A klímapolitikai célok eléréséért hozott szabályozások miatt ma már nem mehetnek el szó nélkül a fenntarthatósági törekvések mellett a vállalatvezetők. Nem meglepő az sem, hogy a fogyasztói társadalom és a mai munkavállalói piac szereplői is egyre inkább azokat a cégeket részesítik előnyben, akik (át)látható tevékenységekkel támogatják a fejlődést. Cikkünkben HR szakértő és két, izgalmas területen dolgozó vezető véleményét is megkérdeztük az átalakuló folyamatokról.
A zöldítés megváltoztatta a fogyasztói magatartásunkat
Manapság egyre többet hallunk gazdasági átalakulásról, klímapolitikai és fenntarthatósági célokról, iparági változásokról. Bizonyára mindannyian fel tudunk idézni egy-egy környezettudatos vásárlásra buzdító felhívást, esetleg vászontáskák hadának büszke tulajdonosaiként járunk-kelünk az üzletekben. Ezeknek az egyre gyorsabban terjedő trendeknek egy a mozgatórugójuk: legyünk tudatosabbak, éljünk fenntarthatóbban. A környezetvédelem fontossága és a magatartásunkra gyakorolt hatása már több kutatás eredményében is igazolódott.
A GfK 2020-as nemzetközi felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 60%-a vásárol inkább olyan gyártóktól, akik nem csak hangoztatják, hanem tettekkel bizonyítják is a fenntarthatósági törekvéseiket. A válaszadók szerint a környezeti károk helyrehozatalában a gyártóknak, vállalatoknak kellene a legnagyobb szerepet vállalniuk. A hazai lakosság körében kutatott az ALTEO: a 2021-es Fenntarthatósági Barométer hasonló eredményeket mutatott: a többség válasza alapján mindenki felelős a környezeti problémákért és azok felszámolásáért, de közel egyötödük a vállalatokat, országokat és globális szervezeteket teszi fő felelőssé. Ez a kutatás is kitért a vásárlási szokásokra, ami alapján a válaszadó lakosság aktívan tesz is a környezeti problémák ellen, például 31%-uk környezetbarát termékeket emel le a polcról.
Munkavállalói elvárás lett a környezetvédelem
Ez az új, megváltozott értékrend azonban nem csak a vásárlás során, hanem a munkavállaláskor is befolyásoló szemponttá vált. Nemzetközi szinten alkalmazottak által megfogalmazott elvárás, hogy az adott vállalat társadalmi felelősségvállalás programmal, fenntarthatósági célokkal rendelkezzen, ami nem merülhet ki egy-egy hangzatos kampányban. Legtöbben minden ágazatra kiterjedő transzparens működést, átfogó fenntarthatósági és felelősségvállalási programot, és a munkavállalók bevonását, tájékoztatását kérik. A Peakon kutatásából az is kiderült, hogy a leginkább környezettudatos csoportot a jelenlegi munkaerőpiac legfiatalabb tagjai, a Z-generáció (18-25 évesek) alkotják, őket követik az Y-generációs (25-40 éves) munkavállalók. Az egyre inkább hangoztatott klímavészhelyzet is az oka annak, hogy ők már nagyobb elvárásokat támasztanak a (potenciális) munkáltatóik felé. Azok a szervezetek, amelyek nem reagálnak ezekre az elvárásokra, kockáztatják, hogy nem sikerül magukhoz vonzaniuk ezt a csoportot és a velük érkező új készségeket és értékeket.
Az Európai Bizottság a másik oldalt, azaz a KKV-k, start-upok, scale-upok és egyéni vállalkozók vezetőit kérdezte a tevékenységeikről. A Flash Eurobarometer 486 felméréshez 500 hazai vállalatvezetővel készítettek interjút. Ebből kiderült, hogy a magyarországi válaszadók 77%-a tesz valamit a környezetvédelemért, viszont csak 34%-uknak van stratégiai, cselekvési tervük arra, hogy fenntartható vállalkozássá váljanak, 16%-uk pedig egyáltalán nem tervez ennek kialakításával.
