Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ez természetesen a szokásos kérdések segítségével nem oldható meg, ezért a mélyinterjút készítő személynek mindenképpen felkészültnek kell lennie, a legtöbbször képzett pszichológus vagy szociológus végzettségű szakértő végzi. A kiválasztással foglalkozó vállalkozások dolgozói is alkalmasak egy ilyen mélyre ható beszélgetés lefolytatására. Például a Pendl&Piswanger fejvadász cég szerint a kiválasztás egyik legfontosabb eleme a strukturált mélyinterjú, melynek során feltárják a pályázó képzettségét, nyelvtudását, szakmai tapasztalatait, elképzeléseit és személyiségének legfontosabb jegyeit.

A mélyinterjú teljes képet alkot a pályázó szakmai és munkájáról, az ehhez fontos emberi tulajdonságairól, de az ambícióiról is. Tehát kiderül, hogy rátermett-e a jelölt az adott pozícióra, milyen a gondolkodásmódja, alkalmas-e például vezető beosztásra.

Az egyén érdekes

A segítségével kideríthetők a legegyénibb és legmélyebb indítékok. A munkára jelentkező személy élettörténetéből, szemléletéből a legtöbbet mutatja meg, ám csak egy adott kérdéskörben. Akkor van szükség ilyen interjúra, ha a jelölt egyéni viselkedése inkább személyes kapcsolatot igényel, és sokkal több tudható meg így róla, mint mondjuk egy kérdőív vagy teszt alkalmazásával. "A mélyinterjú célja nem az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, hogy hipotéziseket teszteljünk, és nem is a hagyományos értelemben vett 'értékelés'. Az interjúkészítés módszerével történő kutatás mélyén a másik története iránti érdeklődés áll, mert az egyének elbeszélései értékesek" - vallja Martin Buber az Én és te (Ich und Du) című filozófiai művében.

A mélyinterjút nem szabad csoportosan végezni. Ugyanis a felvételi beszélgetés miatti stressz a versenytársak jelenléte miatt oly mértékben fokozódhat, hogy nem lehetne elég "mélyre nyúlni" a reménybeli kolléga lelkében. A kétszemélyes interjúnak azonban van egy nagy hátránya is: sokkal szubjektívebb élményekkel távozik a végén az interjúztató.

A kiválasztás egyik eszköze: a mélyinterjú

A csoportos interjúk során nemcsak a feszélyezettség, hanem a csoportdinamikai hatások is hátráltatnák a folyamatot. Emiatt egyszerre több jelölt nem lehet, ám több HR-es vagy cégvezető részt vehet a beszélgetésen - ezt bizottság előtti interjúnak nevezzük. Az az előnye, hogy sokkal objektívebb, mint a kétszemélyes. Ám a sok bába között elveszhet a gyerek: nem annyira oldott a hangulat.

A kettő kombinációjaként az új munkaerőt kereső cég szervezhet interjúsorozatot is, így a különböző területek összes vezetője beszélhet az aspiránssal, mindannyian külön-külön, kétszemélyes interjúkon. A hátránya az lehet, hogy a jelentkezőnek nehéz egymás után több különböző emberre ráhangolódnia.

Hogyan készül?

A mélyinterjú időtartama háromnegyed és másfél óra közötti lehet, ám figyelembe kell venni az egyén tempóját is - hiszen van, aki könnyebben megnyílik, mások viszont zárkózottabbak. Sokkal könnyebb a beszélgetés, ha az interjúalany komfortosan érzi magát. Ez úgy érhető el, hogy megszokott környezetben zajlik. Hang- vagy videofelvételt is készíthetnek a jelentkezőről, amelyekkel sokkal árnyaltabb kép kapható, mint a jegyzetekből.

A személyes jellemzők mellett nagyon fontos a szakmai hozzáértés is, ilyenkor szakértői mélyinterjút kell készíteni. Erre már nem annyira alkalmas egy olyan pszichológus, aki nem járatos legalább alapszinten például a liftmérnöki tudnivalókban. Vagy az interjúztatónak kell ismernie minden területet, vagy pedig interjúsorozatot kell alkalmazni a kiválasztás során

Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője felhívta a figyelmet: a mélyinterjú során nemcsak szakmai kérdések merülnek fel, hanem a jelölt személyiségét, motivációit is kutatják.
Ha valaki az alábbi témákkal szembesül, akkor erős a gyanú, hogy éppen mélyinterjút készítenek vele az állásinterjún:

A beszélgetés során az interjúztató egészen régi dolgokra is rákérdezhet: például egy nem pályakezdőtől is megtudakolhatja, hogy mi volt a kedvenc tantárgya a középiskolában, miért épp arra az egyetemre, szakra jelentkezett, mire gondolt, amikor átvette a diplomáját.

Az érzéseire kíváncsi: mit érzett, mikor bejutott az első munkahelyére, előléptették, vagy épp amikor elhagyta a korábbi munkahelyeit, miért váltott?

A karrierrel kapcsolatos motivációk izgatják: utasított-e már el előléptetést, és ha igen, akkor mi volt ennek az oka?

A munkával kapcsolatos általános benyomásait is górcső alá veszi: milyen a munkaritmusa, mi hozza lendületbe, milyen visszajelzésekre van szüksége, vagy épp ő képes-e visszajelzést adni a kollégáinak, képes-e csapatban dolgozni, és ezt tudja-e példával is bizonyítani.

Az aspiránst motiváló erőkre is kitér: mennyire számít neki az elismerés, mi számára a fontos cégnél, mik a mozgatórugói, és milyen tervei vannak a jövőben.

 

Álláskereséshez kapcsolódó írások:

Önéletrajz: szabályos szabálytalanság - Mi az önéletrajz szerepe az álláskeresésben?

Az önéletrajz készítés 13 mesterfogása

Legyünk képben! - Milyen fotót csatoljunk az önéletrajzhoz?

Gyakori hibák az önéletrajzban

További karriertanácsok >> önéletrajzírás, állásinterjú

Tesztelje tudását! >> Ön felkészült egy jó önéletrajz elkészítésére? Töltse ki tesztünket és megtudja!