A rendszeres testedzés jótékony hatásairól gyakran hallani, az azonban még sokak számára ismeretlen terep, hogyan építheti a munkáltatói márkát a sport támogatása: a Profession.hu legújabb felmérése szerint ugyanis a munkaadók 74 százaléka semmilyen módon nem figyel erre a fontos területre, és mindössze a megkérdezett munkavállalók 31 százalékának van lehetősége arra, hogy a munkahelyén vagy annak közelében sportoljon. A jó hír, hogy számtalan költséghatékony módja létezik annak, hogy egy cég beépítse kultúrájába a mozgást, azonban a hitelességhez jellemzően komoly szemléletváltásra van szükség.

A stressz szerves része a mindennapjainknak, nem mindegy azonban, milyen módon, és milyen mértékben van jelen. „A stressz szó hallatán a legtöbbeknek azonnal megszólal a vészcsengő a fejében, azonban a stressz nem feltétlenül rossz, sőt azt is mondhatnánk, hogy egy bizonyos szintig szükségünk is van rá. Ha ugyanis túl kevés inger ér bennünket, az unalomhoz, fásultsághoz és a teljesítmény visszaeséséhez vezet, van azonban egy optimális szintje a stressznek, amit a szakirodalom eustressznek hív. Ezt az izgalmas kihívások generálják, amikor bár többet kell teljesítenünk, mint általában, de rendelkezünk a kellő erőforrásokkal, vagyis tudjuk, hogy képesek vagyunk teljesíteni a feladatot, amit pozitív, motiváló érzés majd elégedettség követ” – kezd bele a témába Göröcs Lili Melinda, a Profession HR vezetője.

Természetesen ahogy a stressz hiánya, úgy túlzott jelenléte is káros, különösen akkor, ha tartósan kell megküzdenünk ezzel az állapottal. „A distresszt az a terhelés, elvárás okozza, ami meghaladja a képességeinket, a tudásunkat, illetve ezt éljük meg akkor is, amikor nem áll kellő idő a rendelkezésünkre a megvalósításhoz, esetleg döntési jogunk nincs a kérdésben, mindez rendkívül bénítóan hat ránk. Ez a negatív érzés jelentkezhet bizonyos vagy túl sok feladat kapcsán, okozhatja a rendszeres túlóra, egy bántó kolléga, a felettessel való rossz viszony, de akár a nem megfelelő környezet, a túljáratott légkondi, vagy egy kényelmetlen szék is. Az egyénre nézve következményként pszichoszomatikus tünetek, szorongás, alvászavar, keringési és emésztési problémák, függőségek alakulhatnak ki, sőt a legsúlyosabb esetben akár kiégéshez, depresszióhoz is vezethet, a hatások azonban a szervezet szintjén is jelentkeznek, amennyiben a stressz forrása maga a cég. Ilyenkor fokozódik a fluktuáció, ami a toborzási- és tréningköltségek növekedését hozza magával, emellett emelkedik a maradó kollégák terheltsége, stresszszintje, az ezzel összefüggő betegségek miatti távollétek aránya, csökken a motiváció, a teljesítmény, ami akár profitkiesést is eredményezhet” – hívja fel a figyelmet a szakember.

„A mozgás és az egészséges táplálkozás is egyfajta trendként épült be a köztudatba, elsősorban a közösségi média hatására. Sokan egyszerűen csak jobban akarnak kinézni, de ez egészséges életmód szellemisége a pszichológiai témákat is előtérbe hozta, ennek köszönhetően megnőtt az érdeklődés a különböző cikkek, könyvek, előadások iránt, ami egyben azt a fajta tudatosságot is kódolja a fejekben, miszerint mozgással levezethető a stressz – bár ez a munkaadókat még kevésbé érintette meg. Nagyon sok cégnél még az a felfogás dominál, melynek értelmében a munka és a magánélet két, egymástól teljesen különálló terület, és munkáltatóként csupán az emberből, mint munkavállalóból kérnek, abban a 8-10-12 órában, amit a munkahelyén tölt. Minden, ami ezen kívül történik, beleértve a mozgást is, kizárólag rá tartozik, ezeket pedig ajánlott a vállalat kapuján kívül hagynia” – mutat rá egy lényeges pontra Lili.

