Hogyan fér össze a gyermekvállalás a mindennapos munkával?
Ma rendkívül nehéz egy kisgyermekes szülőnek munkát találni Magyarországon, ám egy nemrég indult program változtathat a munkáltatók hozzáállásán.
Önnek ajánljuk!
A kisgyermekes szülők jóval hosszabb időre esnek ki a munkából Magyarországon, mint bármely EU-s tagállamban, a szülési szabadságon, GYES-en, vagy GYED-en lévők visszavételi aránya pedig rendkívül alacsony, mindössze 20 százalék körül van - hangzott el a szerdai sajtóeseményen.
Ezen az arányon hivatott javítani a 2012. május elsején, az Új Széchenyi terv keretében indult Munka Kisgyermekkel (MUKI) program. Szeptember 30-ig jelentkezhetnek munkáltatók, illetve dolgozni szándékozó szülők a rugalmas részmunkaidős alkalmazására, közülük választják ki azt a kétszáz főt, akik bekapcsolódhatnak a programba, amely 2013 decemberében zárul.
A nemek közti szerepkülönbségek akadályt jelentenek
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem azokban az országokban nagyobb a népszaporulat, ahol évekig otthon marad az anyuka szülés után, hanem ahol támogatják a kismamák munkavállalását - fogalmazott előadásában Kálmán Edina, az Iparfejlesztési Alapítvány projektmenedzsere. Kiderült, hogy ma a GYES után visszavett szülők aránya országos átlagban húsz százalék körül van, a részmunkaidőben dolgozók aránya 10 százalék, a felnőtt lakosságnak pedig mindössze három százaléka végez távmunkát. Mindennek jelentős szerepe lehet abban, hogy a születések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Bár egyre több apuka marad otthon GYES-en vagy GYED-en, ,,erős a nemek közti szerepkülönbség," mely a nőket otthonmaradásra készteti. A projektmenedzser szerint ez azért problémás, mert több inaktív ember jut egy aktívra, ezáltal a társadalmi terhek is nőnek. Kálmán szerint ,,egy olyan modell kell, ami biztosítja a rugalmasságot munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt."
Megoldás: otthoni munka vagy gyermekbarát irodák
,,A teljesítés és a rendelkezésre állás között óriási különbség van" - fogalmazott előadásában Szendrő József, a MUKI szakmai vezetője. ,,Próbáljuk a munkáltatókat arra biztatni, hogy kísérletezzenek, próbálják ki, hogy egy kisebb kockázatú feladat elvégzésénél milyen részmunkaidősöket foglalkoztatni, mik azok, amik nem működnek, és milyen pozitívumok vannak" - mondta a szakmai vezető.
A munkavállaló sok esetben otthonról, vagy kevesebb idő alatt is ugyanolyan jól tudja teljesíteni a feladatát, de sok helyen a főnök megköveteli, hogy az alkalmazott ott üljön az íróasztalánál, így ez nem egyeztethető össze a gyermekvállalással - tette hozzá. Ezért lenne szükség rugalmasabb beosztásra, vagy gyermekbarát irodák létrehozására. Ha a gyermek hirtelen megbetegszik, és a szülőnek orvoshoz kell vinnie, vagy huzamosabb ideig felügyelni rá, akkor ez ne okozzon fejtörést.
Épp ebből a célból hozták létre például a Magyar Telekom székházában 2011-ben ,,gyermekbarát irodát," mely első ránézésre olyan, mint egy óvodai játszószoba, néhány asztallal és számítógéppel.
A társaság kommunikációs vezetője a bejáráson arról beszélt, hogy bármelyik munkáltató, minimális költséggel hozhatna létre hasonló irodát, ugyanis minden háztartásban akadnak otthon már nem használt játékok, amit a szülők bevihetnek az irodába, a gyerekek pedig rajzokkal dekorálhatják ki annak falát. A dolgozók egy webes felületen a használatbavétel előtti napon jelezhetik, hogy másnap gyermekükkel érkeznek a munkába, ekkor biztosított nekik a gyermekbarát iroda.