Úgy érezzük, rezeg a léc? Mit kezdhetünk a munkahelyi bizonytalansággal?

Munkahelyi bizonytalanságnak azt az állapotot nevezzük, amikor valaki attól fél, nem garantált a folyamatos foglalkoztatása, elbocsáthatják a munkahelyéről. Sokat lehetett hallani mostanában különféle iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok költségoptimalizálási törekvéseiről, amelyek leépítéseket hoztak magukkal – ezek komoly külső impulzust jelenthetnek az adott szektorban dolgozó munkavállalók bizonytalanságérzetéhez, a helyzet azonban az, hogy a bizonytalanság – szubjektív jellegéből adódóan – bárkinél felmerülhet, iparágtól függetlenül. Abban, hogy mit kell tudnunk a munkahelyi bizonytalanságról és hogyan kezelhetjük, Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológus, a munkapszichologus.hu oldal alapítója szakmai véleményét kértük ki.

Új helyzet, új egyensúly

Az elmúlt időszak válságai az élet több területén ingatták meg biztonságérzetünket, és ez a munka világára is igaz. A korábban megszokott keretek megváltoztak, és országtól, iparágtól, szervezeti kultúrától, vezetőtől függ, hogy az új helyzet új egyensúlya mikor és hogyan áll be. Ennek megélése pedig az egyén személyes jellemzőitől is függ.„A tapasztalatok sokfélék és széttartóak – ha például a home office-ra gondolunk, nagyon változatos, amit a munkaerőpiacon látunk: egyes vállalatoknál megmaradt a teljes távoli feladatellátás lehetősége, de számos munkáltató jól szabályozott keretek között hibrid munkamodellre tért át, és bizony olyat is látunk, ahol a pandémia idején elérhető rugalmasságot a teljes munkaidős kötelező munkahelyi jelenlét váltotta fel” – vázolja fel a helyzetet Nóra. – „Gyakran cégen belül is változó, hogy az egyes munkaköröknél mely forma érhető el. Nem csodálkozhatunk, ha a munkavállaló bizonytalan: ha összehasonlítja aktuális helyzetét a saját korábbi életével, vagy akár csak körbenéz az ismerősei között, rengeteg változást tapasztal maga körül – az ehhez való alkalmazkodás pedig megterhelő lehet. Az elmúlt hónapokban ezen felül a gazdasági környezet kedvezőtlen változásáról, a mesterséges intelligencia munkaerőt kiváltani képes formáiról, globális vállalatok nagy volumenű leépítéseiről érkeztek hírek – ezek nyomán szintén emelkedett azok száma, akik veszélyben érezhetik a munkájukat.”

Vélt vagy valós a félelem?

A munkahelyi bizonytalanság - akár van mögötte objektív ok, akár nincs - negatív hatással van a munkavállalók közérzetére és teljesítményére is. Ha valójában semmilyen indok nem támasztja alá a félelmünket, de mi mégis bizonytalannak érezzük a munkahelyünket, akkor is valósak a fizikai és mentális egészségünkre gyakorolt hatásai: stresszelhetünk, szoronghatunk és ennek következtében leromolhat a teljesítményünk is. „A bizonytalanság azt eredményezheti, hogy a munkavállaló folyamatos stresszhelyzetben érzi magát – azaz a teste az ismert stresszreakciókkal reagál. Ha ez tartós, az nemcsak a teljesítményt gátolhatja, hanem az egészségre is veszélyt jelent. Az érzelmi élet, a gondolkodás és a viselkedés is vészüzemmódba kapcsolhat, ami hosszú távon kimerüléshez vezethet, és fizikai tünetekkel járhat. Ez egy negatív spirálba mehet át: a meggyengült fizikai állapot az egyén munkára való készenlétét és magabiztosságát is aláássa, ami rontja a teljesítményt, és tovább fokozza a bizonytalanságot” – hívja fel a figyelmet a munkahelyi bizonytalanság okozta tünetekre a pszichológus.

