Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége. A munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) létrejött egyezség szerint fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerőpiaci viszonyokra.

Bérajánlás nincs, a munkaadókra bízzák a döntést

Miért nincs bérajánlás?

- A béremelések előreláthatólag nagyobb szóródással valósulhatnak meg. Az egyes cégeknél, ágazatoknál, területeken differenciált növekedés lehet.

- Béremelés nélkül is 1,53 százalékkal nőhet a munkavállalók nettó keresete, ugyanis az infláció várhatóan 1,6 százalék lesz, az szja 16-ról 15 százalékra csökkent. Emellett 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot.

- A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett az év elején. (Erről bővebben itt olvashatunk.)

- A túl nagy béremelés munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

- A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevőinek figyelembe kell venniük a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét.

- Béren kívüli juttatásokkal megőrizhető, sőt javítható a munkavállalók jövedelmi pozíciója.

- A VKF aláírói azt ajánlják, hogy lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, törekedjenek a munkaadók a dolgozók helyzetének javítására.

A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint.

Nincs az aláírók között viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Kordás László elnök korábban azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek. A MaSzSz szerint akkor írható alá a bérajánlás, ha valódi életminőség-javulást hoz a munkavállalóknak és az ágazati szakszervezeteknek, a helyi bértárgyalásokon valódi segítséget nyújt, de a jelenlegi szövegtervezet szerintük ehhez nem megfelelő.

A munkavállalók konkrét számokat akartak

Január végén kezdődtek a tárgyalások, ekkor ült össze a VKF. Kitértek arra is, hogy a március-áprilisi időszakban már tárgyalni kellene a 2017. évi adó-, járulék és költségvetési törvényeket is, és fel kell készülni a jövő évi bértárgyalásokra. Felmerült az ágazati szintű bérajánlás lehetősége is, amihez viszont a szakszervezetek szerint mindenképp szükséges az ágazati párbeszéd-bizottságok helyzetének tisztázása.

A szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét. A munkavállalói oldal bizakodó volt, hogy 2016-ra konkrét számokban meghatározott bérajánlást köthetnek, valamint, hogy sikerül egy olyan dokumentumot megszövegezni, ami már a 2017-es bérre is tesz utalásokat. Ez nem sikerült.

A munkáltatói oldal nem szeretett volna számokban megállapított éves bérajánlást kiadni, mert szerintük nemcsak az egyes ágazatok között, de az egyes ágazatokon belül is nagy bérkülönbségek vannak.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munkaadók béremelési tervei 2016-ra

A Magyarországon tevékemykedő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Management Consultants GmbH közös bérezési tanulmányából. Az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok 2016-ra tervezett béremelésére is. Felhívták a figyelmet: a cégeknél a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja majd.

A Hay Group kutatásában azt olvashatjuk, hogy ők 2016-ra 2,3 százalékos inflációt jósoltak, a tervezett béremelés mértéke viszont szerintük csak 3 százalék körüli lehet. A reálbér-növekedés folytatódik ugyan, de jelentősen lelassulva - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A GKI Gazdaságkutató 2016-os előrejelzésében pedig azt olvashatjuk, hogy 4,5-5 százalékkal emelkedhetnek a bérek, az infláció 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit az szja egyszázalékos csökkentése részben ellensúlyozza, ezért a reálkeresetek 4 százalékkal nőhetnek.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: bértárgyalás, béremelés, bérajánlás, fizetés, jövedelem, béren kívüli juttatás