Egészségügyis hétköznapok 1. rész – A véradás

Egészségügyis hétköznapok 1. rész – A véradás

Mi a véradásszervező feladata? Hány egészségügyi dolgozó szükséges egyetlen véradáshoz? Ki adhat vért és ki nem? Veszélyesebb-e vért adni a jelenlegi járványhelyzetben?

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Váradi Mariann a Magyar Vöröskereszt szakmai vezetőjeként dolgozik. Előtte több mint 20 évig volt véradásszervező, így rengeteg tapasztalattal rendelkezik a véradás menetéről. Pontosan hogyan zajlik a véradás és hogyan tudják biztosítani, hogy mindig elegendő legyen a vérutánpótlás? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a véradóknak és hogyan változott ez a koronavírus terjedése óta? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A véradásszervezők egy évre előre terveznek

A véradásszervezők nagyjából egy évre gondolkodnak előre, mikor megtervezik, hogy milyen intézményekbe szervezzenek véradást. A terv alapját mindig az előző évi teljesítmény átlaga határozza meg, amivel biztosítani lehet az egyenletes vérellátást. „A vérnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia és az egyenletesség felé kell törekedni. Mi az éves tervet nagyjából szeptember végétől egészen október közepéig készítjük el a következő évre; így lesz egy váz, ami alapján tudjuk, hogy hova fogunk menni és kikkel fogunk egyeztetni” – magyarázza Mariann.

Ezek a helyszínek főként munkahelyek, oktatási intézmények, rendezvények, kormányhivatalok, tehát olyan helyek, ahol a 18 és 65 év közötti egészséges, potenciális véradók nagy számban elérhetők ugyanabban az idősávban. „A tapasztalataink alapján körülbelül 10% a részvételi arány ilyen esetekben. Ha például egy 300 fős munkahelyre megyünk, olyan 30-40 fő biztosan ad vért.”

A véradás útját előre egyeztetik

A tárgyhónaphoz érkezve a véradásszervezők mindig aktualizálják az előre elkészített tervet, majd elkezdik az intézményekkel való egyeztetést. Minden helyszínen kell, hogy legyen egy olyan ember, aki levezényli a folyamatot és gördülékennyé teszi azt mind a vérvételi brigád, mind a véradók számára. „Jó, ha van egy HR-ese vagy egy olyan munkatársa a cégnek, aki tud erre időt szakítani és tudja számunkra biztosítani a helyszínt, értesíti a portaszolgálatot arról, hogy mikor érkezünk, parkolóhelyet biztosít, kijelöli az útvonalakat és értesíti az összes dolgozót” – vázolja fel a szakember. Fontos, hogy a véradóknak egyenes útja legyen, ne kelljen oda-vissza járkálniuk vagy várakozniuk. Ha jól meg van szervezve, az érkezéstől a távozásig megközelítőleg háromnegyed óra alatt az egész folyamatot le lehet bonyolítani.

A véradás menete – ki adhat vért?

„Amikor megérkezik a véradó, az okmányaival regisztrálnia kell. Kap egy kérdőívet, aminek az eleje egy adatvédelmi nyilatkozat, majd ezután válaszolnia kell körülbelül 30 kérdésre, amiben a véradással összefüggésben kérdezzük - a betegségeiről, a gyógyszerszedési szokásairól, az utazásairól, a védőoltásairól, tehát minden olyanról, ami befolyásolhatja az alkalmasságát és a vérkészítmény minőségét. Ezután megszúrják az ujjbegyét és ellenőrzik a hemoglobinszintjét, és mindezekkel az eredményekkel együtt megy el az orvosi vizsgálatra, ahol minden kérdést sorban megbeszélnek” – sorolja a lépéseket Mariann. Az orvosi vizsgálaton az orvos azt is megállapítja, hogy a véradó kellőképpen kipihent-e, ivott-e elég folyadékot és evett-e rendesen, illetve megméri a vérnyomását is. Ezek után dönti el, hogy alkalmas-e a véradásra.

A véradók is ugyanúgy félhetnek a tűtől

Sokan azt gondolják, hogy aki rendszeresen vért ad, az biztosan nem fél a tűtől és ezért meri bevállalni a procedúrát, ez azonban koránt sincs így.

„A véradók is ugyanúgy félhetnek tőle, nekik is ugyanannyira fáj a szúrás, csak ők ennek ellenére eljönnek segíteni” – tisztázza a szakember. A véradás nyilván nem a legkellemesebb délutáni elfoglaltság, de Mariann szerint ha a megfelelő szakemberek a megfelelő módon viszik végig a véradókat a folyamaton, akkor az a tapasztalat, hogy máskor is szívesen visszajönnek. „Annak, aki a vért veszi, pszichésen és szakmailag is helyt kell állnia és fokozott figyelemmel kell végeznie a munkáját. Nagyon kedvesnek kell lennie és biztonságban kell, hogy érezze magát mellette a véradó. A sokféle emberrel tudni kell jól bánni” – taglalja.

Jelenleg még fokozottabb az odafigyelés

A járvány miatt plusz óvintézkedéseket vezettek be a véradásnál is. Most már nem csak a személyzetnek kell használnia a védőfelszereléseket, hanem a véradóknak is, ezen kívül az ágyakat is 1,5-2 méter távolságra helyezik el egymástól, belépésnél testhőt mérnek, a véradók egyszer használatos tollakat használnak a kérdőív kitöltésekor, emellett természetes a mellékhelyiségekben elhelyezett folyékony szappan, papírtörlő és kézfertőtlenítő is. A bejáratnál egy megállítótábla figyelmeztet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek alapján az emberek saját magukat is értékelhetik és eldönthetik, hogy alkalmasak-e a véradásra. „A táblán kategóriákba van rendezve, hogy ki az, aki nem jöhet be. Például aki 14 napon belül érkezett haza külföldről, vagy aki találkozhatott olyannal, akinek COVID pozitív tünetei vagy tesztje volt, azt megkérjük, hogy ne jöjjön be a helyiségbe sem. Ha nem voltak tünetei, 2 hét múlva jöhet vissza. Ha valaki átesett a koronavírus fertőzésen, akkor 30 nap múlva eljöhet, amennyiben alkalmasnak érzi magát” – mondja Mariann.

Fontos megemlíteni, hogy a véradás továbbra is egy biztonságos eljárás, hiszen a betegség maga cseppfertőzéssel terjed. Nincsenek műtéti leállások, tehát az egészségügynek ugyanúgy van egy vérigénye, amit biztosítani kell. „Ez normál körülmények között olyan 1800 önkéntes megjelenését kívánja az országban naponta.”

Érezhető a nagy rendezvények hiánya

A véradásszervezők mindig igyekeznek olyan helyszínre szervezi, ahol ugyanabban az időpontban minél több potenciális véradó tartózkodik. Erre remek terepet jelentettek eddig a nagyobb rendezvények, fesztiválok, amelyeknek a hiánya ezen a területen is érezteti a hatását. „A nagy fesztiválok nagyon hiányoznak, és ez alatt nem csak kifejezetten a fiataloknak szóló zenei fesztiválokat értem, hanem mondjuk a kapolcsi Művészetek Völgyét, ahol 10 napig folyamatosan lehetősége volt eddig a résztvevőknek vért adni. Ezek nagyon hiányoznak, de hiányoznak még az egyetemek és a főiskolák is. Nyilván el kell érnünk valahogy ezeket a fiatalokat, vagy a kollégiumban, vagy az is lehet, hogy a lakóhelyükön.”

 

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

További cikkek a szakmákról