Önéletrajz egy HR-es szemével
Milyen a tényleg jó önéletrajz, amit egy HR-es szívesen olvas? Cikkünkben nem általános tippeket adunk a szuper CV megírásához, hanem egy HR-es szubjektív véleményét kérdeztük.
Önnek ajánljuk!
A jó önéletrajzról sokszor írtunk már korábban szakértők véleményét is kikérve, arról viszont ritkán esik szó, hogy egy HR-es maga mit szeret egy CV-ben látni, esetleg van-e olyan kifejezés, fotó vagy sablon, amitől már az elején félreteszi és végig sem olvassa a pályázatunkat. Cikkünkben Ale Veronika szabadúszó HR-es személyes véleményét kérdeztük, aki nagyvállalati közegben szerzett tapasztalatokat és jelenleg KKV-knak ad HR tanácsokat.
Jó, ha azonnal kitűnik a lényeg
Valószínűleg ahogy Veronika, úgy több HR-es is azzal kezdené, hogy ha önéletrajzot írunk, az az elsődleges szempont, hogy legyen könnyen áttekinthető, letisztult, és a lényeges információk legyenek benne egyből észrevehetők. Az önéletrajzírás ebben a tekintetben nem egy bonyolult feladat, hiszen itt az igények egyformák: „senki nem szeret egy folyóírással megírt, ikonokkal és ábrákkal teletűzdelt dokumentumot olvasni, hiszen sokkal nehezebb ezekben a fontos információkat, képességeket, munkatapasztalatokat észrevenni, mintha egy jól átlátható, pontokba szedett CV-t kapnánk kézhez” – sorolja a legfontosabb tudnivalókat Veronika. Az különösen jól működik, ha a munkatapasztalatainknál nem csak a pozíció nevét írjuk le, hanem pontokba szedjük, hogy mik voltak a főbb feladataink. „Nekem mint HR-esnek van egy kép a fejemben arról, hogy milyen feladatokra keresünk egy új kollégát, és ha én azokat a feladatokat látom visszaköszönni a pályázó önéletrajzában már az első rápillantásra, akkor tudom, hogy érdemes lesz végigolvasnom.”
Szelektáljunk jól
Sokan úgy vélekednek, hogy érdemes minden céghez egyéni pályázatot benyújtani, és kifejezetten annak profiljára szabni a tartalmat – például szerintük csak azokat a munkatapasztalatokat kell beírni, amelyek a cég szempontjából relevánsak –, de Veronika ezzel nem ért egyet. „Szerintem az a jó, ha van egy darab önéletrajzunk, amiben benne van minden. Maximum a hangsúlyokat érdemes eltolni, például ha valahol a projektmenedzser tudásomat kell kidomborítanom, akkor azt a részt vastag betűvel szedem, kiemelem.” A régebbi tapasztalatokat akkor érdemes szelektálni, ha valaki 20 éves munkatapasztalattal rendelkezik, hiszen ilyenkor nyilvánvalóan lesznek köztük olyan információk, amelyek már nem relevánsak. „Elképzelhető, hogy amit az első pár évben csináltam, már nagyon távol áll attól, amit most csinálok. Az első pár évben szerzett diákmunkatapasztalat sem releváns már. Ettől függetlenül ezeket meg lehet említeni, de nem érdemes nagy hangsúlyt fektetni rájuk, így a hellyel is spórolhatunk” – javasolja a szakértő.
Létezik, hogy a fotónk alapján szelektálnak ki?
„A fotó azért fontos, mert megfogja az ember tekintetét” – magyarázza Veronika. – „Jó, ha már az elején van egy képem a másik arcáról. Én még soha nem találkoztam olyannal, hogy valaki a fotója alapján nem volt szimpatikus és ezért nem hívták be az állásinterjúra. Ez nem egy szépségverseny. Ha találok egy jó könyvelőt, akkor örülni fogok neki és teljesen mindegy, hogy hogyan néz ki a fotója. Fényképre tényleg csak azért van szükség, hogy könnyebben tudjam egy archoz kötni az információt és könnyebben meg tudjam jegyezni az illetőt. Nyilván ha egy modellügynökséghez pályázik valaki, ott számít a külső és kérhetnek akár egész alakos képet is, de például irodai pozícióknál ilyen nincs.” Veronika az egyszerű fotók használatát javasolja, amelyen melltől vagy deréktól felfelé látszódunk. Ha nincs igazolványképünk, az sem feltétlenül probléma, de arra figyeljünk oda, hogy ne egy olyan képet használjunk, ahol éppen nyaralunk vagy a kevésbé professzionális arcunkat mutatja.
Mindig adjuk önmagunkat
Fontos, hogy mindig igyekezzünk olyannak mutatni magunkat, amilyenek ténylegesen vagyunk. Ez a fotóra és az egész pályázási folyamatra vonatkozik. „Mikor az interjún találkozunk, úgyis kiderül, hogy ki milyen valójában. Nem éri meg mást mutatni, mert saját magunkkal szúrunk ki. Ha esetleg olyan tudást írunk bele az önéletrajzunkba, ami nem igaz, még ha nem is derül ki az interjún, akkor is mi fogjuk meginni a levét. Nagyon hamar kiderül a másik oldalon, hogyha valami nem stimmel és onnantól kezdve az ember leírta magát.”
Az életkor ma már egyre kevésbé számít
Sokan azért nem merik beleírni az életkorukat az önéletrajzukba, mert félnek attól, hogy esetleg valamilyen hátrány érheti őket emiatt. „Szerintem a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben ez egyre kevésbé szempont. A saját ügyfeleimnél tapasztalom, akik munkavállalót keresnek, hogy az életkor egyáltalán nem befolyásolja a kiválasztási folyamatot. De a tanulmányok alapján a HR-es egyébként is le tudja szűrni, hogy hány éves a jelölt.”
Hobbik – beleírjuk vagy ne?
Érdekes kérdés, hogy az önéletrajzba beleírjuk-e a hobbijainkat és ha igen, mennyire lehetünk ezzel kapcsolatban őszinték. Az valószínűleg mindenkinek nyilvánvaló, hogy itt senki nem kíváncsi arra, hogy szeretünk a szabadidőnkben ész nélkül szórakozni, hanem ez egy olyan kapcsolódási pontot jelenthet, amiről lehet beszélgetni az interjú szakmai része előtt és után. „Ha a jelentkezőnek van egy érdekes hobbija, akkor az elején rá tudok kérdezni, hogy egy kicsit oldjam a hangulatot. De annak semmi értelme, hogy valaki beleírja a csapatsportot abban a reményben, hogy majd azt gondoljuk róla, hogy ő csapatjátékos.”
A sablonok nem mindig válnak be
A sablonokkal kapcsolatban Veronika szintén arra ösztönöz, hogy válasszunk minél egyszerűbbet, minél átláthatóbbat, amelyek nem túl színesek és nem használnak túl sok ábrát. „Az a tapasztalatom, hogy a pályázók egyre többször használnak sablonokat, hogy kitűnjenek a többiek közül, azonban ha ez nem társul azzal, hogy jól strukturált és átlátható az önéletrajza, akkor nem minden esetben válik be.”
Fogadjuk meg a szakember tanácsait és frissítsük fel az önéletrajzunk!
Készítette: Kövecses Evelin
