Karrierváltás: egyik lépést a másik után

Ma a karrierváltás lehetősége nem csupán benne van a köztudatban, de elérhetőnek, mi több kivitelezhetőnek is érezzük. A munkaerőpiac változásai, a munkaerőhiány, az automatizáció várható hatásai mind kedveznek ennek a felfogásnak, nem is beszélve arról a fiatal generációról, akik már azzal a hozzáállással lépnek a munka világába, hogy ha valami nem kedvükre való, továbbállnak, akár egy ismeretlen területre is. „Gyakorlatilag bármiből, bármibe, bármilyen életkorban válthatunk, sőt szabadúszóként, világot bejáró digitális nomádként akár a magunk egyedi munkakörét is megteremthetjük. A témában rengeteg információt gyűjthetünk, számos példából meríthetünk, mi több, konkrét iparágak is épültek a váltásra, segítséget tehát bőven kaphatunk, egy azonban fontos: ne ugorjunk fejest egy vonzónak vélt új karrierbe, készítsük elő megfontoltan ezt a komoly döntést” – figyelmeztet elöljáróban Gégöl Júlia karrier coach.

A felbukkanó gondolat

A szakember szerint a karrierváltók két fő típusba sorolhatóak. „Az egyik típusba azok tartoznak, akik már érzik, hogy nincsenek jó helyen, érlelődik bennük a váltás gondolata, de még csak rejtett vágyaik, képlékeny álmaik vannak a folytatásról, és fogalmuk sincs, hogyan kezdhetnének bele. A másik tábort azok testesítik meg, akik nem csupán gondolkodnak a váltásról, de már konkrét lépéseket is tettek ennek érdekében, például beiratkoztak egy tanfolyamra, vagy információkat gyűjtenek a lehetséges kihívásokról, amelyekre fel kell készülniük. Akárhol tartunk is épp a folyamatban, a leglényegesebb, hogy kezdjünk el foglalkozni a felbukkanó gondolattal, és semmiképp se nyomjuk el magunkban, hiszen alapigazság, hogy az az energia, ami aktuális munkánkban már nem tölt, nem szolgál bennünket, ami már csak elvesz belőlünk, az nem fog segíteni abban, hogy valami újat teremtsünk. Új energiákra van szükségünk, amelyek a váltás ébredező szándékában gyökereznek.”

Ahhoz, hogy a lehető legjobban felkészüljünk a váltás teremtette új helyzetre, és a legtöbbet hozzuk ki belőle, három alappillér mentén kell haladnunk, amelyek a pénzügyi tervezés, a váltás tárgyának konkretizálása és a félelmeink, hiedelmeink kezelése, felülírása. Lássuk, mit is takarnak ezek!

Tudatosság nélkül nem megy

Talán a pénzügyi tudatosság szorul a legkevésbé magyarázatra, hiszen a váltással járó esetleges átmeneti agyagi bizonytalanságra fel kell készülnünk. „Tervezzük meg, hogy ebben az elkerülhetetlen átmeneti időszakban miből fogjuk finanszírozni a mindennapjainkat, vagy, amennyiben vállalkozásban gondolkodunk, az milyen kötelező, a bevételtől független kiadásokkal jár. Ha alkalmazottak maradunk, de új területre szeretnénk lépni, ott kezdőnek fogunk számítani, vagyis a korábbi fizetésünk valószínűleg rövidtávon nem lesz elérhető számunkra, de ugyanígy számolnunk kell az átképzés költségeivel is, vagyis szükségünk lehet egy olyan tartalékra, ami biztos alapot ad a folyamathoz” – osztja meg interjúalanyunk.

Annak tisztázása, hogy mihez is akarunk kezdeni a jövőben, már egy nagyobb feladat, ami időt és sok-sok türelmet is kíván – saját magunktól. „Soha ne jól hangzó státuszokban gondolkodjunk, annak járjunk utána, hogy miben is éreznénk igazán jól magunkat. Ehhez egy remek gyakorlat, ha elkészítjük eddigi karrierválasztásaink térképét, ami eddigi karrierutunk elemzése. Nézzük meg, milyen munkahelyeink és feladataink voltak a múltban, hol voltak pozitív élményeink, sikereink, mire vagyunk büszkék, volt-e példaképünk, vagy mentorunk. Tudatosítsuk, hogy mindezek a mi eddigi karrierválasztásaink voltak, amelyek se nem jók, se nem rosszak. Használjuk munícióként eddigi tapasztalásainkat a következő pályánkra lépve” – tanácsolja Júlia, aki szerint azáltal is közelebb kerülhetünk a hozzánk ténylegesen illő új munkához, ha megkérdezzük nyolc éves kori önmagunkat arról, hogy mivel is szeretne foglalkozni, hiszen gyerekként még korlátok nélkül álmodozunk.