Ezekről az eredményekről kérdeztük Nemes Gábor green HR szakértőt, a Mind Mate Inspiration fenntarthatósági mentorát.
Nemes Gábor
green HR szakértő, a Mind Mate Inspiration fenntarthatósági mentora
A fenntartható fejlődési célok mentén a multinacionális vállalatoknál nagyobb elkötelezettség jellemző. Ennél a vállalati formánál legtöbbször központi stratégiai iránymutatás alapján alakítják a helyi szerveződéseket. Ilyen esetekben a magyarországi tevékenységek megvalósulásáról sajnos nagy a csend.
A KKV-k esetén még nagyobb, hiszen saját programjuk megalkotásakor legtöbbször már az első lépésnél információ- és tudáshiány van. Azonban, ha a cégvezetés egyéni értékrendjében előkelő helyen állnak a fenntartható fejlődési célok, akkor nagyobb az esély arra is, hogy a szervezet életében minden területen jelentős szerepet kapjanak. Sokkal nagyobb lelkesedéssel, kitartással és eredménnyel végzik majd ezeket a tevékenységeket, mint azok, akik csak kötelező körként tekintenek erre.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tudja a HR támogatni a vállalatokat abban, hogy a változó munkavállalói elvárásoknak megfeleljenek: „A HR az idők során sok olyan feladatot kapott, ami más terület fennhatósága volt. A fenntarthatósági elmozdulás során edukációs szerepbe bújt, illetve a toborzás, kiválasztás során a kifejezetten elkötelezett, tudatos jelöltek megtalálása is rá hárul. A green HR esetében komoly feladat lenne például a belső kommunikáció, a szakmai képzések, párbeszédek, workshopok szervezése a fenntarthatósági törekvések mentén, ezzel is elültetve a munkavállalókban a közös gondolkodás első csíráját, megmutatni az elkötelezettséget.”
Hogyan látják az átalakulást a hazai KKV-vezetők?
Ha azt kérdeznénk, melyek a legkörnyezetszennyezőbb szektorok, a leggyakoribb válasz a közlekedés és a textilipar lenne. Épp ezért most e két iparág haza képviselőit, Szucsányi-Borza Sebestyént, a Fuvar.hu ügyvezetőjét, és Baldaszti Pétert, a Nanushka társtulajdonosát, igazgatósági tagját kérdeztük fenntarthatóságról, munkavállalói és munkáltatói elvárásokról.
A Fuvar.hu indulásakor magánszemélyek eseti szállítmányozási ajánlatkéréseire licitálhattak a regisztrált partnereik. Mára azonban az igények változásával utolsó kilométeres szolgáltatóvá váltak. Azon túl, hogy utólag kompenzálják szállítmányozó partnereik károsanyag kibocsátását, a járattervező algoritmusukkal arra törekednek, hogy minden üresen marad rakteret a legnagyobb hatásfokkal használjanak ki, és közben a lehető legoptimálisabb útvonalon, a lehető legkedvezőbb időablakban haladjon a jármű.
A fenntarthatóság operatív szerepéről ezt mondta az ügyvezető: „Jelenlegi működésünk szerint a szállításaink okozta szén-dioxid szennyezést a MyForest és csapatunk által elültetett fák segítségével a kibocsátástól számított 10 éven belül kivonjuk a légkörből. A távolabbi jövőbe tekintő fenntarthatósági stratégia még tervezőasztalon van.”
A Nanushka név nem lehet idegen a mai generációk számára. Az elmúlt években nemzetközi piacokon is nagy sikert arató márka egyik alapértéke a tudatos vásárlásra és környezetvédelemre helyezett hangsúly. „A társadalmi felelősségvállalás során az etikus termelés és az ellátási lánc átláthatóságára fókuszálunk. Több komoly célkitűzést határoztunk meg közép- és hosszútávon, ilyen a már említett karbonkibocsátás csökkentési vállalásunk, de a legfontosabb hosszútávú célkitűzésünk, hogy 2025-re száz százalékban fenntartható forrásból származó anyagokat szerezzünk be.” – mondta a Nanushka társtulajdonosa.
