kulcsszó: felsőoktatás

A fiatalok nem akarják a szüleik karrierjét, és minden második főiskolás külföldre menne dolgozni.

Átlagosan 35 állásra jelentkeznek a fiatal pályakezdők.

Hamarabb szakmát kap az, aki OKJ-s képzésben vesz részt, mint aki a felsőoktatásban tanul tovább. És ha valaki végül mégis úgy dönt, hogy továbbtanul, a szakképzettsége plusz pontokat ér.

Míg a legtöbben jogásznak vagy betegápolónak tanulnak, addig az álláspiacon mérnökökre és ügyfélszolgálati munkatársakra van leginkább szükség.

Az életkor előre haladtával egyre nő a felsőfokú tanulmányokkal összefüggő munkát végzők aránya.

Az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes osztatlan képzésű tanárszakjain volt az idén a legmagasabb a ponthatár.

Hogyan készülhetnek fel a fiatal tehetségek a sikerre? Hogyan lehet a karriert tudatosan és megfontoltan építeni? Erre ad választ öt felső vezető.

Egyre több nő dolgozik, de kevesebbet keresnek, mint a férfiak.

A kislányok babáznak, a kisfiúk csavarhúzóval játszanak - ez meghatározza a későbbi pályaválasztásukat is. A munkaadók viszont a műszaki pályák felé terelnék a nőket.

20 évvel ezelőtt még jóval több férfinak volt diplomája, mint nőnek. Ez a trend megfordult: a népszámlálási adatok szerint közel 200 ezerrel több nő végzett egyetemet, mint férfi.

A 2014-es felsőoktatási felvételi során a legtöbben az első helyen a műszaki, illetve a gazdaságtudományi képzési területre jelentkeztek, de a pedagógusképzés is népszerű.

A mérnökök negyedének már volt állása, amikor megkapta a diplomáját - derült ki a Műegyetem felméréséből.