Amennyiben már körvonalazódik bennünk, merre is indulnánk szívesen, az elképzelt élet gyakorlat lehet nagy segítségünkre, hogy az álmokból valóságot kovácsoljunk. „Képzeljük el, hogy egy párhuzamos dimenzióban van lehetőségünk kipróbálni azt az elképzelt munkát, ami felé húz a szívünk: milyennek látjuk? Hogy nézne ki egy átlagos munkanapunk? Mit szeretnénk benne? És mi jelentene kihívást? Valószínűleg egy ideális kép él a fejünkben, amit érdemes minél több nézőpontból megvizsgálnunk, hogy egyre közelebb kerülhessünk a realitásokhoz. Felmerülő kérdéseinket tegyük fel olyanoknak, akik azon a területen tevékenykednek, ahova mi készülünk, sőt a legjobb, ha egy-egy napot együtt is töltünk a tapasztalattal bírókkal. Kihasználva a munkaerőpiac rugalmasságát, akár néhány hónapra ki is próbálhatjuk magunkat az adott munkakörben, hogy lássuk, milyen is az a szürke hétköznapokban, és képesek lennénk-e áldozatokat is vállalni érte” – részletezi a karrier coach.

Az érem lelki oldala

A váltás garantáltan rendkívül sok energiát, lemondást, pluszmunkát kíván, és sokan csak akkor merik megtenni az első lépést, amikor úgy érzik, már mindennel elkészültek, készhez kapták az új szaktudásukat igazoló oklevelet, tökéletes a weboldaluk, a marketingstratégiájuk, csakhogy a világ nem fekete és fehér. „A start up vállalatokból ismert fogalmat, a béta verziót érdemes karrierváltáskor is alkalmaznunk. Ne a tökéletesre törekedjünk, hanem arra kondícionáljuk magunkat, hogy bizonyos előkészületek után igenis belekezdjünk, útközben ugyanis rengeteg olyan tapasztalatot fogunk szerezni, amelyek alapján majd csiszolnunk kell az alapötletünk megvalósításán. Próbálgassuk magunkat, és legyünk nyitottak olyan visszajelzésekre, felismerésekre, gondolatokra és érzésekre, amelyekre nem is számítottunk. Ez egy folyamat, ne akarjuk sürgetni magunkat” – hangsúlyozza interjúalanyunk.

Ezzel el is értünk a váltás lelki hátteréhez, és azokhoz a félelmekhez, amelyek elkerülhetetlenül felbukkannak, amikor az ismeretlenbe tervezünk kilépni. „Karrierváltáskor egyrészt kezelnünk kell a kívülről érkező, jószándékú, ám gyakorta negatív és aggodalommal teli megjegyzéseket, tanácsokat, illetve újra kell írnunk a belső hiedelemrendszerünket is. Amennyiben a környezetünk, családunk nem támogat bennünket, keressünk olyan szövetségeseket, barátokat vagy szakmai közösséget, akik pozitívak, megértőek, és képesek biztatni minket. Emellett ajánlott tisztáznunk magunkban, melyek azok az automatikus mondatok, amelyek a karrierváltás kapcsán eszünkbe jutnak: fogalmam sincs, mibe kezdjek…, ennyi idősen mire számíthatnék…, én ehhez nem vagyok elég! Jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a váltás senkinek sem sikerült egyik napról a másikra, és bár sokszor csak a sikersztorikat halljuk, számtalan nehézég átvirrasztott éjszaka és legyőzött mélypont is van a háttérben” – figyelmeztet Júlia.

És hozzáteszi: „Olyan ez az egész, mintha újratanulnánk önmagunkat, újraalkotnánk az identitásunkat, hiszen a váltás azt is jelenti, hogy a személyiségünk eddig rejtett oldalaival kell szembesülnünk, olyan kétségek, aggodalmak is felszínre törnek, amelyekről korábban úgy hittük, nem lesz semmi dolgunk velük. Ezek mellett bizony nem mehetünk el, ki kell gyomlálnunk őket, hogy aztán rejtett blokkokként ne gátolják a haladásunkat. Ahogy sikerül új szokásokat magunkévá tenni és a negatív hiedelmeinket pozitívokba átfordítanunk, a fejlődésünk is új lendületet nyer. Ez is egy folyamat, ami újra és újra önreflexiót kíván, de hosszú távon csak ez lehet a siker és az elégedettség kulcsa.”

Amennyiben további hiteles információkra lenne szükségünk a karrierváltással kapcsolatban, itt mindent megtalálunk. Ha már tudjuk, merre tovább, válogassunk a legfrissebb lehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is. Az álommunkánk közelebb van, mint hinnénk!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, szakma, karrier, váltás, tudatosság