Az idő pénz, nem mindegy mennyit dolgozunk!

Munkajoggal foglalkozó fórumokon a panaszokat olvasgatva tapasztalhatjuk, hogy sok munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, de az is feltűnhet, hogy a munkavállalók sincsenek tisztában a jogaikkal. Ezen a helyzeten próbál meg segíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése" című TÁMOP-projektjének keretében készült ismertető, melyet eljuttattak lapunknak.

A jó munkahelyek egyik ismérve, hogy betartják a munkavédelmi, munkaügyi szabályokat, tájékoztatják a munkavállalókat a jogaikról, és nem élnek vissza a dolgozó alárendelt helyzetével.

A tudatos, felkészült dolgozó sokkal jobban tud érvelni jogai védelmében, ha vitás szituációba kerül. Elemi érdeke, hogy ismerje a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, képes legyen leellenőrizni, hogy munkáltatója jogszerűen osztja-e be az adott munkára, nem követel-e szabálytalanul több munkát, és hogy a bérét megfelelően számolja-e ki. Az egyik legkritikusabb terület a rendkívüli munka, köznapi nevén a túlóra.

Mit kell tudni a túlóráról?

A munkaviszony - ettől eltérő megállapodás hiányában - általános, teljes napi 8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a napi munkaidő rendjéről.

Rendkívüli munkaidőnek minősül:

- a munkaidő-beosztástól eltérő időben végzett munka
- a munkaidőkereten felüli munkavégzés
- az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő
- az ügyelet

A munkaidővel kapcsolatban a gyakorlatban igen sok probléma akad: számos alkalmazott nem tudja, hogy egy nap hány óra plusz munkára kötelezhetik, hogy ezt milyen rendszerességgel kérheti tőle munkáltatója, illetve ha neki ez nem felel meg, akkor milyen jogai vannak ezt érvényesíteni. Sokan sérelmezik azt is, hogy a munkáltató nem fizeti ki a többletmunkáért járó pénzt. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

A munkáltató nem élhet vissza jogaival, aránytalan sérelmet nem okozhat munkavállalóinak. A korlátlan túlóráztatás szabályellenes, egy évben ugyanis teljes napi munkaidő esetén összesen 250 óra rendkívüli munka rendelhető el, valamint 12 óránál hosszabb ideig senki sem köteles egy nap dolgozni (kivéve a készenléti munkakörökben foglalkoztatottakat).

Nem korlátozott azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Bérpótlék jár érte

A munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén a rendes munkaidőre járó munkabéren felüli bérpótlék illeti meg, de bizonyos esetekben szabadidővel is meg lehet váltani a többletmunkát. A dolgozó 50 százalék bérpótlékot vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek megállapodása alapján - szabadidőt kaphat túlmunka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka időtartama, és ennek megfelelően jár az alapbér arányos része is.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén azonban 100 százalékos bérpótlék illeti meg a dolgozót, vagy 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot is biztosít. Készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalék jár.

Nyilvántartást kell vezetni

Nagyon fontos a munkaidő szabályos nyilvántartása annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a munkaidővel kapcsolatos szabályok betartását, valamint azért is, hogy ki lehessen számolni a bért. A munkáltató ezért köteles minden munkavállaló esetén nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről is. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, a munka kezdő és befejező időpontjának is.

Ugyan nincs előírt, kötelező formája, de a munkáltató köteles úgy vezetni az adatokat, hogy azok egy adott szervezeti egységnél (a munkavégzés helyszínén) hozzáférhetőek legyenek. A rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása úgy is jogszerű, ha a munkáltató az írásban közzétett munkaidő-beosztáson vezeti az esetleges változásokat, és ezt a hónap végén leigazolja.

A munkaidő-nyilvántartásnál a kulcsszó a naprakészség: csak akkor fogadható el jogszerűnek, ha azon minden szükséges adat aktuálisan megfelel a valóságnak. Nem megfelelő az a munkaidő-nyilvántartás, amelyben a blokkoló kártyák adatai egy központi szerverre kerülnek, és csak éjjel frissülnek, vagyis a munkavégzés helyszínén az aktuális adatok nem állnak rendelkezésre, így sem a munkavállalók, sem a hatóság nem tudja ezeket ellenőrizni.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkahely, munkaidő, munkajog, Munka törvénykönyve, túlóra, bérpótlék