Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint például a munkaviszony próbaidő alatt azonnali hatállyal, minden kötöttség nélkül megszüntethető.

A célja ennek az, hogy lehetőséget adjon mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, hogy egymás elvárásait, képességeit, a munkavégzés körülményeit megismerhessék, és amennyiben valamelyik félnek nem tetszik, amit tapasztalt, kockázatmentesen megválhassanak egymástól.

A július elsejétől hatályba lépő Mt.-ben már az szerepel: a munkáltató azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a határozott idejű szerződéssel rendelkezők munkaviszonyát. Ha viszont egy ilyen munkavállaló akar majd távozni, neki meg kell magyaráznia, miért nem akar tovább az adott cégnél maradni.

Diszkriminatív elbocsátások

A próbaidő közben történt felmondáskor nincs védelem sem: így például a dolgozó betegsége esetén is kirúgható. Ha viszont a munkaviszony megszüntetése bizonyíthatóan hátrányos megkülönböztetés miatt történt, akkor az a próbaidőre tekintet nélkül jogellenes elbocsátásnak minősül - közölte az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a hírlevelében.

Vegyünk egy példát! Adott egy próbaidős nő, akiről épp kiderül, hogy babát vár. A vállalat viszont indoklás nélkül megválik tőle. A jogszabályok szerint valóban nem kellett indoklást adni, ám ha a nő az EBH-hoz fordul a gyanújával, hogy a terhessége miatt mondtak fel neki, akkor a munkaadó csak úgy tudja ,,kimenteni magát", ha valós indokot fogalmaz meg, miért nem véglegesítette a dolgozót.

  Felmondás indoklás nélkül - a leggyakoribb esetek  

Hasonló a helyzet a közszférában dolgozók esetében a vezetői megbízás visszavonásával. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint ugyanis a vezetői megbízás külön indoklás nélkül azonnali hatállyal visszavonható. A döntést ekkor sem kell indokolni.

A hatóság nemrégiben éppen egy ilyen esetet vizsgált. A panaszos egy megyei jogú város polgármesteri hivatalában dolgozott vezetőként. A munkáltató akkor vonta vissza a vezetői megbízását, amikor a munkavállaló - egy közlekedési baleset miatt - már mintegy fél éve betegállományban volt, és nyilvánvalóvá vált, hogy egyhamar nem fog felgyógyulni, sőt az egészségkárosodása maradandó lesz. A panaszos úgy vélte, hogy az egészségi állapota miatt vonta vissza a munkaadó a vezetői megbízást, ezzel megsértve az egyenlő bánásmód követelményét. A volt vezető az EBH-hoz fordult.

A vizsgálat során az önkormányzat először csupán arra hivatkozott, hogy joga van indoklás nélkül visszavonni egy vezetői megbízást, és erősen nehezményezte, amikor a hatóság ezt a jogát elismerve mégis rákérdezett döntése okára. Egy idő után a munkáltató belátta, hogy a valamilyen indokot kell mondani, ezért hivatkozott mindenre, ami csak eszébe jutott: választásokra, négyévenkénti megújulásra, szervezeti struktúra átalakítására, bizalomvesztésre, munkavégzéssel összefüggő okokra stb. Ám ezek egyikét sem tudta bizonyítani.

Az EBH megállapította a jogsértést, vagyis azt, hogy az intézmény a panaszos vezetői megbízását az egészségi állapota miatt vonta vissza, és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A munkáltató ebbe nem nyugodott bele: a határozatot bíróság előtt is megtámadta, de első fokon a keresetet elutasította kúria - közölte az EBH.