Ennyi fiatal akar itthon dolgozni
Az egyetemistáknak csak a tizede biztos abban, hogy Magyarországon marad. A diploma kézhezvétele után a fiatalok fele külföldön vállalna munkát.
A nappali tagozatos hallgatók ötöde biztos abban, hogy tanulmányi befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 28 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Jóval kevesebben vannak azok, akik itthon maradnának: a hallgatók kevesebb mint 10 százaléka biztos benne, hogy nem megy külföldre - derül ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív kutatásából, amelyet az eduline.hu ismertetett.
A gazdasági és egészségügyi képzésben résztvevők mennének el
A legtöbben a gazdaságtudományi, egészségügyi és orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást. Legkisebb arányban a pedagógiai, agrár-, jogi, természet- és társadalomtudományi szakok hallgatói próbálnának szerencsét egy másik országban.
A magukat vallásosnak tartó hallgatók körében mindössze 14 százalék azoknak az aránya, akik külföldön szeretnének elhelyezkedni, míg a magukat ateistának vallók körében 30 százalék ez az arány.
A kutatók a pártpreferenciát és a diplomázás utáni terveket is összevetették: az eredmények alapján a Fidesz-KDNP támogatói szeretnének a legkevésbé külföldön munkát vállalni, míg az LMP támogatói nyitottak a külföldi munkavállalásra. Anyagi helyzetüket is a Fidesz-KDNP támogatói tartják a legkedvezőbbnek, és ők érzik a legjobbnak magyarországi elhelyezkedési esélyeiket is. A Jobbik szavazói megosztottak: körükben azoknak az aránya, akik másik országban szeretnének dolgozni, átlagos, míg azoké, akik biztosan Magyarországon maradnak, átlagon felüli.
A kutatásban részt vevők 7 százaléka mondta, hogy biztosan külföldön telepszik le, a hallgatók további 25 százaléka valószínűnek tartja ezt. A válaszadók fele azonban itthon maradna: 8 százalékuk biztos benne, 42 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy Magyarországon fog élni.
Kevesen tanulnak külföldön
A jelenleg egyetemre, főiskolára járó fiatalok alig 15 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön: 5 százalékuk egy szemesztert, 7 százalékuk 1 és 6 hónap közötti, míg 4 százalékuk legfeljebb 1 hónapos időszakot töltött külföldi egyetemen vagy főiskolán.
A képzés szintjével egyenes arányban nő a külföldi tanulmányokat folytatók aránya: alapképzésen a hallgatók mindössze 12 százaléka, mesterképzésen 26 százaléka, doktori képzésen 36 százaléka tanult már külföldön.
Önnek ajánljuk!
A külföldi tanulás összefügg a társadalmi előnyökkel, hátrányokkal, illetve a lakóhellyel: azok, akik nagyvárosban élnek, és apjuk/nevelőapjuk magasabb végzettségű, nagyobb eséllyel folytatnak tanulmányokat egy másik országban.
A hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldre megy tanulni: a Budapesten élők körében az arányuk 57, a vidéken élők körében 37 százalék.
A Profession.hu által hirdetett külföldi munkák itt találhatók.
Szemlézte: Durbák Ildikó
Címkék: külföldi munka, egészségügy, orvos, közgaszdász, elvándorlás