Ahhoz, hogy megállapítsuk, ténylegesen veszélyben van az állásunk, vagy erre a körülmények egyáltalán nem adnak okot, tegyünk fel magunknak a következő kérdéseket: „Ha veszélyben érezzük a munkánkat, érdemes tisztázni magunkban, minek tulajdonítjuk ezt: a gazdasági recessziónak? Az iparági trendeket nézve látjuk sötétnek a kilátásainkat? A vezetőnk viselkedéséből vagy kommunikációjából jutottunk erre? Vagy a központi szabályozás változott úgy, hogy a munkánkra az eddigi formában nem lesz szükség? Esetleg volt olyan incidens a munkahelyen, amelynek következménye az lehet, hogy megválnak tőlünk? Milyen egyéb, reális magyarázat lehet?”

Mit tehetünk, ha valóban veszélyben van az állásunk?

Nóra szerint az öngondoskodás kiemelt fontosságú egy ilyen helyzetben, melynek anyagi vonatkozásai is vannak: fontos, hogy átgondoljuk, milyen tartalékokkal rendelkezünk, hogyan tudjuk a munkahelyünk elvesztése esetén a létfenntartásunkat biztosítani. Az anyagiak mellett azonban nem szabad megfeledkezni a higgadt továbblépés felé vivő, további öngondoskodási formákról: gondoljunk ilyenkor is a szakmai fejlődésünkre – milyen tudás megszerzése vagy felfrissítése tud minket versenyképessé tenni a jelenlegi szakmánkban vagy akár egy másik területen? „Sokakban felmerül ilyenkor a munkaerőpiac monitorozása, az ismeretségi kör „beizzítása”, esetleg próbajelentkezések beküldése más munkahelyekre – egyetértek azzal, hogy érdemes felmérni a lehetőségeket, ugyanakkor egy nem kellően átgondolt, felépített jelentkezés kudarca tovább fokozhatja a bizonytalanságunkat” – javasolja Nóra. – „A megcsappanó önbizalom ellen érdemes azokat a területeket megragadni az életünkben, amelyekben sikeresek vagyunk – lehet ez valamilyen sport, hobbi, az otthon szépítése vagy egy jó program megszervezése, a családi vagy baráti kapcsolatok ápolása. És ne feledkezzünk meg a stresszkezelés különféle technikáiról sem – a bizonytalan, nehéz időszakban gazdag eszköztárból válogathatunk, éljünk ezekkel! Akár egy egyszerű légzőgyakorlat rendszeres alkalmazása is hozhat érezhető megkönnyebbülést!”

Ha semmilyen jel nem utal rá, de mégis bizonytalanok vagyunk

Elképzelhető, hogy bár semmi nem támasztja ezt alá, mi mégis attól tartunk, hogy bármikor megváltozhat a helyzetünk és elveszíthetjük a munkánkat. Ilyenkor érdemes végiggondolni magunkban a korábban már említett reális magyarázatok lehetőségeit. „Próbáljuk végigvenni magunkban, mi vezetett a bizonytalansághoz, mi volt régen másképp, mi változott meg azóta? Gyűjtsünk információkat, melyek segíthetnek tisztábban látni! Sok esetben az is megoldás, ha a vezetőnkhöz fordulunk, és – a helyzet és a kapcsolat adta keretek között – a jövő várható alakulásáról érdeklődünk. Megkérdezhetjük, miben várható változás a munkánkat illetően, mire kell jobban figyelnünk, mi az, amit másként vagy épp ugyanígy folytassunk” – javasolja a pszichológus. – „Félelmeinkről hasznos lehet beszélni egy, a bizalmunkra érdemes külső személlyel, hogy a lehetséges magyarázatok realitását tisztábban láthassuk.”

Az is segíthet, ha folyamatosan figyeljük a munkaerőpiacot és képben vagyunk az aktuális álláslehetőségekkel, trendekkel! Iratkozzunk fel az állásértesítőre is, hogy mindig első kézből kapjunk információt a legújabb lehetőségekről!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala