Powered by

Érthetően a munkaidőkeretről – mit kell tudni a kis- és középvállalkozások vezetőinek?

Olvasási idő: 10 Perc
2018.05.30.

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Érdekel

De mi is az a munkaidőkeret?

A munkáltatók feladatkörébe tartozik, hogy munkavállalóik munkaidejét beosszák, ehhez a Munka Törvénykönyve szolgál alapul. A legáltalánosabbnak számító, öt napos, heti 40 órát magába foglaló és egyenletesen elosztó munkahét mellett a munkáltatóknak lehetőségük van egy jóval flexibilisebb, egyéni igényekre szabható munkarend kidolgozására.

A heti ötször nyolc órával szemben kialakítható egy rugalmasabb beosztás a munkaidőt illetően, ezt pedig az elszámolási időszak, illetve a munkaidőkeret intézménye teszi lehetővé a munkaadók és munkavállalóik számára.

Töltse le a HRFeed INGYENES munkaidőkeret-naptárát!

Adja meg nevét és e-mail cimét a PDF letöltéshez.

A továbbiakban az általános munkahétnél jóval elterjedtebb munkaidőkeret legfontosabb ismérveit és szabályait fogjuk ismertetni. Ezzel a szervezési módszerrel a munkaidő és a pihenőidő rugalmasan is beosztható - a munkaidőkerettel a hét minden napján dolgozhat a munkavállaló, így a vasárnapok, munkaszüneti napok sem „esnek ki”.

A munkaidőkeret igen gyakori módja a munkaszervezésnek, a munkaidő rugalmas beosztásának. Az időtartam tekintetében többféle keret is létezik.

A munkaidőkeret hossza

A munkaidőkeret hossza többféleképpen alakulhat, legfelső határa lehet:

  • 1 hét (fiatal munkavállaló esetén),
  • 4 hónap vagy 16 hét (a munkáltató egyoldalú döntése alapján, behívásos munkavégzés esetén),
  • 6 hónap vagy 24 hét (amennyiben a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli vagy több műszakos, idényjellegű, készenléti jellegű, vagy légi-, vízi-, közúti- vagy vasúti közlekedésben foglalkoztatott munkavállalókról van szó),
  • 1 év vagy 52 hét (ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel).

A munkaidőkeret igen hasznos eszköz a munkáltató kezében, hiszen ennek segítségével könnyedén igazíthatja a munkavégzést a vállalkozás működéséhez és a termelés sajátosságaihoz, kiküszöbölve így a hullámzó foglalkoztatást.

A munkáltató ezzel a szervezési módszerrel arra az időtartamra oszthatja be dolgozóit, amikor munkájukra szüksége van. Ennek segítségével az előre meghatározott keretben foglalt óraszámmal kell gazdálkodni, nem szükséges figyelni rá, hogy a munkavállaló pontosan napi 8 órát dolgozzon.

A munkavállaló akár öt egymást követő napra is beosztható 12 órában túlmunka keletkezése nélkül, illetve adott a hétvégi munkavégzés lehetősége is. Azt, hogy a munkaidőkeret képes-e hatékonyan és jól működni, az alapos munkaszervezés határozza meg.

A munkaidőkeret alkalmazása esetén is figyelni kell a munkavállaló napi munkaidejének időtartamára.

Amennyiben nem részmunkaidőről van szó, a munkavállalók egy napra jutó munkaideje ezen módszer alkalmazása esetén sem lehet 4 óránál rövidebb, illetve 12 óránál hosszabb, a heti korlát pedig 48 óra.

rugalmas munkavégzés - munkaidőkeret

Mindezzel együtt a munkaidőkeret használata sokkal rugalmasabbá teheti a munkaidő beosztását, hiszen a munka napi időtartamát így az adott keret napi átlagához viszonyítva kell figyelembe venni.

A napi pihenőidőre és a munkaközi szünetre vonatkozó szabályok természetesen ilyenkor is élnek, a heti pihenőidőt azonban – a munkaórákkal egyetemben – nem szükséges egyenletesen beosztani.

Ki dönt a munkaidőkeret alkalmazásáról?

A munkáltató szabadon dönthet arról, hogy vállalkozásában alkalmazni kívánja-e a munkaidőkeretet.

Ehhez a munkaszervezési módszerhez nincsen szükség a munkavállaló hozzájárulására, bevezetése, módosítása és eltörlése a munkáltató jogkörébe tartozik. Természetesen minden esetben be kell jelenteni az erre vonatkozó döntést, a keret kezdő és befejező időpontját közölni és írásban rögzíteni kell a munkavállalók számára.

Az adott munka jellegét és az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeit figyelembe véve osztja be a munkáltató a munkaidőt, amelyről a kezdés előtt egy héttel írásos tájékoztatást ad.

