Kávé vagy alvás – hogyan éljük túl a munkanapot?
Mi a hosszú távú hatékonyság titka? Hogyan használhatjuk tudatosan a koffeint? Így kerüljük el a fáradtság és a túlpörgés csapdáját!
Önnek ajánljuk!
A modern munkahelyi élet egyik legnagyobb kihívása a fáradtság leküzdése. A hosszú munkanapok, a határidők és a felgyülemlett stressz miatt természetes, ha néha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni, és néha még a legalapvetőbb feladatok is kihívást jelentenek. Ilyenkor általában a koffeinhez nyúlunk, hacsak nincs lehetőségünk egy rövid szundit beiktatni a munkanapunkba – de vajon melyik segít jobban a teljesítményünk növelésében ha már ég a ház és gyors segítségre van szükségünk, és melyik, ha hosszú távon szeretnénk éberebbek lenni? Nézzük meg, hogyan hat az agyunkra az alvás és a kávé!
Így hat az alvás az agyra
Alvás közben az agyunk aktívan regenerálódik: feldolgozza a napközben szerzett információkat, segíti a tanulást és a memóriát. Ilyenkor az idegsejtjeink közötti kapcsolatok, a szinapszisok megerősödnek, valamint az agyi „méregtelenítés” is megtörténik, hiszen alvás közben ürülnek ki azok a toxinok, amelyek fáradtságot és mentális kimerültséget okozhatnak. A mély alvás emellett helyreállítja a kognitív funkciókat, csökkenti a stresszt és javítja a problémamegoldó képességet, így segít abban, hogy tisztán tudjunk gondolkodni. Ezzel szemben ha nem alszunk eleget, az jelentősen csökkenti a kapacitásunkat a figyelemre, lassítja a reakcióidőnket és rontja a döntéshozatali képességünket, nem beszélve a hangulatingadozásokról, a fejfájásról és a levertségről, amit gyakran okozhat.
Így hat a koffein az agyra
Ezzel szemben a koffein az egyik legelterjedtebb stimuláns, ami elsősorban az agy éberségért felelős mechanizmusait befolyásolja, így nem csoda, ha a fáradtság elleni harcban gyakran bevetjük. A hatása abban rejlik, hogy blokkolja az adenozint, vagyis azt a neurotranszmittert, amely a nap folyamán egyre csak halmozódik az agyunkban, és amikor elér egy bizonyos szintet, álmosságot okoz. A koffein szerkezetileg hasonlít az adenozinra, ezért képes annak receptoraihoz kötődni – így a koffein rövid távon növeli az éberséget, gyorsítja a reakcióidőt és fokozza a koncentrációt, mindemellett még a dopamin- és adrenalinszintünket is megdobja, így azonnal energikusabbá és motiváltabbá tehet.
A probléma az, hogy a koffein hatása csupán átmeneti, így semmiképpen nem helyettesítheti az alvást. Ha pedig valaki rendszeresen nagy mennyiségben fogyaszt koffeint, könnyen túlterhelheti az idegrendszerét, hiszen a túlzott adrenalin szorongást, ingerlékenységet és nyugtalanságot is okozhat. A koffein teljes kiürülése a szervezetből akár 10 órát is igénybe vehet, így a késő délutáni fogyasztása rontja az alvás minőségét és megnehezíti az elalvást, ami miatt könnyen egy ördögi körben találhatjuk magunkat. Emellett ha túl sokat kávézunk, a szervezetünk hozzászokik, és egy idő után egyre több kávét kell innunk ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérjük. Ezek után ha valaki egyik napról a másikra elhagyja a koffeint, elvonási tünetei is léphetnek fel, például fejfájás, ingerlékenység és csökkent koncentráció.
Mi a legjobb stratégia?
A munkahelyi teljesítmény szempontjából ezek fényében a legjobb megoldás az alvás lenne, mivel az hosszú távon is fenntartja az agyi funkciókat és a koncentrációt. Ha azonban nincs lehetőségünk pihenni, a koffein egy gyors, de átmeneti megoldást nyújthat, viszont az alvásmegvonás káros hatásait nem tudja kompenzálni. Érdekes módon a kutatások szerint a leghatékonyabb módszer a kettő kombinációja: ha nap közben tör ránk a fáradtság, és először megiszunk egy csésze kávét, majd lefekszünk pihenni 20 percre, a szundi alatt a koffein elkezd felszívódni, és ébredés után a lehető legfrissebbnek érezzük majd magunkat.
Böngésszünk az aktuális állásajánlatok között és iratkozzunk fel az állásértesítőre, hogy minél hamarabb megtaláljuk a karriercéljainknak leginkább megfelelő állást!
Készítette: Kövecses Evelin
