Bár egyre több munkáltató kezdi felismerni, hogy a financial wellbeing, a pénzügyi jólét és jóllét több, mint az alkalmazottak fizetése és néhány juttatás biztosítása, ennek hosszú távú támogatása még mindig a wellbeing-stratégiák egyik kevésbé elterjedt területei közé tartozik. Miért és hogyan érdemes mégis fejleszteni a munkavállalóink pénzügyi tudatosságát? Sipos Csabával, a Grantis Financial Wellbeing alapítójával beszélgettünk.
Hogyan kapcsolódik a financial wellbeing a munkavégzésünkhöz?
Bár a pénzügyi jólét és jóllét fogalma több szálon fut, talán legjobban úgy tudjuk összefoglalni, mint a munkavállaló képessége arra, hogy a lehető legtöbbet tudja kihozni a pénzéből és a pénzügyeiből a mindennapokban. Ugyanakkor ide kapcsolódik az is, hogy tudja kezelni a váratlan helyzeteket, például egy autó vagy egy háztartási gép meghibásodásának javítását, illetve képes tervezni és megtakarítani a jövőre nézve.
A brit Money and Pensions Service keretrendszere szerint a financial wellbeinget befolyásolja az egyén
- viselkedése (pl. számlák kezelése, hitelek fizetése, előre tervezés),
- gondolkodásmódja (pl. pénzügyi önbizalom, költéskontroll, pénzzel kapcsolatos elkötelezettség, megtakarítási orientáció)
- képességei (pl. a pénzügyi fogalmak megértése, a tanácsadás elérhetőségének ismerete).
- és kapcsolatai (pl. pénzügyi tanácsadáshoz való hozzáférés).
A pénzügyek rendkívül személyes és érzékeny témák lehetnek, ezért felmerülhet a kérdés, miért is kell ezzel foglalkoznunk munkáltatóként. A Magyar Nemzeti Bank 2024 őszén készített felmérése rámutatott arra, hogy a lakosság 40%-a nem tudna megélni egy hónapon túl, ha elveszítené a fő jövedelemforrását. A szakértő szerint ez a pénzügyi tudatosság hiányosságaira mutat rá, ami az egyén szintjén is megmutatkozik minden nap.
„A pénzügyeinkkel való viszonyunk alapvetően meghatározza a hogylétünket és folyamatosan hatást gyakorol a mindennapjainkra. Ez alól nem kivétel a munkában eltöltött időnk sem. A pénzügyi jóllétunk hatással van az eredményességünkre, a hatékonyságunkra és ezen keresztül azokra a vállalkozásokra, amikben dolgozunk. Ha a munkavállaló nincs kiegyensúlyozott állapotban a pénzügyeivel kapcsolatban, az a teljesítmény romlásához vezethet” – fogalmazott Sipos Csaba, a Grantis Financial Wellbeing alapítója.
A szakértő kiemelte, hogy a PwC 2023-as Employee Financial Wellness kutatásában a válaszadók 57 százaléka jelölte meg a pénzügyeket, mint a legfőbb stresszokozót. „Ez a felmérés is rámutat arra, hogy a pénzügyi stresszel küzdő kollégák kevésbé tudnak elkötelezettek lenni a munkaadójuk iránt azokhoz a munkavállalókhoz képest, akik nem néznek szembe ilyen kihívással. További hátrány, hogy
- kevésbé érzik magukat energikusnak a munkahelyen,
- kevésbé érzik úgy, hogy a céghez tartoznak,
- kevésbé érzik azonosnak értékeiket a cég értékeivel,
- kevésbé ajánlanák munkaadójukat rokonaiknak és barátaiknak munkahely gyanánt,
- kevésbé büszkék az ott elvégzett munkájukra.”
Milyen eszközökkel kapcsolhatjuk be a financial wellbeinget a stratégiánkba?
Ha vállalati wellbeingről van szó, leggyakrabban a fizikai vagy mentális egészséggel kapcsolatos törekvések jutnak eszünkbe, mint például a pszichológusi vagy coach támogatás, sportnapok, csapatépítő programok.
„A pénzügyi jóllét fejlesztése remekül beilleszthető a mentális egészség témakörébe, sőt, talán az egyik leginkább kézzel fogható problémakört érinti. Mindenki szokott töprengeni a jelzáloghitelén, vannak termékek, amiket meg szeretne vásárolni, és vannak pénzügyi céljai, amiket meg szeretne valósítani, így ritkán kell külön érvelni amellett, hogy a financial wellbeingnek helye van a wellbeing stratégiában. Az eddigi tapasztalataink alapján nagyobb eséllyel lesz maradandó és eredményes egy financial wellbeinggel kapcsolatos törekvés, ha a vállalkozás holisztikus szemlélettel alakítja ki a wellbeing-stratégiáját, ahol a kezdetektől helyet kap a pénzügyi jóllét is.”
