Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Talán azért Ausztria a legkedveltebb célország nekünk, magyaroknak, mert közel van - így ha valami bajba kerülünk, kis túlzással akár gyalog is haza tudunk jönni.

A '80-as években bécsi társasutazásokon vettünk részt, hogy végre megvehessük a Mariahilferstrasse boltjaiban a hűtőszekrényt, a márkás sportcipőt vagy a videót, számítógépet. Ma az árak és a kínálat is hasonló mindkét országban, ám a fizetések nem.

Ausztriában nincs törvényileg szabályozott minimálbér, tartományonként és például a ledolgozott évek száma arányában is más-más összeg járhat. A bérdömping-ellenes törvény előírja, hogy a munkavállalóknak nem lehet alacsonyabb a fizetése az ágazati kollektív szerződésekben meghatározott legalacsonyabb bérnél (ez nemcsak az osztrákokra vonatkozik, hanem minden EU-polgárra, így a magyarokra is).

Ausztria Statisztikai Hivatala (Statistik Austria) adataiból kiderül: körülbelül 1300-1600 euró (290 forintos euróárfolyamon átváltva 377 ezer és 464 ezer forint) között mozog a szakmánként meghatározott minimális bér.

A legtöbb munkaadó 14 havi fizetést ad a dolgozóknak: egyhavi plusz pénzt nyáron a pihenésre, a másikat pedig karácsony előtt kapják meg prémiumként. A fizetést legtöbbször havonta kapják az alkalmazottak, ám előfordul heti bérfizetés is.

Nem sokkal drágább az élet, mint itthon

Burgenlandban a legolcsóbb a lakbér (4,34 euró négyzetméterenként), és Salzburgban a legmagasabb (6,14 euró/négyzetméter). Az is növelheti az árat, hogy a belvárosban van-e az ingatlan, milyen közlekedés. A kisebb lakások négyzetméterenkénti ára általában magasabb, mint a nagyoké.

Egy liter tej 79 centnél kezdődik, egy egykilós kenyér 1-2,50 euróba, 10 tojás pedig 2 euróba kerül. Egy doboz sört már 62 centért vehetünk, egy liter narancslevet 1 euróért, egy kiló tv-paprikát pedig 50 centért.

   Ausztria: még több külföldi munkást várnak   

Egy mozijegy 6 euróba kerül, egy hamburger 1 euróba. Ha étterembe megyünk, és háromfogásos menüt fogyasztunk, 15-20 euróból megúszhatjuk a számlát. Egy póló 4-5, egy farmernadrág pedig 6,5 euróba kerül.

Milyen szakembereket keresnek?

Az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálatán (EURES) keresztül az osztrák munkaadók több mint 52 ezer állásra várják uniós polgárok - többek között magyarok - jelentkezését. A leggyakrabban kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, vasbetonszerelőket, fémszerkezet-készítőket, vízvezeték- és csőszerelőket, festőket és szigetelőket keresnek az osztrák építőipari cégek.

Nagyon sok vendéglátó-ipari álláshelyet is kínálnak: pincéreket, szakácsokat és egyéb kisegítőket is várnak. Az ipari szektorban elektroműszerészek és szerelők, CNC-esztergályosok, gépkezelők, illetve hegesztők helyezkedhetnek el könnyen. A szakképzett munkások mellett a diplomások is keresettek: pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki, informatikai végzettségű embereket toboroznak a munkáltatók. Különösen Felső- és Alsó-Ausztriában, Stájerországban és Bécsben van munka.

Az iparban, a gyártó cégeknél lesz a következő években munkalehetőség, és az előrejelzések szerint nőni fog a munkanélküliség a szolgáltatási szektorban, az egészségügyben, illetve az oktatás területén. A nők munkahelye van nagyobb veszélyben, az EURES szerint 2015-re 34 százalékkal több nő vesztheti el az állását.

Nyugati szomszédunknál a munkanélküliség most igencsak alacsony: az Eurostat legfrissebb adatai szerint mindössze 4,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta 2012 májusában (171 ezer munkanélküli volt a nyolcmillió lakosú országban).

A Profession.hu ausztriai állásajánlatait itt olvashatja.

Terjed a részmunkaidő

A kereskedelemben egyre több részmunkaidős munkát kínálnak, szezonális munkákat pedig inkább a turisztikai jellegű állások között találunk. Az építőiparban egyre dominánsabbak a határozott idejű szerződések. Az atipikus munkaformák a munkaerőpiac szinte teljes egészét behálózzák, nincs is olyan terület, ahol ne találnák ilyet.

