Powered by

Csapatépítés online: szükséges és lehetséges

Olvasási idő: 5 Perc
2020.05.20.

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Érdekel

Az elmúlt hetek komoly hatást gyakoroltak a legösszeszokottabb csapatokra is, ami mellett biztosan nem mehetünk el szó nélkül.

Március elején még aligha gondoltuk, milyen kihívásokkal kell majd szervezeti szinten szembenéznünk: a távmunkára való átállás, az izoláció, az online kommunikáció, a munka-magánélet határainak összemosódása és számtalan bizonytalan tényező nyomja rá a bélyegét az egyének, illetve a csapatok mindennapjaira. Hogy mit tehetünk és mit kell megtennünk a csapatok jóllétéért, arról Bódi Gabriellával, az Eureka Games alapítójával és szervezetfejlesztőjével beszélgettünk. 

Beigazolódó félelmek

Valamivel több, mint két hónappal ezelőtt egyik napról a másikra kellett a cégeknek az ismeretlenbe lépniük, ami számos kérdést vetett fel, kész válaszok pedig egyszerűen nem léteztek, kétségek viszont bőven akadtak.

Bódi Gabriella

az Eureka Games alapítója és szervezetfejlesztője

Elsősorban a közép-és nagyvállalatokra van rálátásunk, akiket célzottan monitoroztunk is: ők a váratlan fordulat kezdetén leginkább a munkatársi stressztől és az időgazdálkodási nehézségektől féltek, ahogy toplistásak voltak a kapcsolattartást érintő aggodalmak is, melyek mellett a motiváció és a hatékonyság visszaesésétől is sokan tartottak – nem alaptalanul. A félelmek ugyanis a legtöbb helyen beigazolódtak, sőt bizonyos területeken még rosszabb mutatók is realizálódtak.

Nem meglepő a szakember konklúziója, miszerint a motivációs és időgazdálkodási problémák egyre több szervezetben érzékelhetőek: „Az izoláció látványosan veti vissza a munkavállalók lendületét, miközben a nonstop munkakészenléttel is meg kell küzdeniük. A megkérdezett vezetőknél az csapódott le, hogy a kollégák nemhogy kevesebbet dolgoznak, hanem érzésük szerint még többet is, mint korábban, miközben a munkaszervezés körülményei messze állnak az ideálistól, sok a bizonytalanság, sok esetben egzisztenciális stressz is körüllengi őket. A csapatok mindezek következtében elkezdtek destabilizálódni, ezért ahol szoros kooperációra lenne szükség, ott jelentősen visszaesett a hatékonyság, a munkára fordított idő és energia pedig érezhetően nőtt.

Sokszorosan nehezített pálya

A munkavállalók egyre fáradtabbak, és mindinkább igényelnék az együttléteket, a visszatérést a megszokott mederbe. Az indok pedig egyszerű: jelenleg a legalapvetőbb emberi igényünk, a szociális interakciók iránti vágy marad beteljesületlen, miközben meg kell küzdenünk a kapcsolattartás technikai akadályaival, a munkavégzés fellazult kereteivel, az állandó online jelenlét vélt vagy valós elvárásával, és a figyelemzavarral is, hiszen a legtöbben a családjukkal, gyermekeikkel, háziállataikkal osztoznak a home office-on. És ez még nem minden!

Azt tapasztaljuk, hogy a munkatársak egyénként és csoportosan is átesnek a gyász különböző fázisain, és bizony öt-hat hét elteltét követően az utolsó szakaszban tartanak: ez a “depresszió”; az elfogadás és a belenyugvás etapjai pedig jó eséllyel nem fognak bekövetkezni, mivel mindenki evidenciaként kezeli, hogy a jelen helyzet nem állandó, vagyis a többséget az a gondolat tartja a felszínen, hogy hamarosan ismét minden visszaáll a régi kerékvágásba” – emel ki egy lényeges pontot interjúalanyunk.

Odafigyelni kötelező

Mivel a csapatok óhatatlanul is fellazultak, mindenképp foglalkozni szükséges velük, azonban most nem az építés, hanem a gondozás időszakát éljük, „amíg azonban az egyén nincs rendben, addig csapatban gondolkodni luxus” – hangsúlyozza a szervezetfejlesztő.

Ezekben a hetekben a frusztráció és a bizonytalanság dominál a munkavállalók életében, legyen szó a munkahely stabilitásáról, az anyagi helyzetről, vagy a családi kapcsolatokról. Természetesen nem arról van szó, hogy csak a teljesen kiegyensúlyozott dolgozó alkalmas csapattagnak, azonban az említett tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha ténylegesen tenni akarunk a csapatok jobb működéséért” – fejti ki Gabriella.

