Életünk jelentős részét munkahelyi környezetben, kollégáink társaságában töltjük, ezért nem mindegy, hol és kikkel dolgozunk. Ahhoz, hogy pozitív légkörben, stabil, összetartó csapattal végezhessük feladatainkat, szükség van arra, hogy jobban megismerjük egymást, a motivációinkat, a közös céljainkat. Cikkünkben Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztő, tréner, coach segítségével a munkahelyi kapcsolatainkat és a csapatépítők jelentőségét vizsgáltuk.
Hogyan hat a munkakörnyezet a munkavállalókra?
Munkánk során fontos, hogy olyan környezetben dolgozzunk, ahol egyszerre inspirálódhatunk, feltöltődhetünk és nemcsak a feladatainkkal, de az előremenetelünkkel is foglalkozhatunk. Manapság már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a feladatkör pontos meghatározása és a megfelelő kompenzációs csomag mellett ezek a feltételek is elengedhetetlenek, ha elkötelezett munkaerőt, valamint pozitív, megtartó munkahelyi légkört szeretnének.
Egy 2024-es kutatás szerint egy átlagos, 40 órás munkahetet teljesítő alkalmazott az idejének több mint 30%-át – azaz a hét közel egyharmadát – munkával, ingázással és a munkára való felkészüléssel tölti, ezért nem mindegy, hogy ezt az időt milyen helyen töltik.
Épp emiatt talán nem meglepő több másik kutatás eredménye sem, miszerint a munkakörnyezet nagy hatással van a teljesítményre is: azok a dolgozók, akik elégedettek a munkahelyi légkörrel, nagyobb valószínűséggel jobban fognak teljesíteni. Egy amerikai felmérés arra mutatott rá, hogy a munkavállalók egy barátságos és támogató munkahelyi környezetben szívesebben használják készségeiket, képességeiket és tudásukat a közös célok elérése érdekében. Ezt szakértőnk, Dr. Beck-Bíró Kata szervezetfejlesztő, tréner, coach is megerősítette:
„Az 1950-es évek végi hawthorne-i kísérletek óta tudjuk, hogy a jó munkakörülmények növelik a termelékenységet, a hatékonyságot. Ez nem változott az elmúlt 70 évben, hiszen napjaink egyik legfelkapottabb menedzsmenttémája a pszichológiai biztonság, ami ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy minél nagyobb biztonságban érzi magát a munkatárs, annál kreatívabb, annál jobban teljesít. Sőt, ha jó a munkahelyi légkör, az még a megtartásban is nagy szerepet játszhat, főleg a fiatalabb generáció képviselői között.”
Ezzel szemben a problémás vállalati kultúra és légkör negatív hatással lehet a dolgozók jóllétére és a csapatkohézióra is. Jelentősen befolyásolhatja a vállalat üzleti eredményét, valamint alacsony produktivitáshoz és magas fluktuációhoz vezethet.
Milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy jól érezzék magukat a kollégáink?
A hazai munkavállalók többsége pozitívan nyilatkozott a tapasztalataikról: a Profession.hu friss kutatása szerint a dolgozók 23%-a szerint kifejezetten jó, további 47% szerint pedig inkább jó a hangulat a munkahelyükön. Érdekesség, hogy minél kisebb egy munkahely, annál nagyobb ez az arány, illetve a rövidebb munkaidő is pozitív hatást gyakorol a közérzetre: a felmérés szerint a napi négy órában dolgozók érzik a legjobban magukat a munkában. Mivel minden területen más-más igények jelentkezhetnek, így univerzális recept helyett a folyamatos kommunikációt javasolja szervezetfejlesztő szakértőnk.
Dr. Beck-Bíró Kata
szervezetfejlesztő, tréner, coach
Munkám során egy biztos recept vált be: beszélgessünk a kollégákkal, tudjuk meg, mitől érzik jól magukat, mitől lesznek motiváltak, és azt (vagy ahhoz közelit) próbáljunk meg biztosítani számukra. Egy-egy ilyen beszélgetés nemcsak a konkrétumok kiderítése miatt fontos, hanem azért is, mert ez a figyelem már önmagában segíti a jó légkör kialakulását – a legtöbb embernek jólesik, ha figyelmet kap. A beszélgetések során pedig valószínűleg ki fog derülni, hogy mennyi minden (eltérő) faktor segítheti a pozitív munkakörnyezet kialakulását: lesz, aki közös reggelit szeretne majd, lesz, aki heti szintű visszajelzést, van, aki csapatban elvégezhető feladatot stb. Ahány munkatárs, annyi igény.
