Ma már a vállalat küzd a dolgozók kegyeiért?

A kezdeti időkben, 1990-91-ben a nálunk hídfőállást foglaló multinacionális vállalatok közvetítésével érkeztek meg az első értékesítő és kommunikációs tréningek - emlékezik Cseke Terézia a Cseke Scool vezetője, aki ebben az időben kezdett el tréningeket vezetni. A legelső előadások anyagát még németről, angolról, franciáról kellett oldalanként lefordítani, mert magyar nyelvű programok még nem is léteztek. Éppen ez volt velük a legnagyobb probléma - mondja a vezető tréner - ugyanis egy egészen más embertípus nyelvezetére, attitűdjeire és gondolkodásmódjára voltak kódolva az előadások, amit a szocializmusból éppen kikeveredett, a szabad versenyes kapitalizmust csak a történelemkönyvekből ismerő hallgatóság számára egyszerűen követhetetlen volt. E miatt alakultak meg az első hazai humánpolitikai cégek, hogy a külföldi fejlesztő technikákat érthetően alakítsák magyarra. Sőt, ez után azért indult fejlődésnek, mert az érintettek hamar ráébredtek arra, hogy nem csak külföldnek, bizony nekünk is vannak kiváló szakembereink, akik bőven tudják azt, amit a bécsi iskolákból kikerültek.


Légy hálás és áldozatos

Az első hazai tréningek munkatervét a pszichológusok a dolgozók eredményességének, munkabírásának, alkalmazkodóképességének, tűrőképességének fokozásának szellemében állították össze. Vagyis, elvileg a programok úgy lettek megalkotva, hogy a hallgatóság erősen, harcra készen és nem utolsósorban a munkaadójával szemben roppant hálásan hagyja el az előadótermet.
Ezek a kezdeti tréningek még előadás jellegűek voltak és sokkal jobban hasonlítottak egy vasárnapi iskolára, mint egy modern motivációs továbbképzésre. Az előadók a katedránál álltak és monoton hangon szórták az igét, a hallgatóság pedig unottan üldögélt és üveges szemmel a svédasztalos vacsora felhozatalán fantáziált. Az értékesítők és ügyfélszolgálatosok számára kialakított első tréningek ennek ellenére, nem várt sikert eredményeztek. Nőtt a teljesítmény, nőtt a forgalom, nőtt az elégedettség, mert végre úgy érezték a résztvevők: fontosak vagyunk a cégünk számára.
Legtöbbször szolgálaton kívüli üdülőkben, szállodákban kezdtek dolgozni az első trénerek, ahol az előadások végeztével szabadon szórakozhattak a résztvevők, sőt bőséges ellátást is kaptak, ami komoly és hosszú távú elégedettséget, hálát eredményezett a dolgozókban.
Ahogy folyamatosan elemezték a programok hatékonyságát, rájöttek a szakemberek, hogy olyan tréningeket kellene megalkotniuk, ahol a hallgatóság passzivitása feloldódik, és aktív szereplőjévé válik a programnak. Így született meg a legendás csapatépítő tréning, ahol már egyáltalán nem érezték a résztvevők, hogy egy iskolapadban ülnek. Játékos, izgalmas, mókás feladatokat végeztek, állandóan egymásra figyelve, mi közben biztosan haladtak a felé, hogy működő, ütőképes egységgé kovácsolódjanak. Nem csak ők, a trénerek is többet dolgoztak ezeken a programokon, nagyobb felelősséget és bizalmat élvezve.


Kérlek szépen, maradj nálunk

A kilencvenes évek közepére szinte el is tűntek az előadás jellegű, zárt helyű, üldögélős, jegyzetelős tréningek és még a banki ügyfélszolgálatosok kommunikációs fejlesztését is kivitték a szabadban. Ahol a száraz tananyagot is képesek voltak a trénerek élvezetes, színes köntösbe öltöztetni. A hatékonyság az egekbe emelkedett a lazítástól, a könnyedre vett hangvételtől, az esti dínom-dánom pedig rögzítette az üzenetet: elégedett, erős csapat vagyunk.
Ahogy a világ változott, változtak a munkavállalók is. Cseke Terézia szerint a köztudatban megjelenő fejlődés fogalma alapjaiban változtatta meg a dolgozók munkaadójukkal szembeni elvárásaikat. A médiumok, a reklámok terjesztette filozófia, a: siess, hogy minél előbb többre juss, a dolgozók hűségére mérte a legnagyobb csapást. Amíg régebben a munkavállaló volt a cégért, ma megfordult a trend és a cégnek kell megküzdenie minden alkalmazottjáért. Ugyanis általános tünet, hogy egy bizonyos pozícióban kiválóan teljesítő dolgozó mindenáron feljebb akar jutni a ranglétrán. Mivel ez nem minden esetben lehetséges alternatíva, 100 dolgozóból 90 azonnal elhagyja a munkahelyét egy magasabb beosztás ígéretéért. Ez pedig tömeges munkaerő áramlást eredményez, ami fluktuációt gerjeszt. Ezt a tendenciát igyekeznek a cégek humánerőforrás igazgatói megállítani azzal, hogy külföldi, exkluzív szállodákban viszik a dolgozóikat tréning címén, ahol őrületes luxus közepette vehetnek részt egzotikus kalandtúrákon. Ez a mai a 2008-as év tréning trendje, melynek receptje: luxus, izgalom, élmény, kaland, lukulluszi ellátással egy olyan szállodába, ahová csak a kiváltságosok járhatnak. Ezért a tréning ma már a nagyobb cégeknél nem a fejlesztés, a továbbképzés jegyében telik, hanem a bőkezű ajándékában. Azért a kisebb vállalkozások alkalmazottait ma is a klasszikus módon tréningelik, de nagyságrendileg ők szorultak kissebségbe.

A cikk szerzője: Hajós Dániel

Az előzetesben található fotó forrása: profimedia.hu