Új adómentes elemek, új SZÉP-kártya felhasználási lehetőségek, fiataloknak szóló, kedvező adózással adható lakhatási támogatás – mindez csak néhány fontos tétel, amivel frissül a béren kívüli juttatások palettája. Ahhoz, hogy mi is felkészülten alakíthassuk saját cafeteria-kínálatunkat, fontos megismernünk a 2025-től életbe lépő újításokat, az aktuális trendeket és a juttatási rendszerek alapelveit – cikkünkben ehhez nyújt segítséget Fata László juttatási szakértő.
A lakhatási támogatásoké lesz a főszerep 2025-ben
A parlament által megszavazott törvénymódosítás alapján a vállalatok 2025-től új béren kívüli juttatással segíthetik a 35 év alatti munkavállalóikat. A lakáshitel-törlesztésre vagy lakbérre felhasználható támogatás maximális keretösszege 1 800 000 forint (havi 150 000 forint). A munkaadók számára fontos szempont lehet, hogy a SZÉP-kártyához hasonlóan ezt is kedvezményes, 28%-os adó megfizetése mellett kínálhatják a dolgozóiknak. A tervek szerint a juttatás összegét hiteltörlesztés esetén a bank felé, lakbértámogatás esetén pedig a munkavállaló vagy bérbeadó részére utalhatja majd a munkáltató.
Hasonló lakáscélú támogatás a SZÉP-kártya egyenleg új felhasználási lehetősége: a 2025. január 1-jén elérhető, illetve az azt követően ide utalt összegek 50%-át fordíthatják majd lakásfelújításra a munkavállalók, ami tovább növelheti a juttatás népszerűségét.
Fata László
juttatási szakértő
Jelenleg a Széchenyi Pihenő Kártya a legnépszerűbb juttatási elem. Ennek fő oka, hogy kedvező adózású, a munkáltató és munkavállaló számára is értékes célra használható és széles kör fel tudja használni. Ezt követik a pénztárak, óvoda-bölcsődei támogatás, kulturális belépő. Nagyon kíváncsi leszek, hogy hogyan alakul ez majd 2025-ben a lakhatási támogatás megjelenésével.
2025-ben adómentessé teszik az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználását, azonban itt csak a 2024. szeptember 30-án meglévő összeget fordíthatják erre a dolgozók, érdemes erre felhívni a figyelmüket.
Bővül a SZÉP-kártya kerete és az adómentes juttatások köre is
A korábban megszokott felhasználási lehetőségek mellett 2025-től minden SZÉP-kártyán elérhetővé válik egy új alszámla Aktív Magyarok néven, mely kifejezetten az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatások használatát szeretné ösztönözni, a kormány által benyújtott tervezet alapján így a munkavállalók többek között szabadidős vagy sporteszközök kölcsönzésére, sport vagy szabadidős képzésekre, de akár sportegyesületi tevékenység finanszírozására is fordíthatják majd ezt a keretet. Ide havi 10 ezer forintot utalhat a munkáltató (évi 120 000 forint a kedvezményes adózású összeg), ezzel pedig a korábbi 450 000 forintos SZÉP-kártya keret 570 000 forintra nőhet.
A benyújtott javaslat szerint a kedvezményes adózású SZÉP-kártya mellett az adómentes juttatások köre is bővül 2025-től. A kulturális, bölcsődei és óvodai, valamint közösségi autómegosztó szolgáltatások, illetve sporteseményre szóló belépők finanszírozására korábban is adómentes juttatás volt, emellé csatlakoznak januártól az állatkerti belépők és a munkáltatók által fenntartott sportolási célú létesítmények ingyenes vagy kedvezményes használata (pl. az irodaházban lévő konditerem).
Új adómentes juttatásként szerepel még a törvényben a munkáltató által a dolgozó kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás (diákhitel) törlesztéséhez, előtörlesztéséhez kifizetett juttatás is.
De mit kínálnak most a cégek és minek örülnek legjobban a munkavállalók?
A Profession.hu HR Körkép 2024 munkaerőpiaci elemzéséből kiderült, hogy a válaszadó cégek csaknem felénél van jelenleg is valamilyen béren kívüli juttatás, ez az arány a legalább évi 1 Mrd Ft bevételű cégek esetében magasabb (59%). A cafeteria leggyakrabban (25%) havi 21-30 ezer forint közötti összeget jelent a fizetésen felül, és közel ilyen elterjedt (21%), hogy ez az összeg meghaladja a 81 ezer forintot is.
