Ismét mikrofon elé ült Martis István, a Profession.hu ügyvezetője és Toldi Gábor, a DTC Solution ügyvezetője, hogy átbeszéljék a munkaerőpiac jelenét és jövőjét. Szóba került az aktuális válsághelyzet és ennek hatása a cégek terveire, valamint az is kiderült, milyen változásokat és lehetőségeket hozott a HR-eseknek a technológiai átalakulás és a lassuló gazdaság. De mennyire felkészültek és nyitottak a szakemberek az új irányokra?
Ahhoz, hogy előrelépjünk, szembe kell néznünk a tényekkel
Az már a Profession.hu második negyedéves elemzéséből is kiderült, hogy a hazai gazdaság közel három éve tartó stagnálása visszaköszön a munkaerőpiaci statisztikákban is, látható a visszaesés a meghirdetett állások számában. Mégis kevesen beszélnek arról a globális eseménysorról, ami a válsághelyzetet megalapozta.
Toldi Gábor
a DTC Solution ügyvezetője
Azzal lehet valamit kezdeni, amit felismerünk és elfogadunk. Ha nem nézünk szembe a ténnyel, akkor borzasztóan nehéz helyes akciókat és érdemi változást hozni. Annyi hatás ér minket egyszerre – az autóipar európai térden lövése, az elektromos átállás, az orosz-ukrán geopolitikai helyzet, majd az amerikai választás és az ezt követő vámháború –, hogy talán ezért nincs kihangosítva a válság. Míg a covid idején, vagy 2008-ban lehetett beszélni arról, hogy akkor ez egy egészségügyi sokk vagy egy pénzügyi válság, most nem lehet így összegezni.
Az aktuális gazdasági helyzet pedig a mindennapi működésre is hatással van. A pénzügyi helyzetet meghatározó események mellett a technológiai fejlődés, a naprakészség is új irányokat követel a cégektől. Az ügyvezetők beszélgetéséből kiderült, hogy a hazai munkaerőpiacon is erősen érezhető a vállalatok költségstopja, ezzel együtt pedig a létszámstop is. „A menedzsment a hatékonyságot már nem a létszámbővítésben látja; a magyar kölcsönzötti létszám például a tavalyi évhez képest 11 ezer munkavállalóval kevesebbet kölcsönöz nekik.”
A vállalatok és a munkavállalók oldaláról is érezhető a csökkenő optimizmus és az óvatos előretekintés, tervezés.
Martis István
a Profession.hu ügyvezetője
A szervezetek még mindig próbálnak optimistán gondolkodni, abból kiindulni, hogy a jövő év második fele már csak jobb lesz. De míg például a covid alatt az elejétől kezdve az volt a mondás, hogy ha van vakcina, akkor minden jó lesz, és utána rövid időn belül meg is volt a visszapattanás, most már évek óta tart ez a helyzet. Pénzügyi oldalról a cégeknek nehéz döntéseket kell hozni, ha költséget csökkentenek, nem tudják, mennyi időre kell ezt tenniük. És ott van a lélektani aspektus is, hogy az emberek várják, hogy legyen már valami jobb. Mert azzal, hogy jön egy gazdasági fellendülés, azzal sok minden jön együtt: jobban megy a cégeknek, jobb juttatásokat tudnak adni, az emberek több pénzt keresnek, többet tudnak fogyasztani. Ez viszont most még nem látszik.
Minden válság egyben lehetőség is – Milyen munkaerőpiaci változásokat vázol fel előttünk az aktuális helyzet?
Mit lehet csinálni a válságban? Toldi Gábor szerint, ha leszegett fejjel ugyanazt tesszük, amit eddig, az biztos út a nem jó irányba, hiszen a gazdasági körülmények és a megváltozott igények már mást követelnek. A Profession.hu ügyvezetője is a változásra, változtatásra hívta fel a figyelmet: „A gazdasági válság mellett van egy transzformáció, ami egyébként rendkívül izgalmas. A munkaerőpiac is átalakul, ahogyan az is, hogyan toboroznak a cégek, és mit kell csinálnia egy recruiternek.”
A munkaerőpiacot és a munkakörök egészét tekintve egyértelmű, hogy a technológia az egyik legjelentősebb változást irányító tényező. Különösen a kékgalléros szektorban igaz ez, ahol nagyon erősen, egyre több helyen megjelenik az automatizáció, a robotizáció, azon belül is a kollaboratív robotok. A DTC Solution vezetője kiemelte: „Egy technológiai fejlesztés, például egy robotizációs termelés megvalósítása sokkal komolyabb beruházást igényel egy vállalattól, és ez nem egyik pillanatról a másikra történik. De ha megugorja valaki, akkor onnantól kezdve nagyon más képességű munkaerő-összetételre lesz szüksége vállalati szinten.”
Martis István szerint azonban még vannak korlátai a robotizáció elterjedésének: „Egy nagyon szabályozott közegben, nagyon jól definiálható feladatokra remekül lehet építeni robotizált megoldásokat. Az autógyártásban például nemzetközi benchmark, hogy a feladatok 40-50%-a robotokkal elvégezhető, ugyanez a szám viszont a repülőgépgyártásban drámaian alacsonyabb, kb. 10%, mert minden repülő annyira egyedi, annyira más az összetétele. Az lesz tehát a kérdés, hogy mik azok a munkakörök, ahol tényleg egyértelmű, jól körülhatárolható és változók nélküli a feladat.”
