Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A hazai vezérigazgatók derűlátóbbak a jövőt illetően, mint társaik világszerte – derül ki a PwC legújabb Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből, melyet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) közösen készítettek.

A megkérdezett vezérigazgatók közel háromnegyede arról számolt be, hogy cégének helyzete javult az elmúlt egy év során. A pozitív folytatásban is hisznek: 84 százalékuk úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. Globálisan a vezetők 82 százaléka vélekedett így.

"Öt éve indítottuk el a magyarországi felmérést, és most először tapasztaljuk azt, hogy kismértékben ugyan, de bizakodóbbak a hazai vezérigazgatók, mint társaik világszerte. Azt is érzékeljük azonban, hogy komoly gátját látják a növekedésnek: szakembereket, szakmunkásokat kellene megtartaniuk és toborozniuk ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a gyorsan változó üzleti környezetben. A válaszadó hazai cégvezetők a technológiai fejlődést tartják az egyik legfontosabb globális trendnek, de az üzletmenetükbe jellemzően csak olyan klasszikus elemeket építenek be, mint az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek, adatelemzés és a közösségi médiában történő kommunikáció. Vagyis kihívások, ugyanakkor további lehetőségek is adódnak még bőven a hazai üzleti szféra számára” – összegezte a felmérés főbb üzeneteit Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Szakemberhiánytól tartanak

A vállalatvezetők szerint a két legmeghatározóbb globális trend, amely befolyásolja majd működésüket a közeljövőben: a technológiai fejlődés, illetve a demográfiai változások.

Világszerte a vezérigazgatók többsége elsősorban a túlszabályozottságtól, illetve a geopolitikai bizonytalanságtól tart, ám Magyarországon a vezetők – elsöprő többséggel – a szakemberhiányt vélik a legnagyobb fenyegetettségnek (85 százalék). Ez felértékelte a munkavállalók jelentőségét az első számú döntéshozók szemében.

Kevés a jó szakember, pedig lenne állás

"Örömteli, hogy a 6,5 százalék körüli munkanélküliségi mutatónk az egyik legjobb jelenleg az EU28 tekintetében. Ugyanakkor az érem másik oldalát is meg kell vizsgálnunk: több ezer fő hiányzik itthon az IT-ágazatból, a szolgáltató központokból, az egészségügyből, nem is beszélve a vendéglátóiparról és az építőiparról, ahol egyre komolyabb a szakemberhiány. Eljutottunk odáig, hogy a jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja. Mindezt érzékelik a cégvezetők is természetesen, a kutatási adatok szerint például, míg a tavalyi évben csak 62 százalékuk jelölte meg a szakemberhiányt jelentős problémának, idén ez a szám 85 százalékra emelkedett, és ez lett a vállalatvezetők szerint a legnagyobb veszély, ami fenyegeti a sikeres működésüket” – mondta Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.

54 százalék létszámbővítést tervez

A szakemberhiány azért is aggasztja különösen a vezérigazgatókat, mert a válaszadók több mint fele létszámbővítést tervez. Ez jelentős növekedés a tavalyi eredményhez képest, akkor csupán 42 százalék mondta, hogy növelné alkalmazottainak számát.

Az utánpótlás szükségességét és a munkaerő-megtartási gondokat felismerve az anyagi kompenzáción felül egyre több vállalati intézkedés irányul a tehetségek megtartására. Már ugyanakkora szerepe van például a munkahelyi kultúra formálásának a tehetségmenedzsmentben, mint a fizetésnek és az anyagi ösztönzőknek, illetve előtérbe került a vezetői utánpótlás biztosítása is.

Vagyis a munkavállalók bekerültek a vállalatok legfontosabb érintettjei közé.

"A megkérdezett vezérigazgatók többsége egyetért abban, hogy a siker kritériumai megváltoznak a jövőben. A pénzügyi mutatókon kívül saját eredményességüket leginkább a munkavállalói visszajelzések alapján értékelik, közel 60 százalékuk nyilatkozott így. Emellett a vezetők 37 százaléka véli úgy, hogy sikerük megítéléséhez az ügyfelek lojalitása és visszajelzései is kulcsfontosságú mutatószámok” – mondja Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Mely piacok felé tekintenek a vezérigazgatók?

A hagyományos célpiacok vonzereje továbbra sem csökken. Míg globálisan ismét az USA, Kína és Németország a legvonzóbb befektetési célpontok, addig Magyarországon a vállalatvezetők egyharmada Németországot tartja a legjelentősebb célpiacnak. Dobogós helyet ért el Románia (21 százalék), valamint Oroszország (16 százalék). A régióban Szlovákia, Ausztria és Csehország kap még egyre nagyobb figyelmet az itthoni vezetőktől.

A kutatás kitért a várható politikai, gazdasági és kereskedelmi trendekre is. A válaszokból az látszik, hogy a globalizáció helyett a vállalatvezetők többsége egy többpólusú világ létrejöttét vizionálja: többféle érték-, valamint jogrenddel, gazdasági és kereskedelmi modellekkel. Egy dolog lesz szerintük csupán egységes: az internethez való szabad és nyílt hozzáférés.

A teljes felmérés ITT olvasható.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaerő-felvétel, toborzás, szakemberhiány, állás, munka