Csaba szerint ugyanakkor gyakran találkoznak azzal, hogy a vállalatok előzetes megfontolás és stratégiába illesztés nélkül emelnek be egy-egy területet a wellbeing programokba, amik idővel így elhalnak, pedig a cégre szabott stratégiában ma már Magyarországon is képzett wellbeing-mentorok, nagykövetek tudnak segíteni, nemzetközi know-how-val.
„Segít maradandóvá tenni a pénzügyi wellbeing-törekvéseket, ha az éppen aktuális fájdalompontokra kínál megoldást. Személyes kedvencem például, amikor fizetésemelés vagy bónusz, esetleg részvényvásárlási program bevezetése előtt kínál pénzügyi edukációs sorozatot a cég a munkavállalóknak. Vagy ilyen jó apropó a Takarékosság világnapja is, ami október utolsó vasárnapja.”
Sipos Csaba
a Grantis Financial Wellbeing alapítója
Kritikus fontosságú viszont, hogy a kezdeményezés, a vállalkozás üzenete hatékonyan eljusson a munkavállalóhoz, akiknek a pénzügyi jóllétét szeretné javítani a cég. Sajnos nagyon sok helyen ezt elintézik annyival, hogy „kiküldtük e-mailben”, de ma már ennél eredményesebben is támogathatják a bevonódást. A jó gyakorlatok között szerepel például a belső chat, applikációk, posztok, szóróanyagok, és olyan edukációs anyagok használata, amik mintegy gondolatébresztőként kíváncsibbá teszik a munkavállalót. Talán az egyik legjobb eszköz, ha elkötelezett wellbeing-nagykövet is van a cégnél, aki hétről hétre előveszi a témát az érintett közösségben.
A Grantis Financial Wellbeing alapítója hozzátette, hogy a cégek könnyebben megtalálják a stratégiában a financial wellbeing helyét, ha a döntéshozók is látják például egy wellbeing képzés gyakorlati hasznát.
Milyen előnyökkel járhat a munkavállalók pénzügyi tudatosságának fejlesztése?
„A cél az, hogy olyan tudást és eszközöket adjon a cég a dolgozója kezébe, amikkel a dolgozó tud élni, ha éppen akut problémája van, és képes legyen olyan új szokásokat, életmódbeli változást kialakítani, ami hosszú távon is pozitív hatással van a pénzügyi jóllétére. Akut kihívás például egy hitelfelvétel lakásvásárláshoz. Miért a munkaidőben foglalkozzon a hitelajánlatok böngészésével a dolgozó, ha gyorsabban, szűrt módon kaphat választ is egy pénzügyi szakértőtől egy tanácsadással egybekötött célzott képzésen? Szokáskialakítás pedig a nyugdíjcélú megtakarítás, ahol a munkáltató egyrészt tudással tud segíteni, másrészt úgy alakíthatja ki a cafeteria-rendszerét, hogy az támogassa ezt a célt” – foglalta össze a financial wellbeing programok fókuszát Sipos Csaba.
Tapasztalata szerint, amikor így közelíti meg egy cég a financial wellbeinget, jellemzően támogatásra lel a dolgozókban, ha pedig a visszajelzések alapján a cégnél is elindulnak a változások, az jelentősen építi a bizalmat.
Az edukáció előnyeire a Nudge 2023-as globális kutatása is ráerősített: minél gyakrabban kap egy munkavállaló pénzügyi képzést a cégtől, annál inkább lesz optimista a pénzügyi helyzetével kapcsolatban, és annál kevésbé szorong a pénzügyi helyzete miatt. Az így elért kiegyensúlyozottabb pénzügyi jóllét pedig növelheti a munkaadó iránti elköteleződést, csökkentheti a bérfeszültségeket és javíthatja a termelékenységet is.
„Ha a munkavállalók érzik, hogy a cégük törődik velük és segít nekik a pénzügyi tervezésükben, sokkal inkább hajlandóak velük hosszú távon együtt dolgozni. Tehát ha a pénzügyi tudatosságot és a pénzügyi stabilitást a munkahelyi wellbeing részévé tesszük, erősíthetjük a céges kultúrát, javíthatjuk a munkavállalói elégedettséget, és végső soron hozzájárulhatunk a vállalat hosszú távú sikeréhez is.”
Készítette: Varsányi Zsófi
