Minden az erkölcsi bizonyítványról

Munkakeresőként gyakran futhatunk bele olyan álláshirdetésekbe, melyekben feltételként szerepel a jelentkezők felé a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány bemutatása. Milyen esetekben szokták ezt elvárni a munkáltatók és miért fontos igazolnunk a büntetlen előéletet? Mi történik akkor, ha megtagadjuk az átadását? Az erkölcsi bizonyítvány témakörével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre Dr. Rátkai Ildikó munkajogi szakjogász, HR szakjogász és ügyvéd válaszol, aki immár két évtizede foglalkozik ezzel a területtel, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók képviselete révén.

Mit érdemes tudni az erkölcsi bizonyítványról?

A hatósági erkölcsi bizonyítvány egy olyan dokumentum, amely a büntetlen (vagy büntetett) előéletet igazolja a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján; kérésre tartalmazza azt is, hogy az illető nem áll-e a közügyektől vagy bizonyos foglalkozásoktól eltiltás hatálya alatt. Erkölcsi bizonyítványt bármely természetes személy kérelmezhet lakóhelytől és állampolgárságtól függetlenül postai úton, elektronikusan vagy a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen is. A munkáltatók általában olyan esetekben kérik a jelentkezőktől a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány bemutatását, amikor érdekük fűződik hozzá.

2019-től tisztázódtak a keretek

„Az erkölcsi bizonyítvány témakörével kapcsolatban egy kicsit távolabbra mennék vissza” – kezd bele a témába Dr. Rátkai Ildikó. – „2018-tól alkalmazandó az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR, melynek következményeképpen 2019-ben a magyar munka törvénykönyve is módosításra került. A GDRP lehetőséget ad az egyes tagállamoknak, hogy finomhangolják a munkahelyi adatkezelés szabályait az adott ország sajátosságait figyelembe véve; ennek keretén belül tisztázódott le az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos hazai adatkezelés is. Ez korábban probléma volt a munkáltatói gyakorlatban; a munkáltatók egyik része minden leendő munkavállalótól kérte az erkölcsi bizonyítványt, attól függetlenül, hogy az egy recepciós vagy egy igazgatói munkakör volt, míg a munkáltatók másik része nem foglalkozott ezzel a dologgal. Most már az a munkáltató is, amely korábban nem merte ezt alkalmazni, nyugodtan hagyatkozhat a munkajogi és adatvédelmi szabályokra.”

Nem kérhető mindenkitől

A jogszabály szerint a munkáltató a munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy (azaz az álláskereső) bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

„Ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása valamilyen jelentős érdek sérelmének veszélyével járhat. Ezen érdekeket is definiálja a munka törvénykönyve: így ha a munkaköri feladatok magukban foglalják veszélyes anyagok őrzését (lőfegyver, robbanószer, mérgező vagy nukleáris anyag), jelentős vagyoni érdekek sérelmének veszélyét vagy törvény által védett titok kezelését (ilyen lehet az üzleti titok is), úgy a munkáltató előírhatja, hogy csak olyannal létesít munkaviszonyt, aki igazolja a büntetlen előéletet” – magyarázza a szakjogász.

Az is fontos, hogy jogszabály írja elő, hogy a munkáltatónak előre meg kell határoznia e feltételeket és az álláspályázatra jelentkező tudomására is kell azokat hozni, tehát a munkáltatónak tájékoztatnia kell arról a leendő munkavállalót, hogy ez egy feltétele a munkaviszony létesítésének. „A munkáltatónak adatvédelmi kötelezettségei is vannak természetesen: például érdekmérlegelési tesztet kell végeznie az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos adatkezelés tekintetében, hiszen a munkáltató szempontjából az adatkezelés jogalapja a munkáltató jogos érdeke.”

Mindenki megkapja, csak más tartalommal

Tévhit, hogy az erkölcsi bizonyítványt csak olyanok kapják meg, akik büntetlen előélettel rendelkeznek. „A dokumentumot mindenki megkapja, csak nem mindegy, hogy milyen adattartalommal.” Az sem igaz, hogy minden korábbi kihágás, bűncselekmény szerepel benne, hiszen ezek egy idő után, a bűncselekmény súlyosságától függően elévülnek.

„Büntetőjogilag egy bizonyos idő után az illető mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Például ha valaki 20 éves korában gondatlanságból okozott közúti balesetet, az lehet, hogy 40 éves korában már nem fog látszódni az erkölcsi bizonyítványban, mert a Büntető Törvénykönyv szerint az elítélt egy meghatározott idő után mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, így ez a személy büntetlen előéletűnek tekintendő” – részletezi a szakértő.

Utólag is kérhetik az alkalmazottaktól

Nem csak az álláspályázatra jelentkezők esetében lehet feltétel a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány felmutatása, hanem a már munkaviszonyban álló alkalmazottaktól is kérheti a munkáltató bizonyos esetekben.

„Ennek az az oka, hogy változhatnak úgy a körülmények, hogy például korábban nem kellett üzleti titkokkal találkoznia a munkavállalónak, de valamilyen feladatbővülés vagy átszervezés miatt a továbbiakban ez feladata lesz. Itt már a munkáltató elvárhatja, hogy olyan személlyel kívánja fenntartani a munkaviszonyt, akiben ilyen szempontból megbízhat.”

Megtagadható-e az erkölcsi bizonyítvány bemutatása?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy az álláspályázatra jelentkező vagy a munkavállaló megtagadhatja-e az erkölcsi bizonyítvány bemutatását. „Természetesen megtagadhatja, más kérdés, hogy annak milyen következménye van. Ezt nehéz általánosságban megválaszolni, mert függ attól, hogy milyen munkakörről beszélünk és mennyire tartotta be a munkáltató a rá vonatkozó általános magatartási előírásokat. Ha a jelentkező vagy a munkavállaló úgy dönt, hogy megtagadja a bemutatást és abból jogvita van, akkor a bíróság fogja mérlegelni, hogy jogos volt-e a munkáltató részéről ez a kérés” – magyarázza Ildikó. –

„Vegyünk egy példát: ha a munkavállalónak személyes konfliktusa van a főnökével és viszonzásképpen, mintegy bosszúból a főnök elkezdi forszírozni az erkölcsi bizonyítvány kérdését, nyilván az nem egy jóhiszemű magatartás, ez laikusként is könnyen belátható. De ha olyan valós, racionális indokok állnak a háttérben, amelyek a foglalkoztatással közvetlenül összefüggnek és a foglalkoztatás szempontjából relevánsak, akkor ha megtagadja a munkavállaló az erkölcsi bizonyítvány bemutatását, a munkáltató joggal mondhatja azt, hogy ilyen módon nem kívánja fenntartani a jogviszonyt. Ez hasonló ahhoz, mintha valaki beteg lesz, akkor le kell adnia a táppénzes papírt. Ha ezt a munkavállaló nem hajlandó megtenni, úgy nem tudja igazolni a távolléte jogszerűségét, a munkáltató pedig mondhatja azt, hogy felmondja a jogviszonyt, mert a munkavállaló igazolatlanul volt távol.”

Honnan kérelmezhető az erkölcsi bizonyítvány?

Erkölcsi bizonyítvány igényelhető személyesen bármelyik kormányablakban, de lehetőség van elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül történő igénylésre is ezen az oldalon.

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala