Nagy gondokat okozott a minimálbér emelése

A minimálbéremelés, a most elfogadásra került országos bérajánlás, valamint a munkahelyvédelmi akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetői hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust - derül ki a kutatásból, amelyben közel 500 cég vett részt.

Minimálbéremelés gondokat okozott

A cégvezetők 56 százaléka szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4 illetve 5,6 százalékkal történő január 1-jei emelése saját cégüknél. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek, a cégek majdcsak felének - saját bevallásuk szerint - nehézséget okozott a kötelező béremelés.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémás volt a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők relatív többsége (40 százalék) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében.

A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.

Bérajánlás sokaknak csak álom marad

Nemrég írták alá a 2013. évi bérajánlást a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői. Ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, és csak iránytűként tud szolgálni.

A megállapodás nem tartalmaz konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy körülbelül 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak a felek. A kkv-szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de történt emelés. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv-k 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.

A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, tizedük egy 5,1-8 százalék közötti mértéket tart lehetségesnek.

Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a kkv-szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.

Munkahelyvédelem hatása

A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai munkaadókat, öt foglalkoztatotti csoport után jelentős adó- és járulékkedvezményt ad. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák, illetve tartósan álláskeresők vagy szakképzetlenek után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük.

A célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahely-teremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké.

A Policy Agenda számára meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, hogy nem tudott élni az akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött két tényező állhat: az egyik, hogy főleg a kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.

A kkv-k körében végzett, online konjunktúra felmérést reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítette a kutatóintézet.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: minimálbér, béremelés, bérajánlás, munkahelyvédelmi akcióterv, munkahelyteremtés