Mit tehet egy cég, ha kárt okozott a dolgozó?

A legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a dolgozók a munkavégzés során kárt okoznak a munkáltatónak. Eltörik egy drága étkészlet, sérül egy csúcstechnológiás elektronikai alkatrész, eltűnik a céges laptop az adatokkal együtt, összetörik a céges autó, a targonca elgázol egy vendéget az üzem területén – sorolta a hétköznapi vagy éppen ritka eseteket Fata László cafeteria-szakértő. Egyes károk értéke jelentősen meg is haladhatja a dolgozók havi bérét.

Fegyelmi, kártérítés vagy elbocsátás

A fegyelmi felelősség alapja a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése – áll a Munka törvénykönyvében (Mt.). A munkaadó alkalmazhat vagyoni vagy nem vagyoni természetű szankciókat is, a vagyoni - jogsértésenként - maximum a dolgozó egyhavi alapbérének összege lehet.

Ilyen például a jutalom megvonása, a munkabér csökkentése vagy a pénzbüntetés. A vagyoni hátrány nem terjedhet ki időben a munkaviszony teljes egészére, azaz csak határozott időre alkalmazható. Nem vagyoni természetű fegyelmi büntetés lehet a szóbeli vagy írásbeli megrovás, vegyes pedig a munkakör átmeneti megváltoztatása, amely hatással lehet a károkozó bérére is.

A törvényben szerepel a kártérítési felelősség is. Ez gondatlan károkozás esetén a dolgozó négyhavi távolléti díjának megfelelő összegnél nem lehet több, szándékos és súlyos gondatlanság esetén azonban a teljes kárt meg kell térítenie.

"Egy zálogházban dolgozom becsüsként, és a múltkor bevettem egy vastag aranyláncot, amiért később nem jelentkezett a tulajdonosa, nem váltotta ki. Amikor be akarták olvasztani, kiderült, hogy hamis. Nem vizsgáltam meg elég alaposan. A tulajdonos őrjöngött, először el akart bocsátani, de szerencsére meggondolta magát. Viszont a kárt, amit ezzel okoztam neki, levonta a béremből” – mesélte lapunknak Szilvia.

Fontos, hogy a munkaadó nem alkalmazhatja egyszerre a kettőt: nem lehet egyszerre fegyelmi büntetést kiszabni és elbocsátani valakit.

Mit lépnek a munkaadók?

A munkaadók mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkajog keretein belül megtérítteti az okozott kárt – derül ki a GrECo JLT Hungary Kft. és a Cafeteria Trend felméréséből, amelyben 172 céget kérdeztek meg.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az Mt. 2012-es változása óta a munkáltatók egyre nagyobb része kifizetteti a munkavállaló által okozott kárt, amely legtöbbször érzékenyen érinti a megtakarítással nem rendelkező munkavállalókat.

A többieknél ez veszteségként jelenik meg, bár a tizedük kifizettetné még ezt a dolgozóval, de a bérek mértéke olyan alacsony a károkhoz képest, hogy általában eltekintenek a kártérítéstől. A nyilatkozó cégek szintén tizede nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel, az ő figyelmüket valószínűleg egy nagyobb káreset irányítaná rá a megoldás keresésre.

A cégek közel negyede nyilatkozott úgy, hogy bár nem fizetteti ki a kárt a dolgozókkal, saját veszteségének tudja be ezt a pénzt, közben tehetetlennek érzi magát.

A biztosítók kínálatában már léteznek olyan konstrukciók, melyek pont ezeket a károkat térítik meg a munkáltató számára, így neki nem kell benyelnie a kárt, vagy éppen belebonyolódni egy kártérítési vitába – mondta Nagy Mariann a GrECo JLT Hungary Kft. vezető biztosítási tanácsadója.

A munkáltató és munkavállaló viszonyát döntően befolyásolja egy-egy ilyen kártérítési vita kezelése. Egy barátságtalanul megvalósított elszámolás, ennek elhibázott kommunikációja akár több kárt is okozhat a cégben, mint ami valójában bekövetkezett – foglalta össze Fata László, a Cafeteria Trend szakértője.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkaadó, munkahely, károkozás, kártérítés, fegyelmi, elbocsátás, Munka törvénykönyve