Amikor valaki elveszíti az állását, érdemes a lehető leghamarabb regisztrálnia a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen. Ugyanis az álláskeresési ellátás folyósításánál számít, hogy mikor került be a nyilvántartásba, mikor igényelte a támogatást.

Ki számít álláskeresőnek?

Álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik. Nem lehet regisztrált álláskereső az, aki nappali tagozaton tanul, munkaviszonyban van vagy egyéb kereső tevékenységet folytat, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozik. Az sem minősül álláskeresőnek, aki nyugdíjas vagy rehabilitációs járadékban részesül – áll a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) ismertetőjében.

Hogyan regisztráljak a munkaügyi központban?

Az álláskeresőnek regisztráltatnia kell magát a lakhelye szerinti munkaügyi kirendeltségen.

Magával kell vinnie:

- személyi igazolvány
- lakcímkártya
- adókártya
- taj-kártya
- OEP igazolvány
- a munkahelyén a kilépéskor kapott iratok
- iskolai bizonyítványok
- a vállalkozóknak be kell mutatniuk egy igazolást a vállalkozói igazolvány visszaadásáról, a vállalkozói tevékenység megszüntetéséről
- bankszámlaszám (ha van)

Személyesen is bemehetünk a kirendeltségre, ebben az esetben az ellátás megállapításra vonatkozó kérelmet névre szólóan kinyomtatják nekünk. A munkanélkülivé válást elektronikus úton is be lehet jelenteni.

Kinek jár álláskeresési támogatás?

Az álláskeresési támogatás – korábbi nevén "munkanélküli segély” – nem szociális alapon, hanem biztosítási elven jár. Tehát ahhoz, hogy valaki megkapja, bizonyos jogosultsági idővel kell rendelkeznie.

Az kaphat álláskeresési járadékot, akinek a munkanélkülivé válása előtt volt munkaviszonya, vagy vállalkozó volt, vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban munkálkodott, vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt.

Jár az álláskeresési támogatás, ha valaki a munkájának elvesztése előtti 3 évben legalább 360 nap jogosultsági időt szerzett, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A támogatáshoz az álláskeresőnek együtt kell működnie a munkaügyi kirendeltséggel, ha a hozzáállása nem megfelelő, elveszítheti az álláskeresési támogatást.

Hogyan igényeljek álláskeresési támogatást?

Mennyit kaphatok?

A összeg kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév átlagbérét (azt az összeget, ami után járulékokat fizetett) kell alapul venni. Ha több munkáltatónál dolgozott, a járulékalapokat átlagolni kell. Ha valakinek nem volt végig munkaviszonya, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jogviszonya, a számítás alapja arányosan csökken.

A járadék összege ennek az átlagbérnek a 60 százaléka, és nem lehet magasabb a minimálbérnél – 2016-ban napi 5110 forint.

Meddig jár a támogatás?

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. 10 nap jogosultsági idő felel meg 1 nap járadékfolyósítási időnek.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezésének a napja.

Mi történik, ha állást találok?

Ha az álláskereső legalább 4 órás, határozott idejű munkát talál még azelőtt, hogy kimerítette volna az álláskeresési járadék folyósítási idejét, akkor kérelmezheti, hogy a még hátra lévő időtartamra járó összeget megkapja. (Ez a hátralévő időre járó összeg 80 százaléka lehet.)

Ha valaki ugyanannál a cégnél létesít munkaviszonyt, ahol azelőtt dolgozott, mielőtt munkanélkülivé vált, nem kap pénzt.

Megvonhatják a támogatást?

Ha az álláskereső kéri, akkor megszüntetik az álláskeresési járulék folyósítását. Akkor is megvonják tőle a támogatást, ha megváltozott munkaképességűek ellátására válik jogosulttá, nappali tagozaton kezd tanulni, kimerült a folyósítási idő, vagy ha olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a minimálbér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül. Akkor is megszűnik az összeg folyósítása, ha az álláskereső meghal.

Szüneteltethető a folyósítás?

Gyermek születése esetén - ha az álláskereső tgyásra, gyedre vagy gyesre válik jogosulttá – szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását.

Ha valaki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti (kivéve, ha azért ment börtönbe, mert a pénzbüntetést változtatták át szabadságvesztésre), vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, keresetpótló juttatásban részesül, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít - erre az időszakra nem jár a támogatás.

Legfeljebb 90 napig tartó, rövid idejű kereső tevékenység esetén is szüneteltethető (az egyszerűsített foglalkoztatás nem tartozik ide).

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Mi történik az álláskeresési támogatás lejárta után?

Ha az álláskereső nem tud elhelyezkedni addig, míg folyósítják a támogatást, igényelheti az aktív korúak ellátását, amelynek két típusa van: a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk igényelhetnek ilyen ellátást, a járási hivatal állapítja meg, hogy megfelelnek-e a követelményeknek. A jogosultság a keresőtevékenység megszűnésétől, az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (A kérelem itt tölthető le.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az a személy jogosult, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jár neki egészségkárosodási vagy gyermekfelügyeleti támogatás. Regisztrálnia kell a munkaügyi központnál, kérnie kell álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt és együtt kell működnie a kirendeltséggel.

Az álláskeresők fele semmit sem kap

Az álláskeresők közel fele (47,8 százaléka) semmiféle pénzbeli ellátást nem kapott 2016 februárjában. Álláskeresési támogatásra egyharmaduk volt jogosult, szociális jellegű támogatásra (havi 22 800 forintra) pedig a 17,6 százalékuk – áll az NFSZ legfrissebb jelentésében. 97 900 regisztrált munkanélküli tartósan, több mint egy éve nem tud elhelyezkedni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliek pontosan fele (137 500 ember) legalább egy éve nem tud elhelyezkedni, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap volt.

(A tartósan munkanélküliek száma közötti különbséget az adja, hogy az NFSZ a regisztrált munkanélkülieket vizsgálja, a KSH pedig az adatgyűjtés során megkérdezett emberek válaszai alapján számol.)

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: munkanélküli, álláskeresés, munkaügyi központ, munkanélküli segély, álláskeresési támogatás