Két típus, akik egymás agyára mennek a munkahelyen

Minden bizonnyal - akár képletesen szólva - téptük már a hajunkat valamelyik kollégánk miatt. Vagy azért, mert túl sok, vagy azért, mert túl kevés, amit beletett a közös munkába. De az is lehet, hogy egyszerűen csak nem vagyunk egymásnak szimpatikusak, és ugyan az eredményes munka mindenek felett, de a gyengébb pillanatainkban mégis csak az agyunkra mennek ezek a munkatársak.

Cikkünkben két teljesen eltérő munkaszemlélettel rendelkező alaptípussal foglalkozunk, akik gyakran megkeserítik egymás életét: a szavak és a tettek emberével! Melyikben ismerünk magunkra? És a másik típus is megtalálható a munkahelyünkön?

Természetesen itt is igaz, hogy százszázalékosan tiszta típusok ritkán fordulnak elő, ám a főbb jellegzetességeket, a domináns munkaszemléletet így is fel tudjuk fedezni. Sőt, azt is megmutatjuk, hogyan fordíthatjuk előnyünkre ezeket a különbözőséget! Nézzük!

A szavak emberét innen ismerhetjük fel:

- Kiválóan kommunikál szóban és írásban. Hosszú, választékos körmondatokra, eszmefuttatásokra, logikai érvelésekre képes.

- Mindezt gyorsan és gördülékenyen képes produkálni, akár egész nap.

- Jó érzékkel kiszúrja a helyesírási és stílushibákat - mások munkájában is -, és nem igazán rejti véka alá.

- Gyakran egyfajta tanító szerepbe helyezi magát, és ha nem jól célozza mondanivalóját, okoskodásnak, kioktatásnak tűnhet a reakciója.

- Van véleménye, és szinte minden lehetőséget - legyen szó heti értekezletről vagy éppen szülinapi tortamajszolásról - meg is ragad arra, hogy kifejtse azt. Ilyenkor van igazán elemében, és ha ezen kívül másfajta munkát is el kell végeznie, arra szükséges rosszként tekinthet.

- Szenvedélyes vitapartner.

- Szereti körbejárni a dolgokat szinte minden oldalról.

- Elméletben pontosan tudja, mi a feladat, és tökéletesen meg is fogalmazza szóban, vagy éppen leírja. Ám ha igazán gyakorlatias képességeket is kívánna tőle a munkája - mint például megszervezni egy konferenciára a szállást és az utazást - nehezen fog hozzá, sokáig halogatja azt, és az esetek többségében a körmére ég a munka, kifut a határidőkből.

- Ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy segíti a munkáját egy asszisztens vagy gyakornok, akkor mindenképpen rábízza a gyakorlatias teendőket - és hálás azért, hogy ezt valaki más elintézi helyette.

IDEÁLIS MUNKAKÖRÖK LEHETNEK SZÁMÁRA:
pedagógus, tanácsadó, vállalatvezető, PR-vezető, közigazgatási munkakörök, ügyvéd stb.

Ezzel szemben a tettek emberére a következők a legjellemzőbbek:

- Gyors döntéseket hoz.

- Azonnal meglátja, mi a saját feladata egy közös munkából, és máris a megvalósításon ötletel.

- Nem szereti vesztegetni az idejét hosszú megbeszélésekkel, és kifejezetten idegesíti, ha valaki ugyanazt akár háromszor is elmondja.

- Inkább telefonál, mint ír.

- Feladatlistákban és határidőkben gondolkodik.

- Gyorsan, határidőre végez a rábízott feladatokkal.

- Jó esetben mozgásba hozza a környezetét is, mivel ő maga óriási lendülettel dolgozik.

- Előfordul, hogy nehezére esik a magáévá tenni a nagyvállalatokra jellemző folyamatokat, és csupán túlzott adminisztrációnak, felesleges köröknek tartja a közös munka kereteit.

- Nem feltétlenül jellemző rá a megfontoltság és a hibamentes munka. Cserébe gyorsan képes tanulni a hibáiból.

IDEÁLIS MUNKAKÖRÖK LEHETNEK SZÁMÁRA:
marketinges, asszisztens, menedzser, mérnök, építőipari-ingatlanos munkakörök, bróker, vállalkozó, kereskedő, fizikai munkák.

És vajon hogyan hozható ki a legjobb, a legtöbb, ha egy csapatban dolgozik a két alaptípus?

Az első és legfontosabb: mindenki a saját erősségeinek leginkább megfelelő munkakörben helyezkedjen el. Ebben az esetben ugyanis nincs felesleges bosszankodás - maximum a közös megbeszélések alkalmával. De a feladatok elvégzésében egyik fél sem érzi úgy, hogy a másik miatt hátrakötnék a kezét, és az inspiráló csapatmunka helyett csak hátráltatják a teljesítményét. Sőt! Ha igazán azt tudja végezni mindkét típus, amiben a legjobb, és a feladatokat, a felelősségi köröket is tisztázzák, abból ideális csapatmunka születhet.

Persze kell hozzá egyfajta tolerancia és empátia is, hogy megértsük: a másik ember alapjáraton ilyen, nem a mi bosszantásunkra működik másképp. Emellett a csapat vezetőjének jó érzékkel fel kell ismerni, ha az alaptípusok között konfliktus alakul ki, vagy éppen nem az erősségeinek megfelelő feladatokat kap egyik-másik beosztott.

Azonban az is előfordulhat, hogy végképp nem jön össze az áhított összhang, és egyre több kudarcot élünk meg a munkahelyünkön. Ne csüggedjünk ekkor sem, ez is benne van a pakliban! Megoldás mindig van: nézzünk körbe ITT és ITT is, ha egy jó állásra vágyunk!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: munkahely, munkatárs, kolléga, személyiség, együttműködés, csapatmunka, konfliktus