Itt az új Munka törvénykönyve

A kedden elfogadott új Munka törvénykönyve (Mt.) inkább keretszabályokat tartalmaz, a valódi szabályozás majd a munkaszerződésekben, illetve a kollektív szerződésekben szerepel majd. A munkajogot a polgári joghoz közelíti a szabályzat - a felek közti megállapodásokban nagyobb szabadságot kapnak a felek. Az azonban majd a gyakorlatból fog igazán kiderülni, hogy az munkaadóhoz képest ,,alárendelt" szerepben lévő a munkavállalók erre képesek lesznek-e.

Az atipikus munkaviszonyok szabályozása például erre hivatottak, ám eddig nem volt teljesen egyértelmű a szabályozásuk. Sok olyan új munkaforma terjedt el Magyarországon is, amely 20 évvel ezelőtt, a korábbi törvénykönyv születésekor még ismeretlen volt hazánkban. Most pontosítják, egyszerűsítik a fogalmakat, újabb atipikus foglalkoztatási módokat felvonultatnak: mint például a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakör megosztást, a több munkáltató részére végzett munkát.

Tág teret enged a felek megállapodásainak, hogy az efféle atipikus munkaviszonyok keretét a felek maguk alakíthassák ki. A törvény csak annyiban avatkozik be, hogy a munkavállaló garanciális érdekeit biztosítsa - azaz a saját kárára nem köthet szerződést senki, például nem mondhat le előre a jövedelméről.

Túlóráért szabadság?

A szakszervezeteknek sikerült elérniük, hogy a túlóráért csak akkor adható szabadság, ha a munkaadó és a munkavállaló erről korábban megállapodott. Az alapszabadság 20 nap marad. A munkavállaló már nem a szabadsága negyede fölött rendelkezik, hanem hét napról dönthet, ezt a munkaadó köteles legfeljebb két részletben kiadni neki.

Korábban nagy vitát váltott ki, hogy a felmondási védelmet átalakította a törvény. Az első tervezetben védett kor és a kismamák felmondási védelme is kérdéses volt: most kiderült, hogy továbbra is megmarad az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben a felmondás tilalma, és a terhes nők, gyermekükkel fizetés nélküli szabadságon levők is védettek. A védelem az anyát akkor is megilleti a gyermek 3 éves koráig, ha nincs gyesen vagy gyeden.

A táppénzen lévők azonban rosszul járnak az új Mt.-vel: korábban még felmondási védelmet élveztek azok, akik betegség miatt keresőképtelenek és a rehabilitációs járadékban részesülők is. Ők a későbbiekben könnyen elbocsáthatók lesznek. A felmondási időt a táppénzen lévők akkor kezdik meg, amikor meggyógyultak, és visszatérnének a munkahelyükre.

Óriási felhördülést keltett a szakszervezetek körében, hogy a védettségüket és a jogaikat megvágta volna a törvény. A tárgyalások eredményeként kompromisszumot értek el, azoknak a tisztségviselőknek jár a felmondási védelem, akik valóban a dolgozók érdekeiért küzdenek, és ezzel veszélyeztetik a saját állásukat.

Kaució lesz, végkielégítés viszont nem mindenkinek jár

Annak a dolgozónak, aki ,,munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít" a munkáltatónak biztosítékot kell fizetnie. Ez nem minden pénzt kezelő dolgozót érintene a jövőben, ugyanis azt is olvashatjuk a törvénytervezetben, hogy erről írásbeli megállapodást kell kötni. A letétbe helyezett összeg nem lehet több, mint a dolgozó egyhavi alapbére, és csak egyszer kérhető pénz ilyen címen tőle.

A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a felmondási időre járó távolléti díját odaadni a munkaadónak. Ez eddig is szerepelt a törvényben, ám az egy új elem, hogy a jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek számít majd az is, ha valaki a munkakörét nem az előírt rendben adja át - így fizethet emiatt.

A munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg. Ez utóbbi fogalmat a rendkívüli felmondás helyett alkották. A munkaviszony-megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie, és akár a munkaadó, akár a munkavállaló mondott fel, indokolnia kell a döntését. Elbocsátáskor a dolgozó az új törvénykönyv szerint nem kap lehetőséget arra, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogások ellen. Ez amúgy sem volt korábban szokás.

A végkielégítés mértékén nem változtat az új Mt., csak annyiban lesz más, hogy nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számítják ki. A most hatályos Mt.-ben az szerepel, hogy az a dolgozó, aki munkáltatói rendes felmondással távozik egy vállalattól, automatikusan végkielégítést kap. Az új szerint viszont ez csak annak jár, akit a munkaadó működésében bekövetkezett ok miatt (vagy a cég jogutód nélküli megszűnése esetén) bocsátanak el. Annak viszont nem jár, akit a képessége, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy alkalmatlansága miatt bocsátottak el.

Ha a munkaügyi bíróság megállapítja, hogy valakit jogellenesen küldtek el egy cégtől, a munkaadó továbbfoglalkoztatási kötelezettsége megszűnik, csak akkor kell visszavenni valakit, ha diszkriminatív okból küldték korábban el. A dolgozó elmaradt bérét sem kell kifizetnie (12 havi bérének megfelelő kártérítést ítélhet meg a bíróság).

Többféle minimálbér is lehet

Különböző összegű minimálbéreket állapíthat meg a kormány ágazatok, régiók, munkakörök szerint, sőt, a gazdasági helyzet és a munkaerőpiac sajátosságai alapján is különbséget tehet. Jelenleg a magyar minimálbérrendszer csak a szakképzettség szerint tesz különbséget (minimálbér és bérminimum), illetve külön (alacsonyabb) minimálbér állapítható meg a közmunkásoknak.

A minimálbért és a garantált bérminimumot már nem a munkavállalók, munkáltatók és a kormány háromoldalú tárgyalása eredményeként határozzák meg évente, hanem a kormány egyedül dönt róla. Emellett a bérek nettóértékének megőrzése is helyet kapott a törvényben.