Hogyan hat a home office elterjedése a munkahelyi légkörre, kapcsolatokra?
Sokaknál a megfelelő munkakörnyezet az otthoni munkavégzésben tetőzik, viszont az utóbbi időszakban kettős hatásokról számolnak be a dolgozók a home office kapcsán. A Profession.hu munkahelyi kapcsolatokat vizsgáló kutatása szerint ahol nincs lehetőség az otthoni munkavégzésre, ott a munkavállalók többsége (59%) úgy gondolja, hogy a home office negatív hatással lehet a munkahelyi hangulatra – ezzel szemben azok, akiknek van ebben tapasztalatuk, azt állítják, hogy vagy javultak (18%), vagy semmiben nem változtak (56%) a kollégáikhoz fűződő kapcsolataik.
A Profession.hu home office-hoz kapcsolódó felmérésében pedig az otthoni munkavégzés előnye mellett számos hátrányt is azonosítottak az ebben gyakorlott munkavállalók. Ilyen például az elszigeteltség (36%), a kollégákhoz fűződő gyengébb személyes kapcsolatok (33%) és a magánélet határainak elmosódása (32%), de további negatívumként emelték ki azt is, hogy kevesebb munkahelyi információ áramlik így (17%), és lassabb szakmai fejlődést is tapasztalnak (14%).
Mit tehetünk ilyen HR-esként azért, hogy ezeket a hátrányokat csökkentsük és javítsuk a csapatok működését és kommunikációját? „Ebben a kérdésben sem hiszem, hogy van egyetlen jó megoldás. Fontos, hogy HR-esként, vezetőként felmérjük az igényeket. A COVID alatt rengeteg lehetőség volt online kapcsolatteremtésre, pl. közös meetingben beszélgetés, online társasjátékozás, zenélés, főzés stb., így, ha a csapat szeretne online „bandázni”, vannak kreatív megoldások. Tapasztalatom szerint, a személyes találkozásoknak más az ereje, és ha vannak olyan csapatok, emberek, akik abban jobban hisznek, akkor ilyen programok biztosítása is szükséges a csapatkohézió fenntartásához. Mivel minden változik, az agilis megközelítés itt is jó hozzáállás a részünkről, pl. minden hónapban közösen megszavazni a csapattal, mi legyen a következő hónapban a közös program” – fogalmazott Dr. Beck-Bíró Kata.
A csapatépítő nem ellenség, hanem fontos eszköz a jó munkahelyi légkörhöz
A digitális korban különösen fontos a megfelelő kapcsolattartás és kommunikáció a csapatokon belül. A Profession.hu kutatásából kiderült, hogy tízből hat munkavállaló szokott a munkahelyen kívül is találkozni a kollégáival. A legjellemzőbb ilyen alkalmak az ünnepi rendezvények (45%), a csapatépítők (37%), a közös bulik (23%) és a tematikus napok (17%), mint például egy sportnap vagy egészségnap.
Ezek az események jó lehetőséget adnak a kollégáknak arra, hogy jobban megismerjék és megértsék csapattársaikat, aminek köszönhetően később, a közös munka során oda tudnak figyelni egymás erősségeire, kihívásaira is. Fontos azonban, hogy mikor milyen csapatépítő eseményt szervezünk, azok milyen célt szolgálnak.
„Kétfajta csapatépítést különítenék el. Az egyik az élményfókuszú csapatépítés, amely lehet szakember által támogatott, de a csapat önmagában is meg tudja szervezni (közös sárkányhajózás, biliárdozás, szabadulószoba stb.). Ennek a célja a közös élményszerzés, így a szervezeti kultúrába új mítoszok, legendák kerülnek be. Erősíti a valahová tartozás élményét, az identitást, így van megtartó ereje is.”
