Bérajánlás nincs, a munkaadókra bízzák a döntést

Egyezségre jutott a 2016-os bérajánlás kérdésében a kormány, illetve a versenyszféra munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteinek döntő többsége. A munkaerőpiacon zajló változások miatt azonban számszerű bérajánlást 2016-ra nem fogalmaztak meg a szociális partnerek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) létrejött egyezség szerint fokozott aktivitással és felelősséggel, differenciált béremelésekkel kell reagálni az átalakuló munkaerőpiaci viszonyokra.

Miért nincs bérajánlás?

- A béremelések előreláthatólag nagyobb szóródással valósulhatnak meg. Az egyes cégeknél, ágazatoknál, területeken differenciált növekedés lehet.

- Béremelés nélkül is 1,53 százalékkal nőhet a munkavállalók nettó keresete, ugyanis az infláció várhatóan 1,6 százalék lesz, az szja 16-ról 15 százalékra csökkent. Emellett 2016-ban a gazdasági növekedés elérheti a 2,5 százalékot.

- A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedett az év elején. (Erről bővebben itt olvashatunk.)

- A túl nagy béremelés munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

- A bértárgyalásokon az egyeztetések részvevőinek figyelembe kell venniük a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességét.

- Béren kívüli juttatásokkal megőrizhető, sőt javítható a munkavállalók jövedelmi pozíciója.

- A VKF aláírói azt ajánlják, hogy lehető legszélesebb körben valósuljon meg béremelés, törekedjenek a munkaadók a dolgozók helyzetének javítására.

A bérajánlást a kormány, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fogadta el a közlemény szerint.

Nincs az aláírók között viszont a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz). Kordás László elnök korábban azt mondta: a szövetség elnöksége nem fogadta el a 2016. évi bérajánlás szövegtervezetét, további tárgyalásokat, illetve módosításokat tartanak szükségesnek. A MaSzSz szerint akkor írható alá a bérajánlás, ha valódi életminőség-javulást hoz a munkavállalóknak és az ágazati szakszervezeteknek, a helyi bértárgyalásokon valódi segítséget nyújt, de a jelenlegi szövegtervezet szerintük ehhez nem megfelelő.

A munkavállalók konkrét számokat akartak

Január végén kezdődtek a tárgyalások, ekkor ült össze a VKF. Kitértek arra is, hogy a március-áprilisi időszakban már tárgyalni kellene a 2017. évi adó-, járulék és költségvetési törvényeket is, és fel kell készülni a jövő évi bértárgyalásokra. Felmerült az ágazati szintű bérajánlás lehetősége is, amihez viszont a szakszervezetek szerint mindenképp szükséges az ágazati párbeszéd-bizottságok helyzetének tisztázása.

A szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét. A munkavállalói oldal bizakodó volt, hogy 2016-ra konkrét számokban meghatározott bérajánlást köthetnek, valamint, hogy sikerül egy olyan dokumentumot megszövegezni, ami már a 2017-es bérre is tesz utalásokat. Ez nem sikerült.

A munkáltatói oldal nem szeretett volna számokban megállapított éves bérajánlást kiadni, mert szerintük nemcsak az egyes ágazatok között, de az egyes ágazatokon belül is nagy bérkülönbségek vannak.

A munkaadók béremelési tervei 2016-ra

A Magyarországon tevékemykedő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum Management Consultants GmbH közös bérezési tanulmányából. Az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok 2016-ra tervezett béremelésére is. Felhívták a figyelmet: a cégeknél a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja majd.

A Hay Group kutatásában azt olvashatjuk, hogy ők 2016-ra 2,3 százalékos inflációt jósoltak, a tervezett béremelés mértéke viszont szerintük csak 3 százalék körüli lehet. A reálbér-növekedés folytatódik ugyan, de jelentősen lelassulva - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A GKI Gazdaságkutató 2016-os előrejelzésében pedig azt olvashatjuk, hogy 4,5-5 százalékkal emelkedhetnek a bérek, az infláció 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit az szja egyszázalékos csökkentése részben ellensúlyozza, ezért a reálkeresetek 4 százalékkal nőhetnek.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: bértárgyalás, béremelés, bérajánlás, fizetés, jövedelem, béren kívüli juttatás