Munka a mezőgazdaságban

Munka a mezőgazdaságban

Vágyódtunk már el valaha az iroda falai közül, hiányolva a természet közelségét és a jóleső fizikai fáradtságot? Ha igen, érdemes tovább olvasnunk!

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A mezőgazdasági munkát napjaink technika és kényelem uralta világában nehezünkre eshet elképzelni. Amennyiben nagyobb városban élünk, valószínűleg ritkán fordul meg a fejünkben, hogy ezen a szakterületen helyezkedjünk el. Sőt, a legtöbben akkor sem számolunk ezzel a lehetőséggel, amikor rajtunk kívül álló okokból – például a jelenlegi vírushelyzet miatt – kényszerülünk pályamódosításra, és nehéznek bizonyul az álláskeresés. Pedig ez az ágazat évek óta munkaerőhiánnyal küzd, és számos pozíció várja tárt karokkal a dolgozni vágyókat. Mai cikkünkben Tóth Diána, 2019-ben A Jövő Agrárszakembere díjjal kitüntetett mezőgazdász, a Farmer Lánya oldal alapítója mesél nekünk a dolgos mindennapjairól, és e ősi, nélkülözhetetlen szakma sajátosságairól. 

Ugyanaz, mégis más                  

„A mezőgazdaság gyerekkorom óta jelen van az életemben, a szüleim dinnyéztek, hagymáztak, burgonyáztak – mindent szívesen ültettek, amit csak a háztáji termelés lehetővé tett. Én egy rövid fővárosi kitérő után, kamarai tanácsadóként dolgozva ébredtem rá, hogy a vidék az én világom. Szeretném innovatív megoldásokkal fejleszteni a régmúltból hozott technikákat, feladatokat” – kezdi Diána.

Sokunk fejében élhet régi filmekből kölcsönzött kép a földmunkáról és a velejáró fáradságos műveletekről, azonban ez a terület manapság már közel sem ugyanolyan, mint annak idején, amikor például interjúalanyunk is megismerte – napjainkban ugyanis számos eszköz és technikai vívmány segíti napjaink földművelőit munkájuk minél hatékonyabb elvégzésében.

 „Ma már anélkül is vethetünk egy pillantást a földünkre, hogy személyesen mennénk oda. Esős időszakban egy drón kiválóan feltérképezni helyettünk a területet, és elárulja, áll-e víz vagy pusztít-e kártevő, fertőzés valahol. Rengeteg különböző okos program létezik már, van például olyan, amely műholdon keresztül különböző színekkel jelzi a talaj tápanyagtartalmát, de az sem lehetetlen már, hogy erőgépet kezeljünk a számítógépünkről. Bátran el kell rugaszkodnunk a megszokott mintáktól és módszerektől ahhoz, hogy élni tudjunk az ehhez hasonló, modern lehetőségekkel” – magyarázza a szakember, utalva arra, hogy a terület átalakulása megköveteli az ágazatban korábban elvárt és hasznosnak bizonyuló gondolkodásmódok illetve készségek változását is.   

A fejlődés nyomán olyanok is megtalálhatják a számításukat a szakmában, akiket az adatközpontú munkakörök vonzanak, ugyanis az elmúlt években számos, a termeléssel kapcsolatos tényező kapcsán vált rendkívül fontossá a mérhetőség. 

„A precíziós gazdálkodás több mint másfél évtizede van jelen Magyarországon, és lehetővé teszi, hogy helyspecifikus adatok alapján műveljük a rendelkezésünkre álló földterületet. Így jól megalapozott döntéseket hozhatunk azt illetően, hogy mikor, miből, mennyit érdemes ültetnünk. Fejlett infokommunikációs technológia segítségével hasznos és értékes adatokat gyűjtünk a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról”- vezet be minket Diána az adatközpontú gazdálkodás előnyeibe.  

Változó munkakörülmények

Ebben a szakmában nehéz leírni, hogyan néz ki egy átlagos nap, hiszen minden időszaknak megvan a maga fókusza, ami alkalmazkodókészséget, rugalmasságot és olykor kreativitást is kíván a mezőgazdaságban dolgozóktól, emellett pedig egyfajta ciklikusságot, kiszámíthatóságot is hoz a munkába. 

„Most, télen van idő egy kis pihenésre, illetve tervezésre, ilyenkor az adminisztráció kerül előtérbe: gazdálkodási naplót, tápanyaggazdálkodási- és vetéstervet készítünk, statisztikákat pontosítunk. Átgondoljuk, jövőre mit akarunk vetni, melyik területre, megvan-e a vetésforgó, valamint hogy a terveink megfelelnek-e a hatályos zöldítési, diverzifikációs szabályoknak. Ilyenkor számoljuk ki azt is, mennyi vetőmagra, műtrágyára és növényvédő szerre lesz szükségünk a következő évben” – meséli interjúalanyunk, majd folytatja:

„Tavasszal, nyáron és ősszel éjjel-nappal kint vagyunk a terepen. Tavasszal a repce és az őszi búza, őszi árpa növényvédelmével kezdünk, közben pedig a talajmunkára és a vetésre koncentrálunk együtemben. Utána bizakodunk abban, hogy az időjárás nekünk kedvez, de akár hogyan is alakul, a nyári időszak az aratásé, az őszi szezonban pedig aratunk és vetünk egyszerre.”

