Mikor mondhatok nemet a főnöknek?

A Munka törvénykönyvében (Mt.) szerepel a joggal való visszaélés és a méltányosság elve is. Ezek értelmezéséhez dr. Kártyás Gábor munkajogász a blogjában egy megtörtént jogesetet ismertetett.

A munkavállaló ágazatigazgatói munkakörben állt alkalmazásban, akit a munkáltató szeptember 9-én szeptember 15-étől kezdődően külföldön történő munkavégzésre utasított. A munkavállaló azonban megtagadta az utasítás teljesítését, hivatkozva az évek óta fennálló különböző betegségeire, korára, nyelvtudásának hiányára, és arra, hogy egyedül gondoskodik édesanyjáról, akit nem hagyhat magára. A munkáltató ezt a kifogást nem fogadta el, és szeptember 26-án rendkívüli felmondással élt, azon indokkal, hogy az utasítás végrehajtásának megtagadásával a munkavállaló megszegte kötelezettségeit és az utasításoknak való engedelmességet.

Mikor utasíthatja vissza a munkavállaló?

Az Mt.-ben nincs kifejezett szabály arra, hogy a munkavállaló mikor utasíthatja vissza a külföldi kirendelésre vonatkozó utasítást. Két fontos alapelv is felmerül viszont. Egyrészt, a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Másrészt, a joggal való visszaélés tilalmába ütközik, ha egy jog gyakorlása mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására irányul vagy ehhez vezet.

Az ügyben a bíróság abból indult ki, hogy vajon a vitatott utasítás aránytalan sérelmet jelentett volna a munkavállalónak, vagy sem. (Az ügy elbírálásakor ugyan a méltányosság elve még nem volt hatályban, de az aránytalan sérelemokozást a törvény kifejezetten tiltotta a kirendelés kapcsán - emlékeztetett a munkajogász.)

Az első- és a másodfokú bíróság szerint a munkavállaló egészségi állapota és az idős édesanyja gondozásával kapcsolatos körülmények megalapozzák a kirendelés jogszerű visszautasítását, ezért a kirendelési utasítás megtagadására alapított rendkívüli felmondás (amit az új Mt. már "azonnali hatályú felmondásnak" nevez, de a jelentése változatlan maradt) jogellenes.

Másodfokon legfőképpen a munkavállaló orvosi ellenőrzést igénylő megbetegedéseit tekintette a bíróság olyan körülménynek, amely alapot adott az igen rövid határidővel történő kirendelés megtagadására. Figyelembe vették, hogy bár a munkáltató egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése érdekében rendelte ki külföldre, ám e feladat elvégzésére helyette más munkavállalót később mégsem rendelt ki.

A munkaadó nem kért igazolást

A munkáltató felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria egyetértett az eljáró bíróságok fenti érvelésével. Kiemelte, hogy a rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Jelen esetben tehát azt kellett igazolnia, hogy a kirendelési utasítás megtagadása megalapozza a rendkívüli felmondást.

Az eljáró bíróságok helytállóan vizsgálták, hogy a munkáltatói utasítás teljesítése aránytalan sérelemmel járt-e a munkavállalóra nézve. Helytállóan értékelték egészségi állapotát, és beteg édesanyja gondozását. A munkavállaló ezen körülményekre hivatkozott a kirendelést megtagadó iratában.

Amennyiben a munkáltató ezeket vitatta, a munkavállalót legkésőbb a rendkívüli felmondás alkalmazását megelőzően fel kellett volna hívnia ezek igazolására. Ezt azonban elmulasztotta, és a perben sem tette vitássá.

Mivel a fentiek alapján a munkavállaló rendeltetésellenes, a munkavállalónak aránytalan sérelmet okozó kirendelési utasítást tagadott meg, kötelezettségszegése nem minősül olyan súlyúnak, amely a munkáltató részéről a rendkívüli felmondást megalapozná (közzétéve EBH 2009.1979).

Joggal való visszaélés

Dr. Kártyás Gábor megjegyzi: az ismertetett esetben nem volt szükséges a joggal való visszaélésre hivatkozni. Ezt az alapelvet csak akkor kell segítségül hívni, ha nincs olyan konkrét jogszabályi rendelkezés, amelyet az eljáró személy megsértett volna. Jelen esetben azonban volt ilyen előírás: az aránytalan sérelemokozás tilalma.

A jogellenes utasítást a munkavállaló jogosult megtagadni. A munkajogász véleménye szerint egy jogellenes utasítás elutasításakor - szemben a Kúria érvelésével - egyáltalán nincs kötelezettségszegés, így annak súlyát sem kell mérlegelni. A konkrét eset azonban csak az alapelvek ismeretében és megfelelő alkalmazásával volt elbírálható.

Az új Mt. nem alapelveket, hanem általános magatartási követelményeket tartalmaz. Az eltérő megfogalmazás ellenére a szabályok jelentősége változatlan - hívja fel a figyelmet dr. Kártyás Gábor.

Olyan elvi jelentőségű előírásokról van szó, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez. A bírói gyakorlat akkor is az alapelvekhez, általános követelményekhez nyúlik vissza, amikor egy adott kérdésre nincs külön tételes rendelkezés. Ezért a joggyakorlatban az alapelvek igen fontos szerepet töltenek be.

A munkaszerződés teljesítése során - kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti - olvashatjuk az Mt.-ben.

Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás (ha például a jog gyakorlása mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet).

Az új munkajogi kódex szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítást, ha a környezet, vagy más személy egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése fennáll. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a dolgozó életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása megköveteli és az értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munka törvénykönyve, munkajog, munkahely, felmondás, elbocsátás