Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt hazánkban az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki.

Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és gépjárműjavítás 3800 embert tudott volna azonnal felvenni, itt egy százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya – derül ki a KSH Munkaerőpiaci Tükör című kiadványából.

Íme az eladói állások

- Eladók ilyen állásokat, boltvezetők pedig ilyeneket találhatnak.

- Budapesten van a legtöbb munkalehetőség.

- Érettségi szükséges sok munkához, ám azok is válogathatnak az állások között, akik szakiskolát végeztek.

- Egyes pozíciókhoz előny a diploma.

- Akiknek a legmagasabb iskolájuk a 8 általános, ők is találhatnak munkát.

- Idegen nyelv ismerete nem követelmény sok állásnál, de az angoltudás például nagyon hasznos lehet.

- A pozíciók nagy része teljes munkaidős. Emellett találhatunk több tucat részmunkaidős lehetőséget, időszakos munkát és diákmunkát is.

- Megváltozott munkaképességű álláskeresőnek is kínálnak állást.

- A legtöbb munkalehetőséget az ezer főnél több embert foglalkoztató munkaadók kínálják.

- Pályakezdők is jelentkezhetnek.

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a kiskereskedelmi szektorban az alkalmazottak létszáma a vasárnapi boltzár eltörlése után sem állt vissza a korábbi szintre. A nagy áruházláncok működése a korábbi évek mérlege szerint veszteséges volt, tavaly azonban pozitív eredményt értek el. Az ágazatban 2015 elején közel 275 ezren dolgoztak, az alkalmazottak száma közel 4,5 százalékos csökkenés után jelenleg mintegy 263 ezer. Az alkalmazottak száma a kiskereskedelemben a négy főnél nagyobb boltokban tavaly megközelítette a 187 ezret.

Rengeteg állást kínálnak eladóknak

Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója szerint a jogszabályi háttér továbbra is jelentősen befolyásolhatja az ágazatban zajló folyamatokat, miután arról szólnak a hírek, hogy további szabályozásokat kívánnak bevezetni a kereskedelmi szektorban.

Nőnének a költségek

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint jelentős költségnövekedéssel járna, ha a emelkedne a vasárnapi pótlék, ez több tízmilliárd forint többletkiadást okozhatna a munkaadóknak, a szabályok szigorítása miatt pedig kisboltok zárhatnak be. A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerülne, hiszen több alkalmazottat igényel. Jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező egy hónapban a munkavállalóknak.

A 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva vasárnap. A legfontosabb feladatnak az OKSZ az ágazati munkaerőhiány enyhítését nevezte, amelyben nem a vasárnapi munkavégzés a döntő, hanem az alapbér, a döntő oka pedig az elvándorlás.

A feszültség forrása a szövetség szerint az, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben még az egyes üzletláncok között is, ahol a legtöbb bért többnyire a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak.

Az OKSZ szerint az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami ott drágulást okozna és versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény, elsősorban a kisvállalkozások körében, és a kisvállalkozások fejlesztési támogatása is - áll az OKSZ közleményében.

Járulékcsökkentés jöhet

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Idők című napilapban megjelent nyilatkozatában arról beszélt, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást, és a tárca vizsgálja, mikor és milyen mértékben lehetne mérsékelni a járulékokat. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) üdvözli, hogy a kormány a munkaadói terhek enyhítésének lehetőségét vizsgálja.

A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordításai az üzemelési költség több mint felét is kitehetik – jelezte a szövetség. A munkabér jelenlegi járulékai óriási terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak, tovább rontják versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben, ezért a jelenlegi helyzetben célzott segítségre van szükségük.

A versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25 százalékát foglalkoztatják, a fennmaradó 75 százalék a kkv-kban dolgozik, amelyek árbevételük alapján 60, numerikusan több mint 99 százalékot tesznek ki a vállalati szektoron belül. A munkahelyeket tehát elsősorban a kkv-k biztosítják. A szövetség célja, hogy a kormány a kkv-kat is tekintse stratégiai partnerének.

Segítséget kérnek, hogy bért emelhessenek

Az MNKSZ azt javasolja, a kormány a kereskedelemben a bérek és bérjárulékok kényszerű rendezéséhez az általános járulékcsökkentésen felül hozzon létre egy feltételekhez kötött, a munkaerő megtartásának támogatását szolgáló alapot.

Az elmúlt hónapokban béremelések kezdődtek a krónikus munkaerőhiány miatt, ami a kereskedelmi szektort érinti a legnagyobb mértékben – írta a közleményében az MNKSZ, ám hozzátette: a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak nincs tartalékuk, amelyből a magasabb béreket és az ahhoz tartozó közterheket kitermeljék, ezért a kormány segítsége nélkül veszélybe kerülhetnek.

Célzott segítség nélkül gyengülhet a kereskedelmi szektorban a kkv-k szerepe, amely nemcsak a vállalkozások szempontjából, hanem nemzetgazdasági összefüggései miatt is aggályos - hangsúlyozza a szervezet.

Tárgyalnának a bérpótlék emeléséről

A vasárnapi bérpótlékról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) születhet megállapodás. A Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ajánlást írt alá még májusban, amely egyebek között erre is kitér - mondta Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke.

Arra tettek javaslatot, hogy amíg jogszabály nem születik, addig az érdekeltek munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben az ajánlásnak megfelelő feltételekben állapodjanak meg.

A feltételek között szerepel a 100 százalékos vasárnapi pótlék a kereskedelemben foglalkoztatottaknál, a havi két szabad vasárnap biztosítása, évente legfeljebb 12 kötelező vasárnapi munkavégzés, ezen túl csak a munkaadók és a munkavállalók megállapodása alapján, a gyermeküket egyedül nevelőknél pedig kizárólag a felek megállapodásával történhessen vasárnapi foglalkoztatás. A szakszervezetek kezdeményezik, hogy a kérdésről tárgyaljanak a VKF-en.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: eladó, kereskedelem, álláskeresés, állásajánlat, béremelés, munkaerőhiány