Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munkaadók bérkompenzációt kaphatnak, hogy megtarthassák a dolgozók bérének nettóértékét. Emellett több forrásból is azt hallani: a vállalkozások jelentős hányada a bizonytalan gazdasági helyzet miatt elbocsátásokat tervez.

A munkáltatók a következő három hónapban várhatóan 1,3 százalékkal csökkentik alkalmazotti létszámukat − állapította meg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a korábbi Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) egy friss felmérése. Hasonló eredményre jutott a Manpower is: a magyar munkaadók 22 százaléka létszámleépítést tervez, és mindössze 8 százalékuk mondta, hogy új dolgozókat venne fel. 2012 első negyedévére az összes vizsgált iparágban és Magyarország összes régiójában negatívak a munkaerő-felvételi kilátások.

A vendéglátó- és az építőiparban lesz a legnehezebb

A munkaügyi hivatal szerint érdemi létszámbővítést a bányászatban, az adminisztratív szolgáltatásnál és a feldolgozóiparban (járműgyártásban, a textil-, valamint a fémiparban) működő munkáltatók várnak a negyedév alatt. A legnagyobb mértékű létszámcsökkenés a közigazgatásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a szórakoztatásban és a vendéglátásban működő munkaadók jelezték.

A Manpower is az építőiparban prognosztizál leépítéseket 2012 első negyedévére. A pénzügyi szektor volt a legoptimistább az adatfelvétel idején, ám még ott is több munkaadó tervez elbocsátásokat, mint ahányan új embereket vennének fel. A vendéglátás és a mezőgazdaság területén is sok cég nyilatkozott úgy, hogy leépítésre kényszerül.

A minimálbér miatt?

2012-ben nő minimálbér, illetve a munkaadókat arra kötelezi a kormány, hogy annyival emeljék a dolgozók bruttó bérét, hogy az adóváltozások miatt bekövetkező nettóbér-csökkenést megakadályozzák. Ezt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a vállalatok jelentős része nem tudja majd kigazdálkodni. Aki nem teljesíti a béremelési elvárásokat, nem vehet részt közbeszerzési eljáráson, nem kaphat állami megrendelést és támogatást. Jó hír azonban, hogy az EU-forrásokat nem kívánják megvonni tőlük, persze erre a kormánynak nem lenne módja. Ha egy cég az alkalmazottak kétharmadának a bérét „szintre hozza”, akkor indulhat ugyan a pályázatokon, ám csak azok kapnak 5 százaléknyi bérkompenzációt az államtól, akik az összes munkás bérét megemelik.

Az inflációnak megfelelő béremelés azonban nem elég a munkavállalók túlnyomó többségénél ahhoz, hogy az adójóváírás megszűnése miatti nettó keresetcsökkenést megakadályozza – áll a GKI tanulmányában is. Azok a cégek, amelyek formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit.

Az MGYOSZ tanulmánya szerint különösen azokban az ágazatokban – például a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban – okoz majd gondot a béremelés, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak. A munkaadók szerint ott drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat.

A munkáltatók nem tudják, hogy miből teremtik elő a pénzt az elvárt béremeléshez. A DEVISE felmérésében résztvevő cégek között – vállalatmérettől, illetve szektortól függetlenül – túlnyomó többségben vannak azok, amelyek kifejezetten romló vagy legfeljebb stagnáló gazdasági kilátással számolnak, ez pedig visszaköszön a béremelési terveikben is. Sajnos most is vannak szervezetek, ahol a jelenlegi lehetőségek alapján jövőre bércsökkentéssel kalkulálnak. A minimálbéremelésről az a véleményük: ez súlyos helyzetbe hozza majd a cégeket.

Egy munkavállalókat megkérdező kutatás azt támasztotta alá, hogy nemcsak a cégek, hanem az alkalmazottak is bizonytalanok, sőt sokan pesszimistán várták az új évet. A munkavállalók nagy része sem fizetésemelésre, sem a béren kívüli juttatások növelésére nem számít – áll a áll a Randstad Workmonitor kutatásában. A megkérdezettek 80,4 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem fogják megemelni a bérét az év végén, és csak 4,9 százalék volt teljesen biztos a fizetésemelésben.