Abban mindkét cég vezetője egyetértett, hogy az alkalmazottak nélkül a törekvéseik azonban nem megvalósíthatók. Szucsányi-Borza Sebestyén humorosan válaszolt arra a kérdésre, hogyan jelenik meg a munkatársak életében a fenntarthatóság: „A munkaszerződésünkben, a munkaköri leírás mellékletben szerepel a faültetés mint munkavállalói feladat, ami elsőre többeket megmosolyogtatott, de senki nem értette félre, és a faültetéseken minden csapattag szívesen vesz részt, tényleg. Most a járványidőszak alatt sajnos nem volt módunk közösen ültetni, viszont idén szeptemberben fogjuk bepótolni az elmaradt ültetést Baranya megyében.”
Baldaszti Péter szerint a Nanushkánál is a szervezeti kultúra része a környezetvédelem. „Számos olyan kezdeményezést indítottunk el házon belül, amibe közvetlenül is bevonjuk a munkatársainkat, így adománygyűjtést, közös faültetést és hátrányos helyzetben élők oktatását szerveztük meg az elmúlt időszakban. Fontosnak tartjuk, hogy rendszeresen tájékoztatást biztosítsunk a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinkről és elért eredményeinkről, a jövőben pedig ilyen jellegű képzéseket is tervezünk.”
A kiválasztás szempontjairól is hasonlóan vélekedtek a KKV-k képviselői. „A csapattagok kiválasztása során a fenntarthatóság nem kap akkora hangsúlyt, mint a nyitottság, elfogadás, tanulásra és kooperációra való törekvés. Ezekkel a kvalitásokkal minden csapattag rendelkezik és így közösen tudjuk küldetésünk fontos részévé tenni a fenntarthatóságot.” – mondta a Fuvar.hu ügyvezetője.
A Nanushkánál sem elvárás a fenntarthatóság iránti elköteleződés, viszont a társtulajdonos tapasztalataiból kiderült, hogy a hazai munkavállalói piacon is jelen van már a cégek iránt támasztott elvárás.
Baldaszti Péter
a Nanushka társtulajdonosa
Rendkívül gyakori, jellemzően ötből négy jelentkező emeli ki a márka fenntarthatóságért folytatott munkáját az interjúk során. Azok a jelöltek, akik jelentkeznek hozzánk, többségében kifejezetten tájékozottak az aktuális fenntarthatósági történésekkel kapcsolatosan, és kiemelt szempont számukra a leendő munkahely kiválasztásakor, hogy a cég olyan értékeket képviseljen, amivel azonosulni tudnak. Az a tapasztalatunk, hogy már a külföldi jelentkezőket is kimondottan vonzza a márka fenntarthatóságot célzó tevékenysége. Ez pedig nagyon értékes visszajelzés számunkra azzal kapcsolatban, hogy világviszonylatban is kiemelkedő lépéseket teszünk a fenntartható környezetért.
Sok hazai kis- és középvállalkozásnál azonban megjelenhet a probléma, hogy nincs HR osztály vagy olyan szakavatott személy, aki a fenntarthatóságot és a toborzás, kiválasztás folyamatát egy kalap alá vegye, ezáltal háttérbe is szorul a környezettudatosság, mint a munkavállaló és munkáltató közös pontja. Az átalakuló igényekre való reagálás során pedig pont ennek a területnek jutna nagyobb jelentőség. Ahogy Baldaszti Péter is elmondta, a vállalatok számára egyre inkább versenyelőnnyé válik a fenntarthatóság. Ennek transzparens bemutatásával, a cég pozicionálásával a munkavállalói piacon olyan tehetségek kerülhetnek közelebb a márkához, akik nem csak saját elvárásaikat tudják kielégíteni, de a közös gondolkodással előrébb vihetik a vállalatot és a társadalmunk egészét is.
Készítette: Varsányi Zsófi
