A negatív megfogalmazás pszichológiája – hogyan hat a nyelvhasználatunk a munkahelyi légkörre?
Sikerült betartani a határidőt vs. Nem késtünk el a feladattal. Érezzük a két mondat között a különbséget? Ha nem, ez a cikk nekünk szól!
Önnek ajánljuk!
A nyelvhasználat nem csak annak az eszköze, hogy elmondjuk, amit szeretnénk, hanem azt is tükrözi, ahogyan gondolkodunk és viselkedünk. A munkahelyi kommunikáció különösen érzékeny terület, ahol a megfogalmazásnak óriási hatása van a légkörre és az együttműködés minőségére. A szavak nem csak közvetítik, hanem formálják is a valóságot, így a negatív megfogalmazás szorongást és demotiváltságot is eredményezhet, míg a pozitív nyelvhasználat jobb teljesítményt és harmonikus munkakörnyezetet eredményezhet.
Mi a negatív megfogalmazás?
Negatív megfogalmazás alatt azt érjük, amikor egy gondolatot vagy helyzetet főleg a problémákra, kihívásokra vagy nehézségekre fókuszálva fogalmazunk meg. Ha például van egy késős kollégánk, aki mindig az utolsó utáni pillanatban érkezik a megbeszélésekre, a főnök kétféleképpen reagálhat erre. Ha pozitívan fogalmaz, akkor azt mondja, hogy „Kérlek légy pontos a következő megbeszélésen”. Ha viszont negatívan, akkor azt, hogy „Ne késs a következő megbeszélésről”. A két mondat tartalma között nincsen különbség, mégis a pozitív megfogalmazás fókusza mindig a megoldás, a fejlődés és a jövőbeli eredmények javítására irányul, míg a negatív megközelítés a problémára, a hiányosságra vagy a hibára helyezi a hangsúlyt. De ugyanígy a kollégáink között sem mindegy, hogy hogyan fogalmazunk. Ha azt mondjuk, hogy „Sikerült betartani a határidőt, elkészültünk a feladattal”, az egy pozitív és előremutató üzenet, míg ha azt kommunikáljuk, hogy „Nem késtünk el a feladattal”, azzal egyértelműen hangsúlyozzuk a késés lehetőségét, vagyis a negatív szempontot. Ez a fajta kommunikáció befolyásolja a csapatok közti együttműködést, a munkatársak közti kapcsolatokat és az általános munkahelyi légkört.
Szorongás, önbizalomhiány alakulhat ki
Ha a munkahelyi kommunikáció állandóan a problémákra és a kudarcokra koncentrál, az folyamatos feszültséget kelthet. A negatív szavak és kifejezések szorongást idézhetnek elő, ami akadályozza a kreatív gondolkodást és az együttműködést. Egy stresszes munkavállaló pedig kevésbé lesz hajlandó nyíltan kommunikálni és elkerülheti a kihívást jelentő helyzeteket. A stresszen kívül a motivációra és az önbizalomra is negatívan hathat ez a fajta kommunikáció, hiszen ha a vezetők és a kollégák is gyakran beszélnek így egymással, az hosszú távon alááshatja ezeket. Egy csapat, amely folyamatosan a hibákra és a kudarcokra összpontosít, kevésbé lesz elkötelezett és elégedett a munkájával. Az információkat is torzíthatja a negatív megfogalmazás, hiszen ha egy vezető inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy „elkerültük a kudarcot”, akkor a csapat tagjai nem fogják érezni, mi is az a siker.
Miért fontos a pozitív nyelvhasználat?
Biztosan velünk is előfordult már, hogy amikor a főnökünk egy feladatot úgy fogalmazott meg, hogy az inkább kihívásként és fejlődési lehetőségként jelent meg, mintsem egy újabb kötelező nehézségként, sokkal szívesebben vállaltuk el. A pozitív nyelvhasználat képes növelni a motivációt, így mi magunk is pozitívabban állunk hozzá a kihívásokhoz, és képesek lehetünk a problémák helyett a problémák megoldására összpontosítani. Ha megfigyeljük, az is biztosan feltűnik majd, hogy hajlamosabbak vagyunk azokhoz a kollégáinkhoz kötődni, akik pozitív és támogató nyelvhasználattal kommunikálnak. Egy csapat, amely a közös sikerekre és eredményekre koncentrál, erősebb kohéziót épít.
Kis lépéssel a változásért
A változás tőlünk is elindulhat. Tegyünk meg egy kis lépést és próbáljunk meg odafigyelni arra, hogy mit mondunk! Ha azon kapjuk magunkat, hogy negatívan fogalmazunk, gondoljuk át, hogy hogyan hangzana ez pozitív megfogalmazásban, hogy legközelebb már tudjuk, hol a hiba. A pozitív gondolkodás ragadós, így lehet, hogy már ez is elég lesz ahhoz, hogy a környezetünk is változzon. Ha viszont úgy látjuk, hogy teljesen kudarcközpontú a kommunikáció akár a kollégáink, akár a vezetők részéről, finoman jelezhetjük is a problémát. Hozzuk fel, hogy számunkra fontos lenne az, hogy érezzük, hogy támogatnak és megértenek minket, elismerik az eredményeinket és a sikereinket, és nem csak a hibáinkat és a kudarcainkat látják. Az empátia növelése segíthet abban, hogy egy pozitívabb légkör alakuljon ki a munkahelyünkön.
Minden erőfeszítésünk hiába és nincs változás? Gondolkozzunk el az állásváltáson: böngésszünk az aktuális álláshirdetések között és készítsünk önéletrajzot!
Készítette: Kövecses Evelin