A munkaórák kiszámítása munkaidőkeret esetén

A munkaidőkereten belül teljesítendő munkaidő meghatározásához több tényezőt kell figyelembe venni: a munkaidőkeret hosszát, a napi munkaórák mennyiségét és a keret által magába foglalt munkanapok számát. Érdemes észben tartani továbbá azt is, hogy az általános munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

A munkaórák kiszámolásának módja a következő: 

Az adott hónap (vagy hónapok) hivatalos munkanapjainak számát 8 munkaórával kell megszoroznunk, az így kapott óraszámmal gazdálkodhat a munkáltató a keret ideje alatt.

A munkaórák száma könnyedén meghatározható a 2018-as munkaidő-naptárak segítségével. Az idei év májusában például 21 munkanap van - ha ezt nyolccal megszorozzuk, megkapjuk, hogy munkavállalóinkat 168 órára oszthatjuk be ebben a hónapban.

Amennyiben az előre meghatározott munkaidőkeret 4 hónap, például májustól augusztusig tart, a fentebb említett számítási módszerrel – a munkaszüneti- és ünnepnapok figyelembe vételével – kiszámolható, hogy mennyi a beosztható munkaórák száma (21 x 8 + 21 x 8 + 22 x 8 + 22 x 8 = 688 óra).

időbeosztást tervezés - munkaidőkeret

Hétvégi munkavégzés munkaidőkeret esetén

Mivel a munkaidőkeret bevezetésével lehetőség nyílik a hétvégi munkavégzésre, elkerülhetővé válik a pihenőnapokon történő munkavégzés után járó pótlékfizetés.

Ugyan ez a rendszer sem teszi lehetővé, hogy elkerüljük a teljes bérpótlék kifizetését, de a munkaidőkeret – amennyiben jól készítjük elő, dolgozzuk ki és valósítjuk meg – segítségével csökkenteni lehet a kifizetendő pótlékok összegét.

Nem beszélve arról, hogy egy ilyen keret nem csupán a munkáltatónak, de a munkavállalónak is előnyös lehet, hiszen így nagyobb lehetőség nyílik személyes igényei, preferenciái figyelembe vételére a beosztása kidolgozásának során. 

Mivel ilyen esetekben előfordulhat, hogy a munkavállalók hétvégén is dolgoznak, a pihenőnapok egyenlőtlen beosztásával maradhat szabályos a munkavégzés. Amennyiben egy munkavállaló heti hét napot dolgozott, a neki járó két pihenőnapot a munkáltatója később is kiadhatja neki.

Ha sikerül a dolgozók részére kiadni a beosztásra nem kerülő pihenőnapokat, könnyen előfordulhat, hogy a keret időtartama alatt nem is szükséges pótlékot fizetni. A fizetési kötelezettség tehát elkerülhető azon munkáltatók esetében, akik vállalkozásánál szükséges a hétvégi munkavégzés, ám a pihenőnapokat hétköznap tudják pótolni.

Az időbeosztás igazítása

A munkáltató a munkaidőkeret felhasználásán keresztül gazdaságosan igazíthatja az adott pillanatban indokolt munkaerőigényhez a munkavállalók időbeosztását.

Rendkívüli munkarend értelemszerűen akkor is létrejöhet, ha munkaidőkeretet alkalmazunk. Amennyiben az előre közölt beosztástól eltérő időben végzett munkáról esik szó, az általános munkarendnek megfelelően bérpótlékot kell fizetni, melynek mértéke 50 %, illetve – amennyiben a munkavállalók az előre meghatározott pihenőnapjaikon vagy munkaszüneti napon végzik a munkát – 100 % lehet.

Akkor „keletkezik” rendkívüli munkaidő, ha a keret szerinti munkaórákon felül történő munkavégzésről beszélünk. A munkáltatónak tehát rendkívüli munkaidőért járó bérpótlékot kell fizetnie, ha a munkaidőkeretbe foglalt óraszámot meghaladja az elrendelt munka.

Nagyon fontos tehát, hogy ilyen esetekben kiemelt figyelmet tulajdonítsunk a munkaszervezésnek, és a munkaidő beosztás elkészítésekor csupán a beosztható órákat tüntessük fel, valamint csak akkor rendeljünk el rendkívüli munkaidőt – a keret vége felé –, ha az valóban indokolt. Ilyen esetekben hiába minősülnek a munkaidőkereten kívüli órák a beosztástól eltérőnek, a kettős minősítés miatt nem szükséges duplán kifizetni a bérpótlékot. Ezért tehát a munkáltató szempontjából ez gazdaságos megoldásnak tekinthető.

A pótlékfizetés

A pótlékfizetés kérdésében a munkáltató és a munkavállaló eltérhetnek a törvényben megfogalmazott szabályoktól.