A csapatok ma a kollektív segítség és példamutatás mezsgyéjén kaphatnak komoly szerepet a szakértő szerint, amely felismerés a lényeges irányokat is kijelöli: „Térjünk vissza az alapokhoz! Most nem az erőszakmentes-kommunikáció vagy az ütős prezentációs technikák fejlesztésére kell koncentrálnunk, hanem arra, hogy csapatként hogyan legyünk empatikusak, hogyan tudjuk egymást támogatni. Erősítsük meg az emberi oldalt és ezzel segíthetünk a nehezebb helyzetben lévő társainkon is. És ha készen állunk, gyűjtsünk közösen élményeket is, de leginkább olyanokat, ahol büszkék lehetünk egymásra, dicsérhetjük és elismerhetjük a másikat vagy egyszerűen csak megmosolyogtatjuk egymást. Mindez arról az érzésről szól, hogy számíthatunk egymásra.

Csináljuk jól!

Vajon honnan tudhatjuk, hogy időt és energiát kell fektetnünk most a csapatunk ápolásába? Az egészen egyértelmű jelekből! „Míg békeidőben az igények monitorozása a célravezető, most sokkal inkább nyitott szemmel ajánlott járnunk. Ha bármilyen területen esni kezdenek a mutatószámok, elkezdhetünk gyanakodni, vagyis, ha csökken a hatékonyság, elmaradnak az eredmények, csúsznak a határidők és romlik a morál, ne várjunk tovább” – tanácsolja interjúalanyunk.

Ahhoz viszont, hogy az online csapatépítés valóban hasznos legyen, két összetevő elengedhetetlen: egyrészt ne hasonlítsuk az offline csapatépítéshez, másrészt álljunk nyitottan ehhez az új műfajhoz, a valós munkavállalói szükségletekre fókuszálva. Ami pedig a megvalósítást illeti, három szempontot kövessünk: „A csapatépítés legyen egyszerű, rövid és könnyed” – szögezi le a szakértő.

A komplex csapatépítéseknek most nincs helye, hiszen aktuálisan maga a kommunikáció, a munkavégzés, sőt a mindennapi rutinok is bonyolultak. Az egyszerűség pihentet és feltölt: hálásak lesznek a kollégák érte. Ugyanez igaz az időbeli keretekre is: mivel a munkatársak többsége úgy érzi, hogy könnyen szétcsúszik a munkaideje, ezért figyeljünk arra, hogy bármilyen online csapatépítést célzó aktivitás ne legyen hosszabb egy óránál, legfeljebb heti egy-két alkalomra koncentrálódjon. Ha ennél sűrűben iktatunk be csapatépítést (pl. online státuszolás keretében), akkor az legyen igazán lényegretörő, 10-15 percben. Ami pedig a tartalmat illeti, törekedjünk arra, hogy a csapat kiszakadhasson egy kicsit a valóságból, vagyis a program szolgálja az oldódást, a jégtörést vagy a bizalmi, támogató légkör erősítését. Csak semmi komolykodás, frusztrációnövelés, mert az kontraproduktívvá tesz” – részeleti Gabriella.

Építsünk a meglévő rutinokra

A csapatok online gondozására számos eszköz áll rendelkezésre, és a legjobban akkor járunk, ha ezeket a már működő gyakorlatainkba, például a heti csapatmeetingekbe vagy a péntek esti virtuális lazításba integráljuk. Íme három konkrét tipp interjúalanyunktól!

Játsszunk közösen: az online kvízek, társasjátékok, közösségi kihívások fantasztikus erővel bírnak (pl. mutasd az irodád, mutasd a háziállatod stb.), egyszerre szórakoztatóak és a csapatot is összehozzák, miközben egymást is sokkal jobban megismerhetik a kollégák. Lényeges, hogy ezek önkéntes alapon szerveződjenek, de bizonyosodjunk meg arról, hogy van egy-két lelkes munkatárs, aki magával húzza a többieket.

Ventilláljunk együtt: adjunk teret és lehetőséget arra, hogy a csapatok virtuálisan összejöjjenek és kibeszéljék az aggodalmainkat. Figyeljünk azonban arra, hogy valaki kézben tartsa és irányítsa a beszélgetést, valamint releváns információkkal reagáljon is a kételyekre, kérdésekre – ez lehet egy adott terület vállalaton belüli szakértője, a csapat vezetője vagy egy külső szakember, például egy coach vagy pszichológus.

Hogy vagy: a legjobb csapatépítés néha csak egyetlen kérdésből áll, vagyis érdeklődjünk kollégáink hogyléte felől, és hozzuk be ezt az őszinte figyelmet, gesztust a csapatunkba. Rákérdezhetünk az adott heti sikerélményekre is, a lényeg, hogy kapcsolódjunk egymással, és tudjuk meg, kit mi foglalkoztat épp. Ez csupán néhány perc, de helyzetjelentésre, sőt igényfelmérésre is kiváló.

Persze azt is fontos észrevennünk, ha a fenti megoldások nem elegendők, és szakemberre van szükségünk a csapatkohézió visszaállítására, ha ugyanis ez a láncszem meggyengül, az akár a vállalat versenyképességébe is kerülhet.

Készítette: Istók Nikoletta

Ne felejtsd el megosztani a cikket!

X

Töltse le
KORONAVÍRUS 2020 – A MUNKAADÓK HELYZETE!

Adja meg az adatait a letöltéshez

Érdekel