A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapodtak a jövő évi minimálbér és bérminimum összegéről, előbbi bruttó 111 000 forint, utóbbi bruttó 129 ezer forint lesz.

2015-ben a minimálbér bruttó 105 ezer, a garantált bérminimum bruttó 122 ezer forint volt. Egy évvel ezelőtt 2014-hez képest a minimálbér 3500 forinttal, a bérminimum pedig 4000 forinttal - egyaránt 3,4 százalékkal - emelkedett.

Az egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára írta alá. Az államtitkár elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét - ismertette a távirati iroda.

Kiderült, mennyi lesz a minimálbér!

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg.

Az egyik szakszervezeti szövetség nem fogadta el

A VKF szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a minimálbér és a garantált bérminimum összegét - közölte Kordás László, a MaSzSz elnöke az MTI-vel. Azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket.

Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni. A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét - tette hozzá Kordás László.

A MaSzSz "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási programja három évre szólna, és a cél az lenne, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése. Egy korábbi sajtótájékoztatón Kordás László úgy fogalmazott: ez a célkitűzés teljesíthető, és ami még fontosabb, a programcsomag elfogadása esetén a kormány 880 ezer ember életminőségén tudna javítani.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. Nem tudják támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást - tette hozzá.

A VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője - a Munkástanácsok és a Liga - támogatta.

Többet szerettek volna

 

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) sajnálattal vette tudomásul, hogy a VKF-en  csak részleges megállapodás született a minimálbér és a garantált bérminimum 2016-os összegéről - írja az érdekképviselet a lapunknak eljuttatott közleményében. Néhány nappal ezt megelőzően, december 16-án mind az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció (az ÉSZT, a LIGA, a MaSzSz, a MOSZ és a SZEF) együtt tartott sajtótájékoztatót a közösen kialakított álláspontjáról, mely szerint ragaszkodnak a minimálbér 112 ezer forintra és a garantált bérminimum 131 ezer forintra emeléséhez.

A kezdetekkor a szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését tartották szükségesnek. Ehhez képest a jelenlegi emelés 5,7 százalékos, ami - néhány ezrelék eltéréssel - megegyezik azzal, amiről a kormány az egész tárgyalássorozatot megelőzően beszélt. "Tehát gyakorlatilag nem történt semmi, nincs változás, az lesz, amit a kormány eldöntött, csak a társadalmi párbeszéd látszatát tartottuk fenn néhány héten keresztül, és a sajtóban úgy mutatkozott meg a helyzet, mintha lenne érdemi érdekegyeztetés" - írta a SZEF az állásfoglalásában.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A szakszervezet szerint azonban nem az érdekegyeztetés hatékonyságának a hiánya okozza a legfőbb gondot, hanem az, hogy ezek a bérek nem elegendőek, ezek nettó összege továbbra is távol áll a statisztikai mérések alapján megállapított megélhetési minimumtól, azaz attól az összegtől, amiből egyetlen ember az elfogadhatóság legalacsonyabb szintjén meg tud élni egy hónapban (akkor, ha ebből a jövedelméből nem kell gondoskodnia másokról is, ahogyan a valóságban többnyire kell).

A SZEF célja az, hogy a minimálbér az elkövetkező években érje el ezt a legalacsonyabb megélhetési összeget. Ám a jelenleg megállapított garantált bérminimum nettó összege is 2000 forinttal elmarad ettől.

A garantált bérminimum azoknak a munkavállalóknak a bére, akik valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek. De miután a szakmai bértáblázat sokaknak ennél is kevesebb összeget ír elő, így ezt a bérminimumot kell kapniuk.

A 2016-os évben felsőfokú diplomával és tízéves munkaviszonnyal rendelkező szakember a megélhetésre legszűkebben elegendő összegnél is kevesebbet fog kapni napi 8 óra szakmai munkájáért "állami alkalmazásban". Ez a szaktudásnak, az adott szakmáknak és a végzett munkának olyan mértékű lebecsülése, ami elfogadhatatlan és példa nélküli magukat valamennyire fejlettnek tekintő országokban - hívja fel a figyelmet a SZEF. A szakszervezet azt ígéri: mindent megtesz a bérköveteléseik érvényesítéséért és várják tagjaik, illetve az érintett dolgozók támogatását.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: bér, kereset, jövedelem, fizetés, minimálbér, emelés, 2016