A szakértő tapasztalata is hasonló: „Jellemzően a nagyobb vállalatok használják a juttatásokat, de közben a frissen épülő tech, start-up cégek is komoly motorjai a cafeteria fejlődésének. A tavaly januári kutatásunk szerint nettó 338.000 Ft, bruttó 430.000 Ft az az éves összeg, amit átlagosan adnak a cégek, ez várhatóan kb. 8-10 százalékkal növekedhet 2025-re.”
A Profession.hu felmérésében is hasonlóan nyilatkoztak a hazai vezetők: a válaszadók közül 2025-ben minden ötödik cég szeretné megemelni a cafeteria keretösszegét, ennek tervezett mértéke náluk átlagosan 13%.
Az már az előző években is megmutatkozott, hogy a munkáltatók által leggyakrabban kínált béren kívüli juttatások többsége a munkavégzéshez köthető, ilyen például a mobiltelefon, laptop, céges autó, valamint a munkába járás költségeinek megtérítése. A munkavállalók egyéb területen történő támogatása – a SZÉP-kártyán kívül – még finomhangolásra szorul.
Pedig a dolgozók egyre több területen várnának támogatást: „A munkavállalói igényeknél lehetnek eltérések a korosztályok között, illetve megjelennek új szempontok, pl. fenntarthatóság. Élethelyzetből adódóan is mások lehetnek az elvárások, pl. egy óvodai költségtérítés nagy segítség lehet a kisgyermekeseknek.”
A megélhetési költségek emelkedése és a lakásvásárlási lehetőségek bizonytalansága miatt a munkaerőpiacon egyre nagyobb számban jelenlévő fiatalabb generáció kifejezetten értékeli azokat a juttatásokat, amiket költségeik csökkentésére fordíthatnak – erre különösen jó megoldás lehet az év elejétől elérhető lakhatási támogatás. Ugyanígy fontos számukra a tudatosság és a fenntarthatóság is, amire munkaadóként a már említett, adómentes juttatásként is biztosítható közösségi autómegosztással reagálhatunk.
Emellett továbbra is fontos juttatás lehet a továbbképzési támogatás, a pénzügyi és pszichológiai tanácsadás vagy a különböző egészségügyi szolgáltatások (pl. egészségbiztosítás, pszichológus, sporttámogatás), hiszen ezek mind a munkavállalók aktuális kihívásaira nyújthatnak könnyen elérhető megoldást.
Hogyan lehet minden igénynek megfelelő juttatási rendszert kialakítani?
Ahogy azt a tavalyi összefoglalónkban is megjegyeztük, két ugyanolyan bért kínáló állás közül várhatóan az lesz a nyerő a munkavállalók szemében, ahol a rugalmasság, a bérek kívüli juttatások és a vállalati értékrend nagyobb hangsúlyt kap. A cégek azonban ezt nem mindig ismerik fel.
„Vállalati oldalon a juttatási csomag összeállításánál a leggyakoribb döntési szempont a költségmegtakarítás, ezt követően jönnek csak a munkavállalói igények, pedig ezek figyelembevétele nélkül hiába költ adómentes elemekre a cég, nem érik el a hatásukat” – jegyezte meg Fata László.
Hozzátette, hogy bár a közvetlen teljesítmény ösztönzésre jobban használhatók a bérelemek, a legjobb megoldás, ha összehangoljuk a kompenzáció különböző elemeit a munkáltatói célok érdekében. Ehhez pedig átgondolt juttatási rendszerre van szükség.
„Mindig érdemes az 5 fő pillérre, a munkáltatói célokra, a munkavállalói igényekre, a jogi környezetre, az adminisztrációra és a szolgáltatói kapcsolatokra építeni a juttatásokat. Ismerjük meg alaposan a szabályokat, a jelenlegi és potenciális dolgozóink igényeit, fogalmazzuk meg saját céljainkat, mit szeretnénk elérni a béren kívüli juttatásokkal – például csökkenteni az egészségügyi problémákból adódó távolléteket vagy plusz hozzájárulást biztosítani adott élethelyzetekhez – és ezek után válasszuk ki a legmegfelelőbb juttatási elemeket. Emellett kommunikáljuk gyakran és részletesen a juttatások felhasználásának módját, és hogy miért értékesek ezek a munkavállalóknak” – összegezte tanácsait a juttatási szakértő.
Tekintettel a munkavállalók eltérő prioritásaira, a lokális és globális kihívásokra, a 2-5-10 éve változatlan juttatási csomagok ma már hátrányt jelenthetnek a piacon. Ehelyett 2025-ben is olyan rugalmas keretrendszert kell építeniük a cafeteria-kínálatukkal, amellyel folyamatosan reagálhatunk a változó igényekre és amiben a lehető legtöbb dolgozó megtalálhatja a számára megfelelő támogatást.
Készítette: Varsányi Zsófi
