Pénzügyi tudatosság I.: Hogyan költjük a fizetésünket?

Pénzügyi tudatosság I.: Hogyan költjük a fizetésünket?

A fizetés mindig lehetne több, de talán akkor sem lenne elég. Ennek okait és a lehetséges megoldásokat járjuk ma körül, szakértői segítséggel.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ha a pénzről van szó, két nagy tábor létezik: van, aki igazán jól bánik vele, beosztja és előrelátóan gondolkodik róla, azonban akadnak jó néhányan, akiknek átfolyik a keze között, hiába igyekeznek odafigyelni, mire is költenek. „A pénzügyi tudatosság terén ma egészen vegyes képet mutatnak az aktív keresők. Tapasztalatom szerint a fiatalabb generációhoz tartozók már felelősségteljesebben kezelik a pénzügyeiket, jobban utánajárnak az őket foglakoztató kérdéseknek, ezáltal tájékozottabbak is. Az IT vagy mérnöki területekről érkezők különösen érdeklődnek a téma iránt, ők mondhatók a legfelkészültebbeknek. Azonban összességében még nagyon szűk az a réteg, aki egyedül is képezi magát, és tanácsadói támogatás nélkül is átgondolt stratégiával rendelkezik” – vallja Szalai Szabolcs, a Grantis kiemelt pénzügyi tanácsadója.

A hozzáálláson múlik

A szakember szerint vannak tipikus hibák, amelyeket rendkívül sokan elkövetnek, ha pénzügyekről van szó – és jellemzően nem a fizetés összege az oka annak, ha valaki hónap végére üres pénztárcával marad. „Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába vált valaki munkahelyet a nagyobb bér okán, kellő odafigyelés hiányában a többlet sem kerül megtakarításra, hanem egyszerűen a mindennapi, esetleg magasabb kiadások áldozata lesz.

Tudatosan kezelve fizetésünket több maradhat hó végén a számlánkon.

Hogy mit tanultunk a pénzről gyerekként, vagyis a szülői, családi minták egyértelműen meghatározóak az anyagiakhoz való viszonyunkban, ha pedig felnőttként sem látunk pozitív példákat magunk körül, nincs követendő példaképünk, még nehezebb elindulnunk a pénzügyi tudatosság irányába, mégsem lehetetlen. „A pénzügyi tudatosság fejleszthető, azonban ahhoz, hogy szintet léphessünk, először is tisztáznunk kell magunkban, hogyan is tekintünk a pénzre: egy folyton megújuló, áramló erőforrásként, vagy sokkal inkább a szűkösség szemlélete dominál a gondolkodásunkban, és mindig úgy érezzük, hogy nincs elegendő pénzünk, félünk az elvesztésétől, akár a váratlan csődtől is. Ha negatív hiedelmeink vannak a gazdagságról, miszerint tisztességes munkával nem lehet meggazdagodni, vagy mindig azt hallottuk, hogy a pénz rossz, ezek is önkorlátozó módon gátolják meg a gyarapodásunkat, vagyis mindenekelőtt az esetleges rossz berögződéseket kell felülírnunk, hogy aztán ténylegesen változtatni tudjunk a pénzügyeinken” – fejti ki Szabolcs.

Mert megérdemeljük

A fentieken túl további csapdákba is léphetünk, amelyek közül talán a rosszul megválasztott hitelek tűnnek a legveszélyesebbnek, ami részben igaz is, valójában azonban ennél apróbb banánhéjakon is elcsúszhat a havi kiadásunk. „Bizonyos autók vagy márkás ruhák, mint státuszszimbólumok sokak számára hordoznak fontos jelentéseket, amelyeket akár akkor is magukénak akarnak tudni, ha nincs rá anyagi keretük, pusztán azért, hogy a valahová tartozás érzését megkapják, ezáltal pedig vélt vagy valós elvárásoknak is megfeleljenek” – mutat rá egy lényeges pontra interjúalanyunk.

És folytatja: „Az önjutalmazás mechanizmusa is gyakran vezet túlköltekezéshez, különösen akkor, ha hosszabb ideje kell kevesebb pénzből gazdálkodnunk, és olykor szeretnénk megfeledkezni erről a kényszerhelyzetről. A jutalmazás tendenciája azoknál is megfigyelhető, akik nem találnak örömöt a munkájukban, motiváció nélkül hajtják a mindennapok mókuskerekét, azonban a magas fizetés miatt nem akarnak kiszállni, és drága vacsorák, luxsusnyaralások, felsőkategóriás telefonok által próbálnak elégedettséget vásárolni maguknak, a hatás azonban csak ideig-óráig tart.

