A társadalmi felelősségvállalás már nem hab a torta tetején, hanem dolgozói elvárás és egyre többször döntő tényező is a munkaerőpiacon; ha nem foglalkozunk vele, könnyen eleshetünk a potenciális jelöltektől. De mégis mi az alapja egy sikeres, társadalmilag valóban hasznos stratégiának? Mi kell ahhoz, hogy a kollégák is aktívan részt vegyenek a jótékonysági eseményeken? Kispéter Almát, a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértőjét kérdeztük.
Minden generációnak fontos, hogy munkaadójuk pozitív nyomot hagyjon
A Profession.hu kutatásai már több ízben megerősítették, hogy a munkavállalók egyre tudatosabbak az álláskeresést illetően, egyre körültekintőbben választják ki azokat a munkaadókat, akik a lehető legtöbb igényüket, elvárásukat kielégítik. Különösen az Y és Z generáció az, aki a vállalatok értékrendjét, a társadalmi felelősségvállalásukat is kiemelten kezeli, ezt a Deloitte 2024-es felmérése is megerősítette.
„Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy álláskeresők, főleg a fiatalabb generáció tagjai elmondják, nekik fontos, hogy a munkahely, ahol dolgoznak, valami pluszt adjon, ha dolgoznunk kell, akkor annak legyen valami hozzáadott jó értéke a világhoz. Emellett azonban a tapasztalt kollégáknál is megjelenik a társadalmi felelősségvállalás iránti igény – a szakmai területükön 7-10+ év tapasztalattal rendelkezők a munkában töltött éveik alatt szakmailag fejlődtek, egzisztenciát építettek, de ha ezek már megvannak, akkor úgy fognak helyet keresni, hogy azzal a társadalmi élet színvonalának javításához járuljanak hozzá” – foglalta össze tapasztalatait Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője.
Hozzátette, értékesítőknél például sokszor megjelenik, hogy már nem akarnak bankban dolgozni, már nem akarnak alkoholos termékeket forgalmazni, hanem inkább valami jó ügyet szeretnének támogatni. Éppen ezért a CSR nagyon fontos kritérium lett az elmúlt pár évben.
Nemcsak a toborzásban, de a megtartásban is húzóerő lehet a jó ügyek támogatása
A Profession.hu szakértője szerint mivel ilyen széles réteget megmozdít a téma, fontos szerepet kap a toborzás-kiválasztás folyamatában ennek kommunikációja is, hiszen egyre többen vannak azok, akik kifejezetten figyelik a vállalatok programjait, az egyik legfontosabb szempontként értékelik, ha új munkahelyet keresnek. Sokszor ez alapján döntenek, ha mondjuk több ajánlat között kell választaniuk, vagy épp csak CSR-programmal rendelkező munkaadók állásaira jelentkeznek.
A CSR kulcsfontosságú a munkavállalók elégedettsége és megtartása szempontjából is. Egy friss kutatás szerint a munkavállalók 83%-a azt állítja, hogy elgondolkodna a váltáson, ha munkáltatója nem tartaná be a felelősségvállalási stratégiájukban foglaltakat.
Kispéter Alma
a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője
Ha egy cég dolgozói azt látják, hogy a vállalatuk a társadalmi-környezeti hatásával is foglalkozik – mert egyébként az ő személyes értékrendjükkel ez összefügg –, akkor az a megtartásban is plusz értéket jelenthet, főleg, ha a munkaadó segít abban a dolgozóinak, hogy ők is aktívan be tudjanak kapcsolódni a CSR tevékenységekbe. Úgyhogy ez már megkerülhetetlen feladat; nem választás kérdése, csinálni kell.
Annyi jó ügy és civil szervezet van – Hogyan válasszuk ki, kiket támogassunk?
