Minden, amit a betegszabadságról 2023-ban tudni kell
Mit tehetünk, ha a munkahelyi feladataink elvégzését egészségi állapotunk nem teszi lehetővé?
Önnek ajánljuk!
Betegség alatt a munkatársak és ügyfelek érdekében is ajánlott lehet inkább otthon maradni: ne fertőzzük meg egymást. Hasonló a helyzet, amikor közeli hozzátartozónk szorul egész napos ápolásra.
Kinek jár a betegszabadság?
A munkavállaló a betegsége miatti keresőképtelensége időtartamára betegszabadságra jogosult - emlékeztet dr. Hargittay Szabolcs, a Profession.hu munkajogásza. (A betegszabadságot a Munka törvénykönyve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) háttér-rendelkezéseivel együtt szabályozza.)
Keresőképtelennek elsősorban azt tekintjük, aki betegsége miatt nem tudja ellátni munkáját, de ide soroljuk például azt a szülőt is, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja (csak arra a gyerekre vonatkozik ez, akit a saját háztartásában nevel), vagy akinek 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelés alatt van, és a gyermeke mellett tartózkodik az intézményben.
Nem jár betegszabadság akkor, ha valaki üzemi balesetet szenved, vagy foglalkozási betegség miatt nem tud dolgozni. Az ilyen esetekben a munkavállaló baleseti ellátásra jogosult. Nem jár betegszabadság a veszélyeztetett várandósság miatt i keresőképtelenség tartamára.
A betegszabadság csak a munkaviszony fennállásáig jár: a munkaviszony megszűnésével megszűnik az arra való jogosultság is.
Ha nem 12 éven aluli gyermekünk, hanem más hozzátartozónk szorul ápolásra, akkor betegszabadság nem jár, ám a fizetés nélküli szabadságot vehetünk igénybe az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. Az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja, hogy valóban tartós ápolásra szorul-e a hozzátartozó.
Hogyan vehetünk ki betegszabadságot?
A betegszabadság kiadása ugyanolyan módon történik, mint a szabadság kiadása: általános munkarend alkalmazása esetén a szabadságot munkanapokon kell kiadni. A betegszabadság azonban csak a nevében szabadság, és nem a szabadság szabályai vonatkoznak rá. Igénybevételéről nem a munkáltató vagy a munkavállaló dönt, a dolgozót akkor illeti meg, ha orvos igazolja a keresőképtelenségét.
Az Ebtv. rendelkezései szerint a betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.
Mennyi a betegszabadság idején járó díjazás?
A munkavállalót a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg. Ha a munkavállaló a munkavégzés esetén bérpótlékra is jogosult lenne, akkor a bérpótlék 70 százaléka is megilleti erre az időre. Nem jár azonban távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
Hány nap betegszabadság jár egy évben?
Naptári évenként - amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll - 15 munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Ha több munkáltatónál dolgozik valaki, akkor is összesen 15 munkanap jár ezen a címen a különböző munkáltatóktól.
A betegszabadság egy évben nem csak egyszer vehető igénybe. Részletekben, mindaddig megilleti a munkavállalót, amíg el nem éri a 15 munkanapot.
Mi történik akkor, ha már "felhasználtuk" az összes betegszabadságunkat?
Az évi 15 napos betegszabadság felhasználását követő naptól táppénz jár a keresőképtelen munkavállalónak.
Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
A táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani a táppénz összegét. A táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem 60 százaléka (ez a biztosítási jogviszonyban töltött folyamatos napok számától függően változhat). A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a törvényben meghatározott maximumot.
Az Mt. nem tartalmaz a táppénzen lévőkre felmondási védelmet: akik betegség miatt keresőképtelenek, elbocsáthatók, és a munkaadó a táppénz alatt ezt közölheti is velük. A rendes felmondás során ilyenkor irányadó felmondási időt viszont akkor kezdik meg, amikor gyógyulttá nyilvánították őket, és a munkába visszatérnének. Így tehát elveszett annak a lehetősége, hogy valaki az elbocsátás elől "táppénzre meneküljön" – ezzel maximum a munkaviszony megszűnésének napját lehet eltolni, de ezt sem, amennyiben a felmondásnál nem alkalmazandó a felmondási idő szabálya (például azonnali hatályú felmondás esetén).
Táppénzcsalásért két év börtön is járhat
Sok esetben előfordul, hogy a munkavállalók a rendes szabadság helyett táppénzen töltött idővel próbálnak előnyt szerezni maguknak. Ez az előny lehet csupán a "fizetett pihenés", de lehet például a munkaidő saját célra hasznosítása. Utóbbira a gyakorlatban is előforduló példák: a munkavállaló a táppénz ideje alatt saját házát építi, vagy állást keres, és a táppénz folyósításának időszakában tölti próbaidejét a konkurens munkáltatónál.
A táppénzcsalás elkövetéséhez szükség van egy olyan orvosra is, aki a keresőképtelen állapot fennállása nélkül igazolja a munkavállaló táppénzre való jogosultságát.
A táppénzcsalás előfordulásának gyakoriságát és jelentőségét mutatja, hogy 2012 óta bekerült a Büntető Törvénykönyvbe is: két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Érzékeny kérdés azonban a táppénzcsalás felderítése, ugyanis a munkáltatók ellenőrzési joga munkaidőn kívül erősen korlátozott. A legbiztosabb legális módszer a táppénzre való jogosultság ellenőrzésére a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint illetékes eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére tett munkáltatói felülvizsgálati kérelem.
A kormányhivatal igyekszik felderíteni a táppénzcsalásokat: ellenőrzést indíthat nem csak munkáltatói megkeresés alapján, de hivatalból is. A kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos köteles felülvizsgálni minden olyan keresőképtelenséget, melynek időtartama 30 napnál hosszabb. (A táppénzes dolgozók ellenőrzéséről bővebben itt olvashat.)