Célok nélkül nem megy

A szakértő úgy véli, hogy a konkrét és tiszta célok adják a pénzügyi tudatosság alapját, azonban ezek gyakran nemcsak rövidtávon, de a távolabbi perspektívából is hiányoznak. „Ha világos számunkra, mit szeretnénk, akkor annak érdekében már lépéseket is tudunk tenni, legyen szó lakásvásárlásról, az autónk cseréjéről, a gyermekünk jövőjéről, vagy épp a nyugdíjas éveinkről.  Ezek megvalósításához több évre, vagy akár évtizedre szóló következetes megtakarításra van szükség, ha azonban nincs a szemünk előtt egy ilyen jól körülhatárolható vízió, valószínűleg a pillanatnyi vágyaink vezetnek majd minket, amelyek nem ritkán kedvezőtlen feltételű áruhitelekbe és személyi kölcsönökbe torkollnak.

Pályamódosítás

A célok hiányával szorosan összefügg a hónapról hónapra költekezés is, vagyis amikor éppen annyit adunk ki, amennyi a bevételünk, anélkül, hogy bármilyen biztonsági tartalékot képeznénk, mondjuk a munkahelyünk váratlan elvesztése esetére. „A fogyasztói társadalom is erre a pénzügyi magatartásra épít, hiszen mindenre gyors megoldásokat kínál, legyen szó étkezésről, fogyásról, egészségről. Erről szólnak a reklámok, amelyeknek bizony sokan bedőlnek, és inkább vásárolnak meg például drága, és gyakran hatástalan fogyasztószereket, ahelyett, hogy hosszútávon megfelelően táplálkoznának és rendszeresen mozognának – pont, ahogyan ezt a pénzügyekkel is teszik” – láttatja az összefüggést interjúalanyunk.

De mire költünk?

Kulcsfontosságú, hogy nyomon kövessük, mire is költünk, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez mindennek az alapja, hiszen addig javítani sem tudunk a rendszeren, amíg nem ismerjük azt. „A rendszeres kiadásainkat mindenképp érdemes mérnünk, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy naponta csupán pár száz forintot költünk. Sok kicsi itt biztosan sokra megy: ha minden nap kb. ötszáz forintért veszünk egy kávét, az éves szinten már százezer forintra rúg, amit, ha nem jegyzünk, észrevétlenül tűnik el a számlánkról. Érdemes megtalálnunk a számunkra testhezálló technikát: használhatunk egy egyszerű jegyzetfüzetet erre a célra, vagy táblázatban rögzíthetjük az adott napi költségeket, de különböző applikációk is elérhetőek már, akár olyanok is, amelyek a folyószámlánkkal összekötve egészen konkrétan jelzik számunkra, aktuálisan hol tartunk” – tanácsolja Szabolcs.

A szembesülés olykor bizony nem túl kellemes, azonban szükségünk lehet akár a hidegzuhanyra is, ha a jövőben tudatosabban szeretnénk gazdálkodni a fizetésünkből. „Ha néhány hónapnyi megfigyelés után világosan látjuk, mire is megy el a bevételünk, már képesek leszünk dönteni arról, hogy valójában mire és mennyit szeretnénk költeni, hogy jusson megtakarításra, távolabbi célokra, esetleg befektetésre is. Így ragadhatjuk magunkhoz ténylegesen az irányítást, ami természetesen azt is jelenti, hogy változtatnunk kell bizonyos szokásainkon: esetleg le kell mondanunk a káros és költséges szenvedélyeinkről, például ahelyett, hogy minden nap egy kávézóban vennénk a kávét, lefőzhetjük magunknak otthon vagy a munkahelyen, vagy a kényelmünkből kell valamennyit lejjebb adnunk, és mondjuk az állandó ebédrendelés helyett átállhatunk a gyakoribb előre főzésre” – fejti ki a tanácsadó.

Persze a kiadásaink észszerűtlen lecsökkentése hosszútávon nem fenntartható, ezért nem is ez a cél, csupán egy észszerűbb struktúra kialakítása, amelyben tervezzük és felügyeljük, hogy mire költünk. Hogy hogyan érdemes az előrelátás elveit követve kalkulálnunk a rendelkezésünkre álló pénzzel, mennyit szánjunk a megélhetésre, a kikapcsolódásra, mennyit ajánlott vésztartalékként félretennünk, illetve megtakarításként kezelnünk, arról egy következő cikkben írunk majd részletesen.

Addig is gyűjtsük az aprókat egy perselyben, meg fogunk lepődni, egy-két hónap alatt mekkora összeget tudunk egy ilyen apró odafigyeléssel félretenni. Amennyiben pedig úgy érezzük, a fizetésünk nem arányos a tudásunkkal és tapasztalatunkkal, váltsunk egy olyan munkahelyre, ahol megbecsülik a munkánkat. Itt válogathatunk a legfrissebb hirdetéseket között, ide kattintva pedig a szakmánkban jellemző bérekről tájékozódhatunk.

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, fizetés, kiadások, tudatosság

További cikkek a karrierépítésről