Ők azok, akiknek nem jár az álláskeresési járadék

A válság előtti időszakhoz képest 141 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Ez 44 százalékos emelkedést jelent négy év alatt.

De hogyan is állunk a munkaerőpiac kapcsán nemcsak 2010-hez, hanem a gazdasági válság előtti időszakhoz viszonyítva? Annak érdekében, hogy összehasonlítható legyen a három év teljesítménye, azonos időszakokat hasonlítottak össze, azt nézték meg, hogy a munkanélküliségi adatok miképpen alakulnak 2008-hoz és 2010-hez képest - áll a Policy Agenda elemzésében.

120 ezerrel nőtt az ellátás nélküliek száma

A munkanélküliek számának emelkedésén a jelenlegi kormány nem tudott jelentősen változtatni, igaz körülbelül 20 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik a KSH adatgyűjtése során arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban nem volt munkájuk. Ennek oka lehet, hogy míg 2010 májusában 104 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatás keretében, most 124 ezer főt mutatott ki a KSH.

Ezzel a folyamattal együtt egy másik, társadalmi szempontból nagyon veszélyes változás következett be. A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság kezdete óta 120 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. 2008 májusában még 155 ezer voltak olyanok, akik szerettek volna munkát találni, és ezért rendszeres időközönként megjelentek a munkaügyi központnál, de valamilyen kizáró ok miatt, még szociális ellátásra sem voltak jogosultak.

2010-re a számuk meghaladta a 223 ezer főt, míg a legfrissebb adatok szerint már 276 ezren vannak az ellátás nélküliek. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban a munkaügyi rendszer ügyfeleinek 54 százaléka olyan személy, aki nem kap tanácsadáson és információn kívül segítséget az államtól ahhoz, hogy elhelyezkedhessen.

Csökkenő álláskeresési idő eredménye

Európa legrövidebb ideig tartó álláskeresési támogatási rendszerét vezette be a jelenlegi kormány - emlékeztet a Policy Agenda. Ennek hamar megjelent a társadalmi hatása, mivel 2010-hez viszonyítva 104 ezer fővel csökkent az álláskeresési támogatásban részesítettek száma. Ez mintegy 60 százalékos csökkenést jelent, amely rendkívül radikális ilyen rövid idő alatt.

Nehéz felmérni, hogy mi történik azokkal, akik elvesztették a jogosultságukat a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ha valaki egyedülálló, vagy olyan a család jövedelmi helyzete, hogy a háztartásban vele együtt élőknek lényegében nincsen jövedelmük, akkor bekerülhet az illető a szociális segélyesek rendszerébe. Az adatok azt mutatják, hogy ezen háztartásokban élők száma 159 ezer főről 187 ezerre nőtt. Azaz az álláskeresési támogatás letelte után 28 ezer ember átkerült a segélyezettek közé.

41 ezer fővel csökkent azoknak a száma, akik kikerültek a munkaügyi hálózat nyilvántartásából. A kutatóintézet véleménye szerint ezeknek az embereknek a jelentős része olyan személy, aki a munkanélküli ellátás letelte után semmilyen segítséget sem kap az államtól, és nem is látja értelmét, hogy időközönként megjelenjen a munkaügyi központnál.

Amennyiben ehhez hozzászámoljuk azt az 53 ezer fő növekedést, amennyivel megugrott az ellátás nélküliek száma 2010-hez képest, akkor már 122 ezer fővel számolhatunk. Nagyságrendileg megkaptuk azokat, akiket kiszorított az állam az álláskeresési támogatási rendszerből.

A Policy Agenda szerint egyértelműen látszik, hogy a költségvetési hiány mindenáron történő lefaragásának áldozatul esett a munkanélküliek jelentős része. Számukra még a szociális rendszer sem tudott védelmet adni, hanem állami segítség nélkül kénytelenek napról napra élni. Rajtuk láthatólag még a közmunka sem segített, hiába fordít rá jelentős összegeket a kormány - vélik.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkanélküliség, álláskeresés, munkanélküli segély, álláskeresési járadék, közmunka