A bérátláthatósági irányelv 2026-os bevezetése nemcsak új megfelelési kötelezettséget, hanem mélyreható szervezeti változást is jelent a magyar vállalatok számára.
A Profession.hu kerekasztal-beszélgetésén Gönczi Gyöngyi (PwC), Szűcs László (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda) és Pribék Márton (MindMiners Collective) egyetértettek abban: a siker kulcsa nem egyszerűen a bérriportokban, hanem az előrelátó szervezeti felkészülésben rejlik.
Jogalkotás: nem vagyunk elkésve, de sok a nyitott kérdés
A bértranszparencia uniós direktívája kötelezi a tagállamokat, hogy a következő években olyan jogi környezetet alakítsanak ki, amely garantálja az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülését.
Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője szerint a szabályozás és annak értelmezése Magyarországon még kialakulóban van: az irányelv lefektet kötelezettségeket, a magyar jogalkotónak pedig többek között az lesz a feladata, hogy a Munka Törvénykönyvével összhangba hozza az új követelményeket. A direktíva nemcsak a magánszektorra, hanem a közszférára is kiterjed, ami érzékeny terület: az átláthatóság elve ott is érvényesülni fog.
A szakértő szerint a vállalatoknak ugyanakkor nem szükséges megvárni a végleges magyar szabályozást. Már most elkezdhetik a belső előkészítést, mert a legtöbb megfelelési kötelezettség teljesítése – a bérstruktúra feltérképezése, az adatgyűjtés, a munkakörök definiálása vagy gyakorta újradefiniálása – hosszú hónapokat vehet igénybe.
A jog nem ír elő mindent – a „hogyan” a cégeken múlik
A direktíva részletesen rögzíti a célokat és az elvárt eredményeket, ugyanakkor a megvalósítás módját a tagállamokra és a vállalatokra bízza. Ez azt jelenti, hogy nem létezik egységes sablon: minden cégnek saját rendszert kell kialakítania, amely biztosítja, hogy a munkakörök objektív módon összehasonlíthatók legyenek. Ez az összehasonlíthatóság adja meg az alapot ahhoz, hogy a bérsávokat és a teljes kompenzációs csomagot átláthatóan és méltányosan lehessen kialakítani. A cél az, hogy az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók egyenlő bérezésben részesüljenek. Szűcs László szerint ez lesz az egyik legnagyobb kihívás.
Szűcs László
a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője
A tényleges kifizetéseket kell elemezni, és megérteni, mitől lesz két munkakör egyenlő értékű. A direktíva nem a statikus bérekről, hanem a valós javadalmazásról, illetve javadalmazási rendszerek összevethetőségéről beszél.
A vállalatoknak tehát nem a megfelelés kipipálása, hanem a szervezeti igazságosság irányába kell elmozdulniuk.
HR-feladat: rendet tenni a munkakörök és bérek között
Gönczi Gyöngyi (PwC) szerint a bértranszparencia alapja a pozícióarchitektúra. Első lépésként szükséges kialakítani a munkakör-architektúrát, vagyis meghatározni, hogy az egyes pozíciók hogyan viszonyulnak egymáshoz, milyen egységes, objektív szempontok mentén tudjuk összehasonlítani őket egymással (pl. felelősség, szakértelem stb.). Erre épülnek a bérsávok, amik segítik azt, hogy akik azonos vagy hasonló értékű munkát végeznek, azonos vagy hasonló bérezést kapjanak. A nemek közötti bérkülönbséget is az egyes munkakörszinteken belül kell nézni.
Ahogy Szűcs László kiemelte, a magyar Munka Törvénykönyve jelenleg nem tartalmazza a „díjazás” fogalmát, hanem bérezésről, alapbérről, bérpótlékról és szociális juttatásról rendelkezik.
A bértranszparencia-irányelv magyar szabályozásakor ezen fogalmak harmonizációja is szükségessé válik, és számos gyakorlati kérdés vetődik majd fel a mindennapi HR-munkában:
- Hogyan kezeljük a cafeteria-elemeket? A javadalmazás részének tekinthető-e például az egészségbiztosítás vagy az étkezési támogatás?
- Mi legyen a wellbeing-juttatásokkal? A gyümölcsnap vagy a sportkártya nem kapcsolódik közvetlenül a munkavégzéshez – de vajon kimaradhatnak-e a riportból?
- Hogyan kezelhető az eltérő helyzetben lévő munkavállalók juttatása? Például ha egy két évre Magyarországra költöző brazil szakember nem jogosult önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásra, miközben a magyar kollégái igen, ez objektív különbségnek minősül-e?
- Érdemes lehet-e idővel átállni az angolszász szemléletre, ahol jellemzően az éves teljes javadalmazásról beszélnek a havi fizetések helyett?
Ezek a példák jól mutatják, hogy a megfelelés nem csupán adatelemzési kérdés lesz: a bértranszparencia a HR és a jog határterületén mozgó, finom szakmai értelmezéseket is megkövetel.
Változásmenedzsment nélkül nem fog működni
A bértranszparencia bevezetése change management-projektként kezelendő, nem egyszerűen HR-adminisztrációként. Pribék Márton, a MindMiners Collective ügyvezetője szerint a sikeres szervezetek több szinten is beépítik a változásmenedzsment eszközeit:
- Nagyköveti rendszer: belső, hiteles arcok képviselik a változást, válaszolnak a kérdésekre.
- Felsővezetői interjúk, workshopok: segítik a vezetőket abban, hogy egységes üzeneteket közvetítsenek.
- Középvezetői fókuszcsoportok: a legfontosabb kommunikációs láncszemek, akik a csapatokkal napi kapcsolatban vannak.
- Munkavállalói felmérések (survey): mérik az attitűdöt és segítik a visszajelzést.
A dolgozók számára a bértranszparencia akkor válik elfogadhatóvá, ha értik, miért történik a változás, és hogyan érinti őket személyesen.
A szervezeti kommunikációban ezért a kulcs az őszinteség és a következetesség: ha a vezetők nemcsak informálnak, hanem odafigyelnek és megválaszolják a dolgozói félelmeket, az átláthatóság nem bizonytalanságot, hanem biztonságérzetet teremt.
A szakértők szerint a bértranszparencia bevezetésének egyik legfontosabb feltétele a vezetői elköteleződés. Ha a vezetők maguk sem értik a változást, nem tudják hitelesen képviselni. Ezért a nulladik lépés a vezetői edukáció: hogy ők is átlássák, hogyan épül fel a céges bérpolitika, miért indokolt a transzparencia, és hogyan reagáljanak a munkavállalói kérdésekre.
Márton szerint bár fontos a hivatalos tájékoztatás, máig elmondható, hogy a közvetlen felettes a legfontosabb információforrás – amit ő mond, azt tekintik igaznak a dolgozók. Éppen ezért a vezetőket nemcsak a szabályok, hanem a narratíva kialakításába is be kell vonni.
A bértranszparencia bevezetése nem egy céldátum: a következő hónapokban folyamatosan változik a jogi, HR és kommunikációs környezet is. Célunk, hogy a cégek ne csak megfeleljenek a direktívának, hanem értsék és tudatosan formálják azt a változást, amely a jövő munkahelyeit meghatározza, ezért a Profession.hu továbbra is nyomon követi a fejleményeket, és minden új információról, jogalkotási lépésről és jó gyakorlatról rendszeresen tájékoztatja a szakmát és a munkaerőpiac szereplőit.