A szakemberek azt is kiemelték, hogy a technológia az elmúlt 100 évben mindig több munkahelyet hozott létre, mint amit megszüntetett. A Világgazdasági Fórum elemzései is azt mutatják, hogy bár a következő öt évben várhatóan az állások közel 40%-át érinti majd az AI és az automatizáció, ezek a munkakörök átalakulnak olyan pozíciókká, ahol már a gép és ember együtt dolgozik.
A recruiterek, HR-esek feladatkörét is több helyen megváltoztatta az elmúlt időszak. Ahogy azt a korábban említett létszámstop és a hirdetési számok csökkenése előrevetítette, a toborzóknak is kevesebb időt kell a kiválasztásra fordítaniuk. Helyette olyan területekre bevonódva teremtenek értéket a vállalatoknak, amik korábban nem a recruitmenthez tartoznak. Ilyen például a belső munkaerőpiac, illetve a skillmenedzsment, a vállalaton belüli készségek, képességek felmérése.
Amellett, hogy a toborzók feladatköre változáson megy keresztül, átalakul az is, hogy a meglévő munkáikat hogyan végzik majd a közeljövőben. „A tapasztalataink azt mutatták, hogy a recruiterek az idejük 40-50%-ában adminisztrálnak: riportolnak, interjú időpontot szerveznek, előszűrő beszélgetéseket folytatnak, és alapvetően azt próbálják összegezni, hogy mit tesznek a piacon azért, hogy egy pozíció be legyen töltve. Ez azonban egyáltalán nem hatékony, ezért is gondolom azt, hogy a sourcing, az időpontszervezés, a riporting jelentős mértékben automatizálva lesz, a hiring menedzserek sokkal inkább önkiszolgáló irányba fognak elmozdulni, és szerintem nagyon sok cég fog olyan pályázói menedzsment rendszerre váltani, ami automatizációkkal segíti a toborzókat” – foglalta össze gondolatait Toldi Gábor.
A Profession.hu ügyvezetője hozzátette, hogy ma már szinte mindent lehet technológiával támogatni, a kérdés azonban az, hogy ez az üzletnek tényleg jót tesz-e, számolnak-e megtérülést pár év távlatában a vállalatok.
Hogyan látja magát a HR-szektor az átalakuló piacon?
Toldi Gábor
a DTC Solution ügyvezetője
Ma már nem a toborzás van a fókuszban, momentumot vesztettünk. Az elmúlt öt évben a toborzás nagy mértékben felértékelődött, a menedzsment nagyon figyelt arra, hogy mit és hogyan csinálunk. Rengeteg erőforrást kaptunk, de szerintem nem sikerült ezzel élni, nem lett jól megragadva a lehetőség. Most pedig egyáltalán nem ülünk az asztalnál, nem is fontos ez a téma, hiszen pénz sincs.
Martis István szerint azonban volt eredménye az elmúlt éveknek: „Lehet, hogy a toborzási vezető, aki egyszer csak ott ült a board asztalnál, és mindent tudni akartak tőle, már nincs jelen. De szerintem az érdeklődés, az, hogy látni akarják a felsővezetők, hogy mi történik a piacon, még mindig téma.”
Ahogy az a beszélgetés korábbi részéből kiderült, a gazdasági körülmények és a technológiai változások együttes hatásának köszönhetően a recruiterek feladatköre több ponton is megváltozhat. A DTC Solution vezetője szerint közülük sokan a HR másik oldalára – HR Business Partnernek, HR generalistának – mennének, illetve a szintén említett belső munkaerőpiaci feladatok kapcsán nyílhatnak meg számukra új pozíciók. „De a legnagyobb potenciált ma a HR IT-ban látom. A vizionáirusok azt mondják, hogy a HR egyre inkább egy IT vezérelt működés lesz. Egyre több cégnél hoznak létre olyan jellegű munkakört, ami nem az IT-ból növi ki magát, hanem a HR-ből jön. A toborzási szakma ezen a fronton élen jár.”
A podcast epizódot a külső, gyakran negatív hatások ellenére pozitív felhanggal zárták az ügyvezetők.
„Nem a legerősebb, nem a leggyorsabb, hanem az alkalmazkodni tudó nyeri a versenyt. Változásban vagyunk; nyitni, tanulni, érteni és foglalkozni kell a feladatokkal, a toborzáson belül különösen a recruitment IT és a HR IT iránnyal, és nem szabad ülnünk a babérjainkon” – fogalmazott Toldi Gábor, a DTC Solution ügyvezetője.
Martis István
a Profession.hu ügyvezetője
Soha nem tanultam annyit a pályafutásom során, mint ilyen nehéz gazdasági környezetben, ezt a tudást pedig reméljük, előbb-utóbb egy könnyebb időszakban tovább tudjuk kamatoztatni. Hiszem, hogy a technológiai fejlődés és az ezzel járó átalakulás is egy pozitív irányú változás, és jó lehetőség arra, hogy átadjunk a gépeknek minden olyan dolgot, amit a munkánkban vagy a munkakörünkben nem szeretünk, és nekünk csak az maradjon benne, amit valóban élvezettel csinálunk.
Ha kíváncsi vagy a beszélgetés részleteire, és szeretnél további inspiráló gondolatokat hallani a hazai munkaerőpiacot behatóan ismerő vezetőktől, hallgasd meg a Profession Backstage podcast új nyári különkiadását!
