Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és nem egészen 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum 2014 kiadványából. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartás létminimumértéke havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásé pedig nem egészen 190 ezer forint. (A családi kedvezmény nélkül számított nettó minimálbér 2014-ben 66 483 forint volt.)

A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt. A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.

Miért szüntetik meg a létminimumot?

A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.

Megszüntetik a létminimumot

Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a magyar mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.

Miért szüntetik meg a létminimumot?

Úgy vélte, hogy mivel szakmai szempontból a jelenlegi létminimum-számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon - magyarázta. A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá.

A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum "az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke".

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A szakszervezetek tiltakoznak

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint politikai döntés volt, hogy a KSH nem közöl több létminimumról szóló jelentést. A közleményükben azt követelik, hogy maradjon meg a létminimum-számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez. A MASzSz keresi annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is.

A KSH válaszában visszautasította a szakszervezeti szövetség állítását: nem a szegénység tényének elkendőzése vagy a politikai érdekek kiszolgálása miatt szüntetik meg a mutató számítását, "éppen ellenkezőleg". Az idén ősszel új módszertannal és új formában publikált mutatók felhasználásával kívánnak pontosabb képet adni a magyar társadalom rétegeiről, ezen belül a szegénységtől leginkább érintett és fenyegetett csoportokról - közölte a KSH.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: létminimum, minimálbér, statisztika, szegénység