A helyzet ambivalens, hiszen a dolgozók mozgáshoz való viszonya közvetve a cég működésére, eredményeire is hatással van, ha a munkavállalók hetente sportolnak, azzal javul a közérzetük, a munkához való hozzáállásuk, de még a teljesítményük is. „Úgy vélem, a sportnak és az üzletnek számtalan hasonlósága van, hiszen az elszántság, a kitartás, a küzdés, ami a sportsikerekhez elengedhetetlen, arra a munka világában is szükség van. Éppen ezért számomra a holisztikus szemlélet követendő, amikor az emberekre egy egészként tekintünk, és egészséges határokon belül olyan tényezőkre is időt, energiát, esetleg pénzt szánunk, amelyek túlmutatnak a munkahelyi kereteken. Ebbe tartozik bele a sport is, aminek hosszútávon garantáltan megtérülő hatása van” – teszi hozzá a fentiekhez a vezető. 

Az Y és Z generáció gyakran már az állásinterjún tesz fel kérdést a sport témájával összefüggésben. „A legtöbben arról érdeklődnek, hogy van-e zuhanyzó a munkahelyen, mert biciklivel járnának dolgozni, és fel szokott vetődni a sportolást támogató cafetéria-elem is. Sokakat csupán az foglalkoztatja, hogy kell-e számolniuk rendszeres túlórával, mert munka után hetente többször elfoglaltságuk van. A válaszok sok tekintetben árulkodóak a munkaadókról: aki pozitívan reagál, esetleg maga is említ céges sportprogramokat a személyes bemutatkozáskor, azt sugallja, hogy fontos számára munkavállalói jólléte. Ezt a gondoskodó hozzáállást akár egészség-megőrző kezdeményezések, szűrővizsgálatok vagy gyümölcsnapok is erősíthetik” – hangsúlyozza a szakértő.

Lili szerint a mozgás támogatásához sokkal inkább munkáltatói elköteleződésre, megfelelő szemléletmódra van szükség, mint pénzre.

A bringázz munkába kampányhoz is bármelyik munkaadó csatlakozhat, ahogy akár vállalaton belül is meghirdethető egy kétkeres hónap. „A céges sportrendezvények, iparági olimpiák jó alkalmat adnak az együtt dolgozók összhangjának erősítésére, sőt akár a kapcsolatépítésre is, kevésbé kreatívak pedig a juttatási csomagba építhetik be a sport-elemet, illetve tapasztalatom szerint motiválóan hat, ha a céges foci- vagy röplabdacsapat terembérletét a munkáltató állja. Amennyiben a sportot szeretnénk a munkahelyi mindennapok részévé tenni, lényeges szempont az iroda kialakítása is, hiszen hiába hangoztatja egy cég, hogy mindenki válassza a kerékpárt az autó helyett, ha amúgy az élére vasalt öltöny-fehér ing az elvárás. Online cégként nálunk sokkal rugalmasabbak a keretek, amibe korábban például az irodán belüli gerinctorna is befért, most helyhiány miatt új lehetőségeken gondolkodunk” – sorolja interjúalanyunk.

Az elhangzott elemek mind beépíthetők egy employer branding kampányba, legyen szó image videóról, vagy social médiás posztokról. A legfontosabb azonban mindezeken túl a példamutatás: „ha a management szintjéről nem ezt látják a kollégák, akkor minden törekvés hiábavaló! Amennyiben a vezetőség posztjai is az elköteleződésről, elszántságról, fittségről szólnak, ahogy például Martis István ügyvezető esetében, aki heti minimum öt alkalommal edz, biciklizik, fut, úszik és triatlon versenyeken méreti meg magát, az hihetetlen inspirációt jelent, és leszivárog a hétköznapok szintjére, a munkatársak életébe is. És pontosan ez a cél” – összegzi Lili.