Dr. Beck-Bíró Kata
szervezetfejlesztő, tréner, coach
A másik a tanulásfókuszú csapatépítő, ahol csoportdinamikában kiképzett trénerek strukturált feladatokat adnak a csapatnak, ahol a feladat megoldása egy dolog, de legalább olyan fontos az azt követő, tréner által facilitált reflexió is. A feldolgozás során ugyanis lehetőség nyílik átgondolni, miért úgy oldotta meg a feladatot az adott csapat, ez alapján mi jellemzi őket – és ha ez nem jó, akkor miként érdemes változtatni a működésen. Ezeknek a csapatépítőknek a célja tehát a tanulás, a fejlődés, így a szervezeti kultúrába új szokásokat hoznak be, ami (a tanulás képessége önmagában, de a konkrét új működésmód is) kulcsfontosságú lehet a változó világunkban.
Kata hozzátette, hogy egy kiscsoportos elvonulás ugyanúgy értékes lehet, mint egy többszáz fős, fejlődést és együttműködést inspiráló tréning. A lényeg, hogy előre határozzuk meg, mi a célunk, és mi a célhoz vezető legjobb módszertan.
„Az esemény után mindenképpen érdemes visszakövetni, hogy elérte-e célját. Lettek új mítoszok, nagyobb energiával, motiváltabban, egymáshoz őszintébb figyelemmel fordulva vannak jelen a munkatársak? Két csapat jobban dolgozik együtt? Sikerül a csapatépítésen megfogalmazott rossz szokását a jóval felülírni a mindennapokban? Ebből is látszik, hogy vannak olyan hatások (sikerek), amik azonnal láthatók, és olyanok is, amik akár 2-3 hónappal később ragadhatók meg, hiszen a csapatépítő egy tanulási folyamat kiindulópontja volt, de a beépülés/ az újra való átszokás heteket-hónapokat vehet igénybe.”
Hogyan kezeljük a háttérbe húzódó kollégákat, negatív visszajelzéseket?
A csapatépítők reputációja gyakran alacsony a munkavállalók körében, így nem meglepő, ha a dolgozók egy része nem lesz elsőre lelkes a közös események hallatán. A szervezetfejlesztő szerint kötelezővé tenni a csapatépítőt akkor érdemes, ha például ott történik egy fontos bejelentés.
„Akkor sem kellemetlen a kötelezővé tétel, ha a csapatépítést megelőzi egy igényfelmérés, és minél több igény beépítésre kerül (a nem megvalósulók okáról pedig kommunikál a vezetés), hiszen ebben az esetben a csapat együtt hozza létre az eseményt, és ez már önmagában elköteleződést indíthat el a program irányába. Ha viszont valaki nem akar részt venni a csapatépítőn, azt érdemes megérteni. Egy beszélgetés keretén belül tisztává válhat a vezető számára ennek indoka, és az is, adott esetben mivel lehet őt ösztönözni a részvételre. Viszont van az az indok, amit nem érdemes firtatni, mert úgy tudjuk a munkatársi bizalmat erősíteni, ha azt elfogadjuk” – hangsúlyozta Kata.
Hozzátette azt is, hogy vannak olyan szervezeti kultúrák, ahol gyakoriak a munkaidőn kívül programok, (pl. a friss start-upoknál). Nekik azt tanácsolja, hogy új ember felvételénél már az interjún beszéljenek arról, hogy ezek az események a kultúra részei, és elvárás/szokás az ezeken való részvétel, így ebben a témában is felelősen tud dönteni a jelölt.
Ahogy az a szakértő gondolataiból is kiolvasható, a vállalatoknak a következő időszakban is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy pozitív és biztonságos munkakörnyezetet és csapaton belüli együttműködést alakítsanak ki, és erősítsék kollégáik jóllétét, motivációját, produktivitását. Ennek pedig egyik elengedhetetlen eszköze a csapatépítő, ami megfelelő gondossággal és odafigyeléssel szervezve mindenki számára előnyös esemény lehet.
Készítette: Varsányi Zsófi