Gyakorlat teszi a mestert 

Amennyiben épp pályaválasztás előtt állunk, és felsőfokú mezőgazdasági tanulmányokba kezdenénk, négy szakirány közül választhatunk: ezek a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, illetve a gépészet. Az elnevezések komplex tudásanyagot sejtetnek, azonban Diána szerint nem csak az értékes elmélet szól az egyetemi vagy főiskolai végzettség mellett. „Tanulóéveinkben tartós szakmai kapcsolatokat alapozhatunk meg, amelyek későbbi munkálkodásunk során hasznosnak bizonyulnak majd, hiszen információ- vagy épp ötletcserével kölcsönösen segíthetünk egymásnak” – világít rá.

Mivel a legtöbb munkáltató gyakorlott munkaerőt keres, érdemes mielőbb tapasztalatot szereznünk és elszegődnünk gyakornoknak. Nem kilátástalan a helyzetünk azonban akkor sem, ha csak karrierutunk előrehaladtával, releváns képzettség nélkül próbálnánk ki magunkat ezen a területen – akár azért, mert környezetváltozásra, friss levegőre vágyunk, akár azért, mert kénytelenek vagyunk gyorsan új munka után nézni.   

„A mezőgazdaság tavasztól őszig bővelkedik a tennivalókban. Precíz gépkezelőkre mindig szükség van, főleg azokra, akik szeretik a gépeket, és nem riadnak meg a új technikáktól. Irodai munkatársakra is nagy az igény, hiszen a jelenlegi adminisztrációs terhek ebben az ágazatban is megnyilvánulnak. Segédkezhetünk a vetőmagelőállításban, ahol lapátolásra, zsákolásra, illetve pakolásra foghatók a dolgos kezek. Állatok mellett is dolgozhatunk, gondozhatjuk, etethetjük őket. A kertészetekben pedig jellemzően nagyon keresettek az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül is, időszakosan alkalmazott munkavállalók, akik például a dinnyeszedés idején tevékenykednek.” – mondja Diána. Munka tehát akad bőven, ha nem zárkózunk el a vidéki lehetőségektől. 

Szabadság, türelem, hasznosság

A mezőgazdasági munkavégzés sajátos szépségei és áldásai miatt sokunknak vonzó perspektívát jelenthet. „Ha valami miatt idegesek, feszültek vagyunk, kimegyünk a földünkre, megnézzük a növényeinket, körbejárjuk a határt, őzeket, nyulakat látunk – önmagában ez is nagyon megnyugtatóan hat ránk. Ha pedig belegondolunk, hogy a  mezőgazdasági termelőknek köszönhetően kerül, közvetve és közvetlenül is étel sokak asztalára, beláthatjuk, hogy a munkánk igazán értékes és értelmes is” – világít rá a szakember, majd a kihívásokkal, illetve a hasznos kompetenciákkal folytatja: 

„A nehézségek persze ebben az ágazatban sem kikerülhetők: az időjárás a legjobb barátunk és egyben a legnagyobb ellenségünk is – nem tudjuk befolyásolni, csupán alkalmazkodni hozzá. Ezért is van szükségünk türelemre, a természetet még a jelenlegi felgyorsult világunkban sem lehet siettetni” – magyarázza interjúalanyunk. 

Mindezeken túl van még egy összetevő, ami szükséges az eredményességhez és az elégedettséghez ezen a területen: a céltudatosság. „Elengedhetetlen, hogy tudjuk, mit szeretnénk, legyen célunk – kistermelőként szeretnénk jelen lenni, esetleg nagyüzemi termelésben, vagy csak háztáji termékek kis mennyiségű forgalmazásában gondolkodunk? A  földművelő ambíciók esetén először átgondolandó, hogy amennyiben nem rendelkezünk saját földdel, milyen módon juthatunk hozzá. Mekkora az a terület, amelyen megéri gazdálkodni? Amint az alapokat tisztába tettük, meg kell teremtenünk a termék értékesítéséhez szükséges feltételeket, megtalálnunk a megfelelő piacot, és belevetnünk magunkat a marketing rejtelmeibe.  Ez csak akkor fog menni, ha megvan az irány, ha tudjuk, honnan hová szeretnénk eljutni.”   

Ha tehát nem vagyunk híján a céltudatosságnak és a kitartásnak, szívesen időzünk a természetben, és nagyobb szabadságra vágyunk, mint amennyit a fő- vagy nagyvárosi mókuskerék megenged nekünk, érdemes a vidéki régióban körbenéznünk. A mezőgazdasági ágazat a jelenlegi, bizonytalan időszakban sem állt le – hiszen élelemre mindig szükség van – az aktuális állások közül ide kattintva válogathatunk. Keressünk személyre szabottan a lehetőségek között, és amennyiben a járvány miatt veszítettük el a munkánkat, éljünk a nekünk szánt segítséggelFrissítsük az önéletrajzunkat, és töltsük fel ide, hogy tovább növeljük esélyeinket. Ne felejtsünk el továbbá hírlevelet és Facebook értesítést is kérni, hogy mielőbb elhelyezkedhessünk.

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, karrier, hivatás, mezőgazdaság, termelés

További cikkek a szakmákról