3 ok, ami miatt elveszítjük a munkánkat
A munkahely elveszítésének és a munkanélkülivé válásnak több oka is lehet. De van megoldás!
Önnek ajánljuk!
Kevés olyan helyzet van, amikor minden erőnkkel egy történés mögöttes okait próbáljuk felkutatni, az egyik ilyen a munkahely elvesztése. Gyakran hónapokig, sőt, akár évekig tépelődünk rajta, és minél kevésbé találunk rá magyarázatot, annál lassabban tudjuk feldolgozni.
„A munkanélkülivé válás traumája akár az új munkahelyre is elkísérhet, ha az előző helyről való távozás okait nem térképeztük fel és zártuk le magunkban” – meséli a Profession.hu-nak Eszter, mentálhigiénés szakember, aki szervezeti pszichológusként egy németországi székhelyű nagyvállalat magyar kirendeltségén 6 éven át foglalkozott a kollégák fejlesztésével.
„Magán-és vállalati prakszisomban egyaránt gyakori alapesetnek számított a munkahely elvesztése miatti traumák feldolgozása. Az új munkahelyre frissen felvett vállalati kolléga ugyanúgy a régi munkahelyről való távozás okait kereste, mint azok, akik magánszemélyként jelentkeztek be hozzám munkanélküliségük okainak feltárása miatt.”
Eszter szerint abban, hogy munkahelyünket elveszítjük, nagyobb szerepet játszunk, mint gondolnánk. Akár dolgozunk jelenleg valahol, akár éppen állást keresünk, nézzük át az alábbi 3 leggyakoribb okot, mert nagy valószínűséggel ezek egyike miatt fut/futott zátonyra karrierünk. Tanuljunk belőle!
1. Nem a megfelelő feladatokon dolgoztunk
„Ismertem olyan, munkanélkülivé vált személyeket, akik utolsó munkahelyükön az ebédszünetet is az íróasztal fölött görnyedve töltötték, és nem ritkán még hétvégeken is bejártak. Mindezek nem számítanak, ha nem azokra a dolgokra koncentráltunk, amelyek a munkáltatónak igazán fontosak lettek volna.”
„Jó példa erre egyik volt vállalati ügyfelem, akit piackutatással bíztak meg abból a célból, hogy az eredmények fényében új céges marketing anyagok születhessenek. Az illető a projekt grafikai és szövegírási oldalára koncentrált, mert ez volt az erőssége, ebben volt kreatív és ezt élvezte a leginkább. Maga az elemzés, és a következtetések, tendenciák levonása azonban lassan haladt, holott a cég szempontjából ez lett volna a fő cél. Ügyfelem lelkes volt, de anélkül, hogy tudatában lett volna, szem elől tévesztette a munka valódi értelmét. Amikor három hónap múlva a vezetőség előtt tartott prezentációban a szépen kidolgozott design mögött nem voltak ott az olyannyira várt eredmények és maga az akcióterv, az illetőt elbocsátották.”
Tipp: Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mi az elvárás velünk szemben egy projekt kapcsán, ne halogassunk, kérdezzünk rá, pl.: „Milyen eredményekkel lennétek elégedettek a részemről ennek a projektnek a végén?”
2. Stagnáltunk
Egy intenzív, folyamatosan változó világban élünk, ahol a fejlődés már az alapelvárások közé tartozik. Ha nem vesszük fel a tempót, azt kockáztatjuk, hogy jelentéktelenné válunk. „Naprakészségünket három területen kell fenntartani: a legújabb technológiák használatában, az iparágunk történéseinek figyelésében és a vállalati belső folyamatok megértésében.” Ha nem vagyunk elég gyorsak és rugalmasak, elmegy mellettünk a világ, és akár a munkahely is.
„Jó példa erre egy üzletágvezető ügyfelem, aki kénytelen volt elküldeni egy egyébként jó szándékú és szorgalmas gyakornokot, mert az illető folyamatosan ugyanazokat a hibákat követte el. A harmadik hiba után a jó modor és az igyekezet már nem volt elég ahhoz, hogy értékes csapatjátékosként tekintsenek rá.”
Tipp: Fejlesszük magunkat tanfolyamokon, kapcsolatépítő rendezvényeken, konferenciákon vagy könyveken keresztül. Ne várjunk arra, hogy ezeket tálcán kínálják nekünk, az interneten pár kattintással megtaláljuk őket.
3. Nem jöttünk ki jól a munkatársakkal
A munkahelyen nem robotok dolgoznak, ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, hogy a teljesítményünk majd önmagáért beszél.
„Egyik mentorom szájából gyakran hangzott el: „Mindenki helyettesíthető, még én is” Ezzel azt akarta kifejezni, hogy a munkavállalók nagy többsége nem rendelkezik olyan egyedi tudástárral, amely ne lenne legalább nagyrészt helyettesíthető valaki más által. Ez olyankor kerül előtérbe, amikor a munkahelyen szociálisan elszigetelődtünk vagy csak nem kedveltettük meg magunkat és ezért a többiekben felmerül, hogy valaki mással talán könnyebb lenne együtt dolgozni.”
Tipp: Bármilyen sok is a munkánk, figyeljünk rá, hogy mindenkivel általános jó kapcsolatot ápoljunk. Kerüljük a bizalmaskodást, de legyünk figyelmesek, tiszteljük mások véleményét és érétkeljük ötleteiket. Sokszor már a legkisebb apróság, egy-egy jó szó, mosoly vagy segítségnyújtás is csodákat művel.
Fogadjuk meg a fenti tanácsokat és közben folyamatosan figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha növelni akarjuk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, illetve töltsük le a mobil applikációt - Androidra itt, iPhone-ra itt. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket hozunk majd.
Készítette: Khojaste K
