A feketemunkást is megbüntetheti az adóhatóság

Amíg egy munkaviszonyban a felek között nincsen vita, rendben mennek a dolgok, addig a munkáltató munkaerőhöz, a munkavállaló pedig pénzhez jut. A probléma akkor kezdődik, amikor valamelyik fél már nem akarja fenntartani a jó kapcsolatot. A munkáltató részéről ilyenkor kézenfekvő megoldás a munkabér visszatartása. Ekkor már nem lényegtelen, hogy a felek milyen módon állapodtak meg a jövedelemben - hívta fel a figyelmet a D. A. S. Jogszerviz munkatársa, dr. Vizi András.

A "fehéren" szerzett jövedelem az, amit a munkaszerződésben meghatároznak, munkabérként bérszámfejtik, és abból a közterheket is levonják. Az ilyen munkabér a bíróság előtt maradéktalanul érvényesíthető. Ha a munkavállaló nem járult hozzá, hogy munkabéréből a cég közvetlenül is levonhasson, akkor nagy az esély a sikeres igényérvényesítésre.

Amikor nem jár a bér

Az első nagy probléma, amivel a munkavállaló találkozik az, hogy a munkabért bejelentve vagy feketén kérje. Sajnos hazánk adórendszere komoly elvonásra épít, ezért az adóelkerülésre vonatkozó hajlandóság magas. Ilyen körülmények között nem ritka, hogy sokan döntenek a fekete bér mellett - tette hozzá a jogász.

Ebben az esetben viszont a ki nem fizetett munkabért nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, mivel szinte lehetetlen bizonyítani a valós összeget. Ilyenkor a munkaszerződés általában alacsony fizetést - minimálbért - tartalmaz a felek megállapodása szerint, valójában azonban magasabb összeget kap a dolgozó, amit kézpénzben fizetnek ki neki. Ha viszont a nem bejelentett jövedelmet nem kapja meg a munkavállaló, a legtöbb esetben csak a munkaszerződésben szereplő sokkal alacsonyabb összeget lehetséges követelni a munkáltatótól.

Juttatásként is adhatják

Szürke kategóriának számít az általában kis- és középvállalkozások esetében előforduló módszer, amikor a munkabért különféle juttatások keretében folyósítják, például utazási költségként.

Az ilyen "szürke" bérek bíróság előtti érvényesítése minden esetben attól függ, hogy mennyi bizonyíték áll rendelkezésre a valós helyzetről. Ha egyszer megvonják az így kapott juttatást, akkor csak abban az esetben lehet utólag behajtani az összeget, ha például a gépkocsi költségként folyósított kifizetésről be lehet azt bizonyítani, hogy valójában munka díjazása miatt kapta azt a dolgozó.

Gyanús lehet a rendszeres, ugyanakkora összegű juttatás vagy a céges levelezés is. Érdemes előre felkészülni az esetleges vitákra, és minél több bizonyítékot gyűjteni, hogy később sikerrel lehessen érvényesíteni a követelést - tanácsolta a szakember.

Fizethet a munkavállaló is

Ha egy bírósági eljárás során megállapítják, hogy a valós munkabér nagyobb, mint az adóalapot képező, "bejelentett" összeg, akkor az adóhatóság vizsgálatot kezdeményezhet a munkavállaló ellen is.

Ennek oka az, hogy bár a munkaszerződésben rögzített munkabér után rendes jövedelemadót vonnak le, azonban az ezen felül folyósított összegeket adómentes juttatásként kapta a dolgozó. Tehát a munkavállaló a teljes munkabére után nem fizette be az összes adót, amit az adóhatóságnak öt évre visszamenőleg lehetősége van behajtani.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: minimálbér, bér, fizetés, feketemunka, adóhatóság, munkahely