Minden, amit a betegszabadságról tudni kell

Betegség alatt a munkatársak és ügyfelek érdekében is ajánlott lehet inkább otthon maradni: ne fertőzzük meg egymást. Hasonló a helyzet, amikor közeli hozzátartozónk szorul egész napos ápolásra.

Kinek jár a betegszabadság?

A munkavállaló a betegsége miatti keresőképtelensége időtartamára betegszabadságra jogosult - emlékeztet dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogásza. (A betegszabadságot a Munka törvénykönyve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) háttér-rendelkezéseivel együtt szabályozza.)

Keresőképtelennek elsősorban azt tekintjük, aki betegsége miatt nem tudja ellátni munkáját, de ide soroljuk például azt a szülőt is, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja (csak arra a gyerekre vonatkozik ez, akit a saját háztartásában nevel).

Nem jár betegszabadság akkor, ha valaki üzemi balesetet szenved, vagy foglalkozási betegség miatt nem tud dolgozni. Az ilyen esetekben a munkavállaló baleseti ellátásra jogosult. Nem jár betegszabadság annak sem, aki veszélyeztetett terhes.

A betegszabadság csak a munkaviszony fennállásáig jár: a munkaviszony megszűnésével megszűnik az arra való jogosultság is.

Ha nem gyermekünk, hanem más hozzátartozónk szorul ápolásra, akkor betegszabadság nem jár, ám a fizetés nélküli szabadságot vehetünk igénybe az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. Az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja, hogy valóban tartós ápolásra szorul-e a hozzátartozó.

Hogyan vehetünk ki betegszabadságot?

A betegszabadság kiadása ugyanolyan módon történik, mint a szabadság kiadása: általános munkarend alkalmazása esetén a szabadságot munkanapokon kell kiadni. A betegszabadság azonban csak a nevében szabadság, és nem a szabadság szabályai vonatkoznak rá. Igénybevételéről nem a munkáltató vagy a munkavállaló dönt, a dolgozót akkor illeti meg, ha orvos igazolja a keresőképtelenségét.

Az Ebtv. rendelkezései szerint a betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

Mennyi a betegszabadság idején járó díjazás?

A munkavállalót a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. Ha a munkavállaló a munkavégzés esetén bérpótlékra is jogosult lenne, akkor a bérpótlék 70 százaléka is megilleti erre az időre. Nem jár azonban távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Hány nap betegszabadság jár egy évben?

Naptári évenként - amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll - 15 munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Ha több munkáltatónál dolgozik valaki, akkor is összesen 15 munkanap jár ezen a címen a különböző munkáltatóktól.

A betegszabadság egy évben nem csak egyszer vehető igénybe. Részletekben, mindaddig megilleti a munkavállalót, amíg el nem éri a 15 munkanapot.

Mi történik akkor, ha már "felhasználtuk" az összes betegszabadságunkat?

Az évi 15 napos betegszabadság felhasználását követő naptól táppénz jár a keresőképtelen munkavállalónak.

Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

A táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani a táppénz összegét. Ez a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka. A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a törvényben meghatározott maximumot.

Az új Mt. szerint megszűnt a táppénzen lévők felmondási védelme: akik betegség miatt keresőképtelenek, elbocsáthatók, és a munkaadó a táppénz alatt ezt közölheti is velük. A felmondási időt viszont akkor kezdik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket, és a munkába visszatérnének. Így tehát elveszett annak a lehetősége, hogy valaki az elbocsátás elől "táppénzre meneküljön".

Táppénzcsalásért két év börtön is járhat

Sok esetben előfordul, hogy a munkavállalók a rendes szabadság helyett táppénzen töltött idővel próbálnak előnyt szerezni maguknak. Ez az előny lehet csupán a "fizetett pihenés", de lehet például a munkaidő saját célra hasznosítása. Utóbbira a gyakorlatban is előforduló példák: a munkavállaló a táppénz ideje alatt saját házát építi, vagy állást keres, és a táppénz folyósításának időszakában tölti próbaidejét a konkurens munkáltatónál.

A táppénzcsalás elkövetéséhez szükség van egy olyan orvosra is, aki a keresőképtelen állapot fennállása nélkül igazolja a munkavállaló táppénzre való jogosultságát.

A táppénzcsalás előfordulásának gyakoriságát és jelentőségét mutatja, hogy 2012 óta bekerült a Büntető Törvénykönyvbe is: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Érzékeny kérdés azonban a táppénzcsalás felderítése, ugyanis a munkáltatók ellenőrzési joga munkaidőn kívül erősen korlátozott. A legbiztosabb legális módszer a táppénzre való jogosultság ellenőrzésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) tett munkáltatói bejelentés.

Az OEP igyekszik felderíteni a táppénzcsalásokat: ellenőrzést indíthat nem csak munkáltatói bejelentés alapján, de hivatalból is. Az egészségbiztosító hivatalból köteles felülvizsgálni minden olyan keresőképtelenséget, melynek időtartama 30 napnál hosszabb. 2009-ben az ellenőrző főorvosok közel 1 millió ellenőrzött esetből több mint 41 ezer esetben szüntették meg a keresőképtelen állományt. (A táppénzes dolgozók ellenőrzéséről bővebben itt olvashat.)

Címkék: munkahely, Munka törvénykönyve, munkajog, betegszabadság