A Munka törvénykönyvében (Mt.) szerepel a joggal való visszaélés és a méltányosság elve is. Ezek értelmezéséhez dr. Kártyás Gábor munkajogász a blogjában egy megtörtént jogesetet ismertetett.

A munkavállaló ágazatigazgatói munkakörben állt alkalmazásban, akit a munkáltató szeptember 9-én szeptember 15-étől kezdődően külföldön történő munkavégzésre utasított. A munkavállaló azonban megtagadta az utasítás teljesítését, hivatkozva az évek óta fennálló különböző betegségeire, korára, nyelvtudásának hiányára, és arra, hogy egyedül gondoskodik édesanyjáról, akit nem hagyhat magára. A munkáltató ezt a kifogást nem fogadta el, és szeptember 26-án rendkívüli felmondással élt, azon indokkal, hogy az utasítás végrehajtásának megtagadásával a munkavállaló megszegte kötelezettségeit és az utasításoknak való engedelmességet.

Mikor utasíthatja vissza a munkavállaló?

Az Mt.-ben nincs kifejezett szabály arra, hogy a munkavállaló mikor utasíthatja vissza a külföldi kirendelésre vonatkozó utasítást. Két fontos alapelv is felmerül viszont. Egyrészt, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Másrészt, a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, ha egy jog gyakorlása mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására irányul vagy ehhez vezet.

Az ügyben a bíróság abból indult ki, hogy vajon a vitatott utasítás aránytalan sérelmet jelentett volna a munkavállalónak, vagy sem. (Az ügy elbírálásakor ugyan a méltányosság elve még nem volt hatályban, de az aránytalan sérelemokozást a törvény kifejezetten tiltotta a kirendelés kapcsán - emlékeztetett a munkajogász.)

Az első- és a másodfokú bíróság szerint a munkavállaló egészségi állapota és az idős édesanyja gondozásával kapcsolatos körülmények megalapozzák a kirendelés jogszerű visszautasítását, ezért a kirendelési utasítás megtagadására alapított rendkívüli felmondás (amit az új Mt. már "azonnali hatályú felmondásnak" nevez, de a jelentése változatlan maradt) jogellenes.

Másodfokon legfőképpen a munkavállaló orvosi ellenőrzést igénylő megbetegedéseit tekintette a bíróság olyan körülménynek, amely alapot adott az igen rövid határidővel történő kirendelés megtagadására. Figyelembe vették, hogy bár a munkáltató egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése érdekében rendelte ki külföldre, ám e feladat elvégzésére helyette más munkavállalót később mégsem rendelt ki.

A munkaadó nem kért igazolást

A munkáltató felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria egyetértett az eljáró bíróságok fenti érvelésével. Kiemelte, hogy a rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Jelen esetben tehát azt kellett igazolnia, hogy a kirendelési utasítás megtagadása megalapozza a rendkívüli felmondást.

Az eljáró bíróságok helytállóan vizsgálták, hogy a munkáltatói utasítás teljesítése aránytalan sérelemmel járt-e a munkavállalóra nézve. Helytállóan értékelték egészségi állapotát, és beteg édesanyja gondozását. A munkavállaló ezen körülményekre hivatkozott a kirendelést megtagadó iratában.

Amennyiben a munkáltató ezeket vitatta, a munkavállalót legkésőbb a rendkívüli felmondás alkalmazását megelőzően fel kellett volna hívnia ezek igazolására. Ezt azonban elmulasztotta, és a perben sem tette vitássá.

Mivel a fentiek alapján a munkavállaló rendeltetésellenes, a munkavállalónak aránytalan sérelmet okozó kirendelési utasítást tagadott meg, kötelezettségszegése nem minősül olyan súlyúnak, amely a munkáltató részéről a rendkívüli felmondást megalapozná (közzétéve EBH 2009.1979).

Joggal való visszaélés

Dr. Kártyás Gábor megjegyzi: az ismertetett esetben nem volt szükséges a joggal való visszaélésre hivatkozni. Ezt az alapelvet csak akkor kell segítségül hívni, ha nincs olyan konkrét jogszabályi rendelkezés, amelyet az eljáró személy megsértett volna. Jelen esetben azonban volt ilyen előírás: az aránytalan sérelemokozás tilalma.

A jogellenes utasítást a munkavállaló jogosult megtagadni. A munkajogász véleménye szerint egy jogellenes utasítás elutasításakor - szemben a Kúria érvelésével - egyáltalán nincs kötelezettségszegés, így annak súlyát sem kell mérlegelni. A konkrét eset azonban csak az alapelvek ismeretében és megfelelő alkalmazásával volt elbírálható.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az új Mt. nem alapelveket, hanem általános magatartási követelményeket tartalmaz. Az eltérő megfogalmazás ellenére a szabályok jelentősége változatlan - hívja fel a figyelmet dr. Kártyás Gábor.

Olyan elvi jelentőségű előírásokról van szó, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez. A bírói gyakorlat akkor is az alapelvekhez, általános követelményekhez nyúlik vissza, amikor egy adott kérdésre nincs külön tételes rendelkezés. Ezért a joggyakorlatban az alapelvek igen fontos szerepet töltenek be.

A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti - olvashatjuk az Mt.-ben.

Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás (ha például a jog gyakorlása mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet).

Az új munkajogi kódex szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítást, ha a környezet, vagy más személy egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése fennáll. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása megköveteli és az értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka törvénykönyve, munkajog, munkahely, felmondás, elbocsátás