A nyár a szabadságok, a feltöltődés és a napsütés időszaka, ám a HR szakemberek számára egy sor speciális munkavédelmi kihívást is tartogathat. A folyamatosan érkező hideg- és melegfrontok, a különböző erősségű hőségriadók a munkavállalók egészségét is kockáztathatják, ezért különösen nagy figyelmet kell szentelnünk ilyenkor kollégáinkra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat és gyakorlati teendőket, hogy mindenki biztonságos körülmények között végezhesse feladatait.
A hőmérsékletingadozások nagymértékben befolyásolhatják az egészségünket
Amikor a hőmérséklet az egekbe szökik, a munkavédelmi előírások szerint a munkáltatóknak is fokozott figyelmet kell fordítaniuk a dolgozóik egészségére.
A hirtelen jött nagy meleg, illetve a ma már egyre gyakrabban napokig, hetekig tartó 30°C feletti hőmérséklet mindenkit megviselhet, de különösen veszélyes lehet fizikai munkát végzők, valamint az egyébként is egészségügyi problémákkal küzdők szervezetére.
A tartós meleg megnöveli például a hőguta kialakulásának kockázatát, de egészségügyi szakemberek a hőstressz, a kiszáradás, illetve egyéb munkahelyi balesetek veszélyeire is felhívják a figyelmet, ugyanis a magas hőmérséklettel együtt járhat a gyorsabb elfáradás, a csökkenő koncentráció, elővigyázatosság és fizikai teljesítőképesség. Ezek a változások pedig növelik a munkahelyi balesetek eshetőségét is, ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk kollégáinknak a pihenésre, felfrissülésre.
Bár a hőmérsékleti változásokat magunk is érzékeljük, hőségriadót itthon az országos tisztifőorvos adja ki. Épp ezért érdemes figyelnünk a nyári hónapokban az NNGYK közleményeit, azonban hőségriadó nélkül is kövessük a munkavállalók visszajelzéseit, illetve a munkavédelmi előírásokat.
Milyen jogszabályok határozzák meg a követendő gyakorlatokat?
A Munka törvénykönyve az 51§-ban a munkaviszonyban szereplő felek jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat határoz meg. Ez alapján:
„A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. […] A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.”
Konkrétabb előírásokat a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szövegében, illetve a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben olvashatunk – utóbbi releváns részeit alább mi is összefoglaljuk. Ezeken kívül a 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet pedig az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket írja le.
Magasabb kockázatnak vannak kitéve a fizikai munkát végzők
A szabadtéri munkavégzés lehet a legkockázatosabb a nyári időszakban, hiszen ilyenkor a meleg mellett az erős UV-sugárzásnak is ki vannak téve a munkavállalók, fokozottabb a napszúrás, napégés esélye is.
A korábban is említett 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet alapján munkáltatóként a szabadtéren történő munkavégzés során kötelességünk biztosítani, hogy a munkavállalóinkat ne érje nagyfokú hősugárzás és védve legyenek az időjárás különböző káros tényezőitől. Ha van rá lehetőségünk, akkor felajánlhatjuk, hogy például hőségriadó esetén senkit nem kötelezünk a déli órákban közvetlen napfényes helyen munkavégzésre, de erről nincs pontos jogszabály, a munkáltató döntésétől függ, ad-e hasonló engedményt a dolgozóinak.
Emellett lehetőség szerint megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell azt is, hogy a kollégáink felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) hűvösebb, árnyékos munkahelyen dolgozhassanak. Ahol megoldható, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni is szükséges.
Nem feledkezhetünk meg a szabadtéren fizikai munkát végzők eszközeiről sem, melyek a hőség miatt gyorsan felforrósodhatnak, így munkahelyi balesetet okozva kollégáinknak. Ezt megelőzendő, biztosítsunk számukra megfelelő ruházatot, kesztyűt, illetve elsősegély-dobozt is, hogy gyorsan tudjanak cselekedni, ha mégis probléma merülne fel.
Irodai munka esetén is jelenthet problémát a hőség
A fent említett rendelet a beltéri helyiségek hőmérsékletére is pontos előírásokat tartalmaz. Szabály szerint a munkahelyünk egyes tereiben egész idő alatt olyan hőmérsékletnek kell lennie, amely a szervezet számára nem megfelelő.
Az irodákban, zárt munkahelyeken érdemes a légtechnikai berendezéseket, klímaberendezéseket a megszokottnál gyakrabban, szakember bevonásával ellenőrizni, tisztítani, fertőtleníteni, hogy biztosítottak legyenek a megfelelő feltételek.
A bent dolgozó kollégáink esetén érdemes megvizsgálnunk, mennyi időt kell ingázással tölteniük, milyen terhelést jelent számukra a be- és hazajutás a hőségben. Ha megoldható, biztosíthatunk számukra otthoni munkavégzést ezekre a napokra, így elkerülhetik a légkondicionálás nélküli utazást és a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.
Védőital és pihenőidő mindenkinek jár!
Amennyiben a (K) EH, azaz a jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24°C-ot, a munkáltatónak kötelessége alapesetben legalább félóránként védőitalt biztosítania, mely lehet:
- 14-16°C-os ivóvíz
- 14-16°C-os ízesített, alkoholmentes ital, mely vagy édesítőszerrel ízesített, vagy 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg a cukortartalma.
Azonban nem elég, ha ezeket kitesszük egy asztalra, ösztönözni is kell a kollégáinkat arra, hogy hidratálják magukat, és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy Ilyenkor kerüljék a kávé, az alkohol-, illetve magas cukortartalmú italok fogyasztását, mivel ezek fokozhatják a kiszáradás veszélyét.
Biztosítanunk kell azt is, hogy a munkavégzés során rendszeresen legyen pihenőidő. Ezt (lehetőség szerint) a munkavégzés helyéhez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között kellene eltölteniük a munkavállalóknak.
24 °C felett óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalók számára. Fontos azonban, hogy ilyenkor a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége a rendeletben kötelezően előírt pihenőidő miatt szünetel, emiatt a munkavégzési kötelezettsége nem hosszabbodik meg, ezt munkáltatóként kizárólag rendkívüli munkaidőiben – tehát pótlékfizetési kötelezettséggel – pótoltathatjuk.
Mivel manapság már egyre gyakoribbak a tartósan 30°C feletti hőmérsékletek, elengedhetetlen az átfogó felkészülés. A tárgyi feltételek mellett munkavédelmi oktatás keretei között kollégáinkat is felkészíthetjük a hőség okozta egészségügyi problémák gyors felismerésére és kezelésére, ezzel is elkerülve a komolyabb sérüléseket, baleseteket.
Készítette: Varsányi Zsófi
