Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri - hívja fel a figyelmet a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda. A magyar törvények már a kiválasztás során is lehetővé teszik a személyes adatok kezelését, de ehhez elengedhetetlen a munkáltatói adatkezelés pontos szabályozása, és a megfelelő hozzájárulások előzetes beszerzése.

Törvényt sért

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak (iwiw, Facebook) tartalmának elemzését is.

"Komoly kockázatot vállal az a munkaadó, amelyik a megfelelő jogi háttérelemek kialakítása nélkül használja ezeket az eszközöket a felvételi folyamat során. A kapcsolódó adatvédelmi bírság összege ugyanis 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedhet, és akár több alkalommal is kiszabható" - nyilatkozta Holló Dóra az ügyvédi iroda helyettes vezetője.

A jogász elmondta: személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet, ez pedig eleve kizárja a jelentkezők személyiségének vizsgálatára irányuló felvételi tesztek és módszerek használatát. Ezt ráadásul az Alkotmánybíróság - jelenleg is hatályos -, 15/1991 (IV.13.) határozata is alátámasztja azzal, hogy kimondja: a személyes adatok tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság szerint egyébként a "személyiségprofil" kialakítása különösen sérti a személyiségi jogokat, mivel kiragadott adatok alapján alakít ki egy lehetséges profilt a jelentkező tulajdonságairól.

Mit tehet a munkáltató?

Holló Dóra szerint ugyanakkor - az Európai Parlament és Tanács 95/46 EK irányelvével összhangban - az új Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó személyes információkat már a kiválasztás során összegyűjtsék és kezeljék a munkáltatók.

Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a kiválasztás valamint a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

"Tehát ebben az esetben is érvényesülnie kell a célszerűségi elvnek, azaz egy modellügynökség rákérdezhet a természetes hajszínre, vagy egyes speciális egyházi funkciókban a felekezeti hovatartozás is megtudakolható, de egy személyi asszisztens felvétele során már egyiket sem szabad" - magyarázta Holló Dóra.

Ki mit tudhat?

A pályázókat az adatkezelést megelőzően tájékoztatni kell az adatkezelés elkezdésének tényéről és annak terjedelméről is, hiszen az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelése a kiválasztással kapcsolatban csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával lehetséges. Ugyancsak fontos, hogy a hozzájárulás nem lehet általános, mindenre kiterjedő, hanem nevesíteni kell a konkrét körülményeket, így a célt, terjedelmet, időtartamot, a kezelés módját és címzettjét.

Holló Dóra elmondta: lényegi elem a konkrétumok meghatározása, a túlzottan általánosan megfogalmazott nyilatkozat ugyanis semmis, így az annak alapján történt adatkezelés jogellenesnek számít. A hozzájárulás formája az általános személyes adatok esetén akár ráutaló magatartás is lehet, de a különleges - szenzitív - adatok esetében kötelező az írásbeliség - tette hozzá.

Mi számít személyes adatnak?

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatnak számít minden olyan adat, amely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, illetve az ebből levonható következtetések is. Így például a lakcím és a lakcím alapján az illető kulturális irányultságára történő következtetések is. Ezeken belül szenzitív adat mindaz, amit az adatvédelmi törvény ilyennek minősít, így például az egészségi állapot, a bűnügyi háttér, a politikai, vallási meggyőződés.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

"Veszélyes munkakörök betöltése esetén különösen fontos a hozzájáruló nyilatkozatok körének precíz kialakítása. Ilyenkor ugyanis - személyiségi tesztek hiányában - előfordulhat, hogy szabálykövetésre alkalmatlan pályázó nyer felvételt, és a későbbiekben kárt okoz a munkáltatónak vagy más munkavállalóknak" - mondta a jogász.

Holló Dóra rámutatott: ilyen esetekben a munkáltató akkor is felel a munkavédelmi előírásokból fakadó munkavállalói kötelezettségek megsértéséért és azok következményeiért, ha az a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése miatt következik be.

Nem tárolható a végtelenségig

Az adatvédelmi törvény nem határozza meg pontosan, hogy a fel nem vett pályázók adatait legfeljebb mennyi idő elteltével kell a munkáltató vagy a kiválasztással megbízott cég adatbázisából törölni, a hazai bírói gyakorlat pedig ingadozó ebben a kérdésben.

A többi jelölt adatainak tárolására általában a felvett dolgozó próbaidejének hosszát, de maximum 30 napot fogadnak el jogszerűnek a bíróságok. Ennek az az oka, hogy a próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnhet, és ilyenkor gyorsan kell a munkatárs utánpótlásáról gondoskodni.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkajog, munka törvénykönyve, adatvédelem, toborzás