Amennyiben a feleknek sikerül konszenzusra jutnia a pótlékfizetést illetően és a törvényben meghatározott egy óráért járó alapbértől eltérő összeget határoznak meg egymás között, változhat a bérpótlék összege.

Természetesen a bérpótlék ilyen esetekben sem veszítheti el azon funkcióját, mely szerint a munkavállalót hivatott kompenzálni a szokásostól eltérő munkavégzésért, munkakörülményekért, viszont ebben a tekintetben is nagyobb rugalmasságra van lehetőség.

A munkaidőkeret-naptár

Egy munkaidőkeret-naptár segít a munkáltatónak, hogy számon tarthassa a keretbe foglalt munkaórákat, így könnyebben tudja azokat beosztani, megalapozva ezzel a vállalat szempontjából hatékony munkavégzést elősegítő munkaszervezést.

Egy három hónapos munkaidőkeret-naptár tartalmazza az adott három hónapban található munkanapokat és pihenőnapokat egyaránt, emellett a beosztható munkaórák számát is. Használatával a munkáltató könnyen nyomon követheti a kiosztott órákat, hatékonyan igazíthatja munkavállalói beosztását az éppen fennálló munkaerőigényhez.

Mivel rajtunk kívül álló okok is befolyásolhatják az éppen szükséges munka mennyiségét, segítségünkre lehet egy naptárban vezetett munkaidőkeret bevezetése.

Ha például aránytalan elosztásban érkeznek vállalatunkhoz a megrendelések, bevezethetünk egy háromhavi munkaidőkeretet, így a nagyobb mértékű munkaerőt igénylő időszakban dolgozóink beosztását (akár heti öt egymást követő napon elrendelt 12 órás munkavégzéssel) úgy alakíthatjuk ki, hogy ne kerüljön sor rendkívüli munkavégzés miatti pótlék kifizetésére.

A három hónapos kereten belül kellemetlenségek nélkül kiadhatjuk a dolgozóknak kijáró kötelező pihenőnapokat.

A Profession.hu, mint az egyik legmegbízhatóbb és legkeresettebb HR portál, igyekszik megkönnyíteni a munkáltatók és munkavállalók mindennapjait, így a munkaidőkerettel kapcsolatos legfontosabb információk összegyűjtésével, illetve munkaidőkeret mintával és naptárral is ügyfeleinket segítjük.

A munkaidőkerettel kapcsolatban mindenképpen érdemes tehát leszögezni, hogy rendkívül hasznos eszköze a munkaidő megszervezésének.

Segítségével vállalatunk működéséhez igazíthatjuk dolgozóink munkavégzését, figyelembe véve a termelési sajátosságokat és elkerülve a hullámzó foglalkoztatást.

A munkaidőkeret alkalmazása lehetővé teszi, hogy a munkáltató arra az időszakra ossza be munkavállalóit, amikor szüksége van rájuk.

Ilyen esetekben nem szükséges azt figyelni, hogy a dolgozó minden nap 8 órát dolgozik-e, hanem arra, hogy a teljes munkaidőkeretet tekintve átlagosan napi hány órás munkavégzésről van szó, hiszen a ledolgozandó munkaidőt nem napokra bontva határozzuk meg, hanem egy hosszabb, előre meghatározott időszakra. 

A munkaidőkeret időtartamát tekintve többféleképpen is alakulhat: 1 hetes, 8 hetes, vagy akár 4 hónapos keretről is beszélhetünk.

Kinek hasznos a munkaidőkeret?

A munkaidőkeret egyaránt hasznos lehet a munkáltatónak és a munkavállalónak is.

Mivel nem szükséges heti egymást követő öt napon 8 órát dolgozni, a munkavállaló személyes igényei és preferenciái is teret kaphatnak a beosztás elkészítésekor.

A munkáltató szabadon dönthet a munkaidőkeret bevezetéséről, és annak módosításához és eltörléséhez sincs szükség a munkavállaló jóváhagyására, azonban a keret időtartamát – és a benne foglalt munkaórák számát – természetesen kötelező előre bejelenteni és írásban rögzíteni.

A munkaidőkeret-minták és -naptárak segítségünkre lehetnek a hatékony munkaszervezésben. Munkaidőkerettel rugalmas beosztásokat készíthet a munkáltató, figyelembe véve az aktuális munkaerőigényt, emellett alkalmazása költséghatékony szervezési módszernek is bizonyulhat, mivel lehetővé teszi a hétvégéken való munkavégzést a pihenőnapi pótlék fizetése nélkül.

Amennyiben ugyanis a kijáró pihenőnapokat a kereten belül – szintén rugalmas módon kiosztva – biztosítjuk dolgozóink számára, kikerülhetjük a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékfizetést.

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel