A béren kívüli juttatási csomagok összeállításánál egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások is. De mégis miért lett ilyen népszerű ez a terület? Milyen előnyökkel járhat? Hogyan válasszunk a számtalan lehetőség közül? Balázs Iván vállalati egészségügyi juttatási szakértő válaszolt kérdéseinkre.
Egyre népszerűbbek a jólléti juttatások
Időnk jelentős részét munkával töltjük, ami hatással van nemcsak mentális, hanem fizikális egészségünkre is. Szerencsére egyre több cég ismeri fel saját szerepét is a dolgozók egészségének, jóllétének javításában, ezzel pedig folyamatosan nő azok száma is, akik valamilyen wellbeing-szolgáltatással támogatják kollégáikat.
Az AON Global Benefits Trends 2024 kutatása szerint a juttatások összeállításakor az ázsiai-csendes-óceáni vállalatok 71%-ánál élveznek prioritást a munkavállalói jólléti programok. Az EMEA-régióban (Európa, a Közel-Kelet és Afrika) ez az arány egyelőre 50%, viszont folyamatos emelkedés érezhető.
Balázs Iván
vállalati egészségügyi juttatási szakértő
Manapság már elkerülhetetlen, hogy egy cég foglalkozzon a munkavállalók egészségével. A kérdés csak az, hogy mekkora figyelmet és milyen költségvetést tud rászánni, hiszen egy komplex egészségprogram költsége jelenleg a bruttó bér 0,2-3% között mozog.
A szakértő hazai tapasztalata azt mutatja, hogy gyakori az egészségügyi megoldások kombinálása (szűrés, egészségbiztosítás, egészségnap stb.), de folyamatos, egyre növekvő érdeklődés mutatkozik specifikusan a mentális egészséget támogató juttatások iránt is. „Lassan szinte mindegyik cég fordít valamekkora figyelmet a mentális támogatás felé, és a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók oldaláról is már óriási az igény erre. Ami korábban ciki volt, az ma már elvárás.”
Erre reagálva már itthon is elérhetővé váltak olyan szolgáltatások, melyek kifejezetten a munkavállalók mentális támogatását szervezik meg - folyamatos monitorozással, online hozzáférhető önsegítő tartalmakkal, illetve pszichológusok vezette egyéni és csoportos terápiával segítik azokat a csapatokat, akik szeretnének javítani nemcsak a hangulatukon, hanem a motivációjukon és elkötelezettségükön is.
Miért válasszunk mi is egészségügyi juttatást?
A cégünk kompenzációs csomagjában szereplő cafeteria-elemek fontos szempontok lehetnek a toborzás a megtartás során is. A mai munkaerőpiac ugyanis arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a legjobb munkavállalók toborzása érdekében ne csak versenyképes fizetéseket, hanem átfogó béren kívüli juttatásokat is kínáljanak.
A Gallup State of the Global Workplace: 2024 felmérése szerint azok a szervezetek, akik nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyi jóllétre és konkrét eszközökkel támogatják a dolgozóikat, nagyobb valószínűséggel építenek elkötelezett, elégedett és nem utolsó sorban produktív csapatot. Ha az alkalmazottaink egészségesek, jól érzik magukat, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe, jobb teljesítményt nyújtanak, emiatt alacsonyabb lehet a kiégés veszélye és a fluktuáció aránya is a vállalatunknál.
A magánegészségügyi juttatásokkal hosszú távon is hozzájárulhatunk kollégáink egészségének fenntartásához, hiszen felgyorsíthatjuk az ellátást és ezzel együtt a betegségek felismerését is, emellett pedig szakszerű gondozást kaphatnak nagyobb jövedelemkiesés nélkül.
A külső szolgáltatók mellett belülről induló kezdeményezésekhez is fordulhatunk
Szerencsére a wellbeing-stratégiák elterjedésével folyamatosan bővül a kapcsolódó juttatások sora is. A Magyarországon elérhető szolgáltatások széles skálája mentén a vállalatok költségvetésüknek megfelelően választhatják ki, milyen mértékben szeretnének hozzájárulni dolgozóik egészségéhez:
„A piac az asszisztencia szolgáltatásokkal és a virtuális medicinával indul, utána jönnek a szűrések, szűkített egészségügyi ellátásra szóló csomagok, majd a komplex egészségbiztosítások és az azokba épített komolyabb menedzserszűrések következnek. A csúcs a fekvőbeteg-ellátás vagy akár a nemzetközi szolgáltatások. Ezek mellett számtalan kisebb egészségügyi elem is megtalálható, amiknek szintén hosszú a sora (pl. mentális támogatás, előadások, mozgás stb.).”
Stratégiánk azonban nem csak ezeket tartalmazhatja, számos olyan eszköz is a rendelkezésünkre áll, amihez nincs szükség orvosi vizsgálatokra, egészségbiztosításra, mégis a kollégák jóllétét támogatja: „Ezeket felsorolni sem könnyű. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatjuk a gyümölcsök biztosítását, a masszázst, a mozgást, közös sport programokat, stresszkezelést, tréningeket, céges étkeztetést.”
A tervezés során fontos felismerni, hogy várhatóan nem lesz olyan opció, ami mindenkinek tökéletesen megfelel, de érdemes időt szánni arra, hogy megismerjük nemcsak a korból, hanem a különböző élethelyzetekből (pl. sportoló, kisgyermekes szülő) fakadó, sokszor eltérő igényeket is, így a lehető legtöbb munkavállalónknak tudunk majd hasznos és értékes egészségügyi támogatást biztosítani. A stratégiánk sikeressége érdekében a fentiek mellett azonban a folyamatos kommunikációra és az elégedettségmérésre is időt kell szakítanunk.
„A felhasználási számok szoros összefüggésben vannak a kollégák előzetes tájékoztatásával. Fontosak a személyes tájékoztatók, előadások, online egyeztetések és ezek akár felvételként történő megosztása. Az írásos tájékoztató csak kiegészítő lehet ebben a sorban. Sok helyen szükséges plakátozni is. A szolgáltatás működése közben is érdemes monitorozni a felhasználási számokat és az elégedettséget, ez alapján már év közben lépéseket tenni a kívánt eredmények elérése érdekében” – javasolja Balázs Iván.
Amiről ritkán beszélünk: milyen adatokhoz férhetnek hozzá a munkáltatók?
A sportkihívásoktól kezdve az átfogó vizsgálatokon át a virtuális terápiás ülésekig a jólléti programok kézzelfogható előnyöket nyújtanak a munkavállalóknak. Azonban az egészségügyi technológia és a HR adatvezéreltebbé válásával különböző adatvédelmi aggályok is felmerülhetnek. Különösen igaz ez akkor, ha a munkáltató figyelemmel szeretné követni az egészségügyi juttatások kihasználtságát.
„Az egészség az egyik legszigorúbban szabályozott terület adatvédelmi szempontból. Ezeket az adatokat a szolgáltatók anonim módon adják át, ami alapján sosem lehet beazonosítani a kollégákat, például a szűrésre a kollégák 28%-a ment el, vagy 18 bőrgyógyászati alkalom volt” – nyugtatott meg minket a szakértő.
A mentális egészséggel kapcsolatban korábban említett monitorozásnál is fontos tudatosítanunk mindenkiben, hogy miért szeretnénk (anonim módon) helyzetképet kapni kollégáink érzéseiről - azért, hogy utána a legjobb eszközökkel segíthessük őket.
A félreértések elkerüléséért és a bizonytalanság csökkentéséért tehát világos irányelveket kell alkalmaznunk az adatkezelésre, a hozzáférésre és az átláthatóságra vonatkozóan. Az egészségügyi juttatások kommunikálása során nyugtassuk meg munkatársainkat, hogy az érzékeny adataik hozzánk nem jutnak el, így nem kell aggódniuk attól, hogy a szolgáltatások igénybevételével hátrányos megkülönböztetésben részesülnének.
Készítette: Varsányi Zsófi