„Mindig úgy érdemes ennek nekiindulni, hogy megnézzük, mi az a szaktudás, mi az a termék, amit mi tudunk adni, és kikutatjuk, hogy arra melyik szektorban van a legnagyobb szükség: ha egy élelmiszerlánc vagyunk, akkor az étkeztetésben segítsünk, ha bank vagyunk, akkor anyagi támogatással, a pénzügyi tudatosságra nevelő edukációs programmal támogassuk azokat, akiknek erre szüksége van. Így lehet bevonni a kollégákat is, hiszen azok, akik nálunk dolgoznak, szintén az adott témában lesznek szakértők” – tanácsolja Alma.
Egy másik megközelítés szerint a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportból érkező munkavállalóink által is jobban ráláthatunk arra, ki milyen kihívásokkal küzd – erre is reagálhatunk CSR-tevékenységgel. A toborzás-kiválasztási szakértő szerint ezek a programok persze plusz előforrásba kerülnek, de a különböző közösségek a pénz mellett ugyanúgy értékelik a szakértő segítséget, azt, ha valaki az anyagi hozzájáruláson túl más erőforrással is megoldást, támogatást tud nyújtani nekik.
Hogyan ösztönözzünk kollégáinkat is a jótékonykodásra – akár munkán kívül is?
„Talán az egyik legfontosabb ösztönző a vezetők kommunikációja. A Profession.hu-nál szerencsések vagyunk, mert a vezetőink is elkötelezettek, nagyon sokszor tőlük jönnek az újabb ötletek, és nem a munkavállalóknak kell kérni, hogy hadd csináljunk már valami jót. Teljesen természetes, hogy ezt csináljuk, és a munkavállalók is könnyebben elfogadják és részt vesznek ezekben az önkéntes programokban, ha a vezetőség mondja, hogy a mai napi munkánk szendvicskészítés lesz az értékesítés helyett, és nem fogja senki bepótoltatni az ilyenkor le nem dolgozott munkaórákat.”
Alma kiemelte azt is, hogy ha a munkavállalók azt érzik, hogy tényleg olyan segítséggel tudnak hozzájárulni a jó ügyekhez, ami egyébként az ő mindennapi tudásuk, vagy ami nekik nem feltétlenül jelent plusz kihívást, akkor sokkal kevesebb akadály, kifogás lehet, hogy miért nem szállnak be a vállalati programokba.
„Számos jó gyakorlat létezik a vállalati önkéntesség ösztönzésére – a Profession.hu-nál például a szombati munkanapok egyikét biztosan CSR-tevékenységre használjuk, így egy jobb, „hasznosabb” alternatívát kínálunk kollégáinknak erre a napra. Szerintem minden cég életében van olyan időszak, amikor a szezonalitás miatt nem a maximális kihasználtsággal pörögnek, ilyenkor például fel lehet ajánlani, hogy a dolgozók 1-2 napot csapatszinten valamilyen CSR-programra igénybe vehetnek, vagyis van 1-2 olyan hétköznapjuk, amikor mindenki valamilyen társadalmilag fontos tevékenységet végez.”
Vállalati felelősségünk az is, hogy kollégáinkat edukáljuk arról, ők mit tehetnek azért, hogy számukra fontos ügyeket támogassanak. Saját programjainkkal jó példát mutathatunk kollégáinknak, megerősíthetjük elköteleződésüket egy-egy jó ügy iránt, és természetesen kaphatnak egy kis ízelítőt az elérhető lehetőségekről, de a munkán/munkaidőn túli jótékonykodásról, például a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásáról is érdemes ilyenkor beszélni. Azon kívül, hogy egy-egy erről szóló hírlevéllel, az irodában kiragasztott tájékoztatókkal a cégünk által támogatott szervezeteket egy újabb ágon segíthetjük, a kollégáink figyelmét is felhívjuk arra, hogy szenteljenek egy kis időt a nekik fontos ügyekre, és ne hagyják elveszni az egyébként 2025. május 20-ig elküldhető felajánlást.
Készítette: Varsányi Zsófi