Ausztriában is vannak olyan részmunkaidős munkavállalók, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg a 376,26 eurót, és nincs egészségbiztosításuk (csak önkéntes), nem fizetnek járulékot, a felmondási idejük is kevesebb, mint a "hagyományos" dolgozóknak. Ez a munkaforma hasonlít a német "mini jobs" rendszeréhez.

A munkaerő-kölcsönzés feltételeit nemrég egységesítették az osztrákok, az új törvény július elsején lépett hatályba. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő-kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit.

"A rendelkezés célja, hogy védje a munkavállalók érdekeit, továbbá hogy egységes munkajogi környezetet biztosítson a vállalkozások számára a munkaerő kölcsönzés terén" - tájékoztatta lapunkat Torsten Braner, a TaylorWessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.

Az új törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaerőt kölcsönvevő vállalkozások semmilyen módon sem diszkriminálhatják az ideiglenesen kikölcsönzött munkavállalóikat: ugyanannyi a fizetésük, a szabadságuk, a munkaidejük, mint a cég saját dolgozóinak.

12 ezer magyar dolgozott Ausztriában tavaly

2011-ben jelentősen (57 százalékkal) emelkedett Ausztriában dolgozó honfitársaink száma, 12 ezer magyar vállalt munkát. Ezeknek az embereknek egy része ingázik (csak dolgozni megy át a határon), és sokan korábban feketén dolgoztak közülük.

Az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice Österreich - AMS) adatai szerint az idén márciusban 9600 bejelentett magyar munkavállaló dolgozott Burgenlandban, Ausztria összes külföldi munkásának a 60 százaléka volt a honfitársunk.

A növekedés oka az, hogy tavaly május elseje óta már nem kell munkavállalási engedély. (Ausztria a saját munkavállalói védelmében a 2004-es európai uniós bővítés után nem nyitotta meg azonnal a munkaerőpiacát a frissen csatlakozó tagállamok polgárai előtt. 2004 és 2011 között a korlátozásokat enyhítették például a szezonális munkavállalók, az ingázók, a hiányszakmák esetében.

Mint arról már a Profession.hu is beszámolt: az osztrákok többsége szerint nem következett be olyan erőteljes munkaerő-beáramlás az országukba, mint amilyenre számítottak.

Ma a külföldi munkavállalók ausztriai foglalkoztatására is vonatkoznak az osztrák bérezési, járulékfizetési és szakképzettségi előírások. A bérdömping ellenes törvény keretében ezeknek a szabályoknak a betartását a korábbinál szigorúbban ellenőrzik.

Versenyben a spanyolokkal

Az osztrák Iparszövetség támogatja a gazdasági kamara kezdeményezését, hogy a magas munkanélküliséggel küzdő Spanyolországból toborzott munkaerővel pótolják a hazai szakképzett munkaerő hiányát. Ez mindkét országnak javára válna - mondta Christian Helmenstein, a munkaadói szervezet közgazdásza az OE1 közszolgálati adónak.

A szakember szerint az osztrák munkaerőpiac 30-60 ezer spanyol munkavállalót "gond nélkül felszívna", ahogy gond nélkül megbirkózott a munkaerőpiac tavalyi megnyitásával is.

A spanyol munkavállalók bérüknek legalább egy részét Spanyolországban költenék el, ami segítené az ottani gazdasági növekedést - szemlézte Helmenstein nyilatkozatát az MTI.

A nagyon magas fiatalkori munkanélküliség miatt jelenleg sok spanyol fiatal érzi úgy, nem érdemes szakképzettséget szereznie, ezért is lenne fontos üzenete az ausztriai munkavállalásnak.

Elsősorban a műszaki képzettséggel rendelkezők érdeklődnek ausztriai állások után. Az Iparszövetség szerint a keleti nyitás nem minden területen számolta fel a szakképzett munkaerő hiányát, például az informatikai és az gyártó cégek még mindig nehezen találnak megfelelő munkást.

Segít a helyi szakszervezet

Egyre több magyar munkavállaló és egyre korábban fordul jogi tanácsért az IGR - Jövő a határtérségben irodáihoz - mondta Eszter Toth, a szövetség ausztriai projektvezetője a távirati irodának. Az IGR az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) burgenlandi tagszervezetének és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) határon átnyúló együttműködése. Az Európai Unió támogatásával futó program 2014-ig tart. Burgenlandban 5 helyen folytatnak tanácsadást, az osztrák határ melletti magyar megyékben 6 irodával rendelkeznek.