Több kutatás szerint az elmúlt években a karrierlehetőségek hiánya a munkavállalók gyorsabb kiégéséhez és krónikus munkahelyi fáradtságához (work-fatigue) vezetett. Mi az összefüggés a kettő között? Hogyan támogathatja a HR azokat a dolgozókat, akik megrekedtek jelenlegi pozíciójukban? Mészáros Nóra munka- és szervezetpszichológust kérdeztük.
Csúcsponton a munkahelyi fáradtság?
2025-ben a kiégés és a fáradtság volt a leggyakrabban használt kifejezés a munkavállalók hangulatának leírására. A Glassdoor elemzése szerint a „kiégést” említő értékelések száma 2025 első negyedévében 32%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a „fáradtság” pedig az év szava lett, melynek említései 2025-ben 41%-kal nőttek.
Mielőtt részletesen vizsgáljuk a jelenség mögötti okokat, Mészáros Nóra, munka- és szervezetpszichológus szerint érdemes felidézni, mi is pontosan a kiégés.
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a kiégés egy olyan tünetegyüttes, amelyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. Azaz a kiégés növekedése mögé tekintve egyrészt a stressz növekedését kiváltó tényezőket, másrészt a stresszkezelés érdekében tett erőfeszítéseket kell megvizsgálnunk.
Az is fontos tudnivaló, hogy a stressz sok esetben szubjektív: nem mindenkinek ugyanaz az inger vagy helyzet okoz belső feszültséget, bár vannak olyan munkával kapcsolatos tényezők, amelyekről valószínűsíthetjük, hogy a munkavállalók széles tömegei számára jelentenek stresszforrást. Sőt, az is megemlítendő, hogy a munkával kapcsolatos ingerekre sokkal érzékenyebbek lehetünk, ha az életünk egyéb területein is nehéz időszakot élünk.”
A Profession Backstage podcastben az állásportál vezetői részéről is szóba került, milyen érzésekkel találkozhatunk manapság a munkaerőpiacon. Ez ugyanis már a harmadik olyan év lesz, amikor gazdasági válságról beszélhetünk. Martis István, a Profession.hu ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy bár korábban még jellemző volt az optimizmus sok szervezetben, most már egyre ritkábban találkozhatunk ezzel, és egyre többen látják reálisabban az aktuális helyzetet, miszerint idén is sok kihívással kell majd szembenéznünk, ami egyszerre lehet megnyugtató, de ugyanolyan fárasztó is.
Milyen okok vezetnek a kiégéshez az aktuális munkakörnyezetben?
A munkapszichológus szerint a gazdaság makroszintjén és a munkaerőpiacon tapasztalható kedvezőtlen trendek a biztonságérzet és a jövőbe vetett hit meggyengítésének irányába hatnak. Egyes szervezeteknél a kilátásba helyezett leépítések híre, esetleg közvetlen megtapasztalása egyértelmű feszültségforrás a munkavállalók számára – még akkor is, ha az egyén nem feltétlenül érintett.
„Aki egy ilyen helyzetben vagy ettől tartva munkát keres, annak stresszforrást jelenthet a kiválasztási folyamatokban való részvétel: gondoljunk például azokra, akik több év után porolják le az önéletrajzukat, vagy szoronganak attól, hogyan „adják el” magukat, mutassák be meggyőzően rátermettségüket az adott pozícióra. A kiválasztási folyamatok kapcsán mindenképp megemlítendő stresszkeltő tényező azok elhúzódása, továbbá a direkt elutasítás vagy éppen a visszajelzés teljes hiánya.”
Emellett természetesen nem mehetünk el a mesterséges intelligencia megjelenése mellett sem. „Feszítő kérdés sokak számára, hogy az AI vajon milyen hatással lesz a munkájára: meddig és miben lesz rám szükség? Lépést tudok-e tartani a változással? Mi lesz a munkám jövője? Nagy különbségek tapasztalhatók a mind a szervezetek között, mind pedig az egyes munkavállalók között is a mesterséges intelligencia alkalmazásában való jártasságot illetően – a későn adaptálódóknak, lemaradóknak frusztráló lehet a technológia gyors változása.”
A munkaerőpiaci változások gyors üteme tehát gyakran már meghaladja a munkavállalók alkalmazkodóképességét: a csapatoknak új rendszereket kell megtanulniuk, új eszközöket kell bevezetniük, folyamatokat kell átalakítaniuk – sokszor megfelelő átmeneti idő nélkül. Ennek következtében a fáradtság mellett a munkaerő rugalmasságának csökkenése is érezhetővé válhat – különösen azokban a szektorokban, ahol a pontosság és a szabályozott munkafolyamatok irányítják a mindennapi működést.
Hogyan támogathatjuk a kiégéssel, fáradtsággal küzdő kollégákat?
A káros munkahelyi kultúra gyakran nyomást gyakorolhat a munkavállalókra, hogy mindig pozitív oldalukat mutassák, függetlenül attól, hogy valójában mit élnek át. Ez az elvárás tovább növelheti a fáradtságot a már amúgy is kimerült munkaerőnél, hiszen a látszat fenntartása folyamatos erőfeszítést igényel részükről, ami elvonja a valódi munkához szükséges erőforrásokat.
Mészáros Nóra
munka- és szervezetpszichológus
Mivel a kiégést a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozza, a szervezeteknek érdemes ügyelniük arra, hogy a céges kultúra lehetővé tegye a stresszkeltő tényezők jelenlétének és a munkavállalók biztonságérzetükhöz kapcsolódó igényeinek jelzését. Jó, ha ezekre érdemi és lehetőleg konstruktív reakció érkezik. Kritikus fontosságú, hogy a közvetlen vezető figyeljen a rábízottak jóllétére: számos helyzetben az empátia, az értő figyelem és a vezető által nyújtott társas támogatás már önmagában is segíthet a feszültség csökkentésében. Hasznos azonban a vezetők képzése annak érdekében, hogy ismerjék a kiégés kockázati tényezőit és fázisainak jellemzőit, illetve adott esetben akár beosztottjaikon, akár magukon is felismerjék a jeleket és a változtatás szükségességét.
A szakértő szerint a munkahely azzal is segíthet, ha a munkavállalók számára pszichoedukációt biztosít: „Gondoskodó munkáltatóknál hazánkban is elérhetőek különböző tréningek stresszkezelési, kiégés-megelőzési témában. Egy másik lehetőség a mentális támasz felkínálása: akár vállalati pszichológus, mentálhigiénés szakember formájában, akár a munkavállaló ilyen jellegű költségeihez való hozzájárulásban.”
Hozzátette, hogy ki kell emelni a kiégés megelőzésében és kezelésében a munkavállaló saját felelősségét is: ha az egyén nem figyel magára és saját (mentális és fizikai) egészségére, akkor hiába a gondoskodó munkahely, a kiégés reális kockázatot jelent.
Készítette: Varsányi Zsófi
