Sok vállalat állítja magáról, hogy személyközpontú szervezetként működnek, ami valóban jó pontokat jelenthet a leendő munkavállalók, partnerek szemében. Nem véletlen, hogy egyre több álláshirdetés is erre, valamint az egyéni előnyök kiemelésére fókuszál.
Mit is jelent pontosan a személyközpontú vállalati kultúra?
A személy- vagy emberközpontúság azt jelenti, hogy mindig az embereket helyezzük a döntések középpontjába: emberi erőforrás helyett az emberre fókuszálunk. Ezen túl azt is jelenti, hogy mi, HR-esek, vezetők, felelősök mélyebbre ásunk, hogy megértsük, mire van szüksége a csapattagjainknak, kiderítjük, mi kell nekik ahhoz, hogy a legjobb munkát végezzék és olyan munkahelyi kultúrát teremtünk, ahol jól érzik magukat.
A kollégáinkkal való folyamatos kapcsolatépítés segíthet nekünk abban, hogy proaktívan felismerjük azokat akadályokat, amelyekkel ők nap mint nap találkoznak. A vezetők és az alkalmazottak közötti ilyen típusú interakció egyértelműen a nyitottság és az átláthatóság jele lehet számukra is, így egy biztonságos környezetben mindenki hozzájárulhat a megoldások megtalálásához, és végső soron közösen javíthatjuk az eredményeket.
Az emberközpontú kultúra megteremtése vállalati szinten nagy erőfeszítést igényel, de az ezzel járó pozitív hatások hosszú távon is érezhetők lesznek. Az egyéneket előtérbe helyező kultúra megteremtése érdekében ma már számos stratégiát, eszközt alkalmazhatunk.
A személyközpontúság fontossága a munkahelyen
Az ilyen típusú szervezeti kultúra figyelembe veszi, hogyan szeretnének dolgozni az alkalmazottak, és iránymutatást kínál arra is, hogyan motiváljuk őket, hogy jól és hatékonyan végezzék munkájukat. Számos előnnyel is jár, többek között:
- magasabb munkahelyi elégedettséget és elkötelezettséget eredményez,
- alacsonyabb fluktuációval jár,
- kevesebb hibázást és hiányzást hoz magával,
- jobb minőségű termékeket készítenek/szolgáltatást nyújtanak az emberközpontú környezetben dolgozók,
- és ezek mellett nagyobb nyereségre is szert tehet a vállalat.
A bevételi célok elérésére való összpontosítás csak az alkalmazottak termelékenységét optimalizálhatja. Nekünk, vezetőknek éppen ezért eggyel hátrébb kell lépnünk, és különbséget kell tennünk az üzleti és az emberi tényezők között.
Ehelyett a különböző, személyre szabott fejlődési lehetőségek arra ösztönözhetik a munkavállalókat, hogy a produktivitásuk mellett több időt szenteljenek a személyes céljaik elérésére is, miközben segítik a hosszú távú megtartásukat is.
Ezt a munkavállalói élményt a személyközpontú kultúra is fokozza, amely magasabb szinten is támogatja a fejlődést, a tanulást és a céltudatosságot, ezért is fontos, hogy ne csak erőforrásként, hanem egyéni sikereket is elérni képes emberként gondoljunk az alkalmazottakra és segítsük őket ezen az úton.
Hogyan építsünk személyközpontú kultúrát?
Az emberközpontú kultúra kialakítása nem kevés időt és energiát követel, főleg azért, mert ez egy olyan folyamatot jelent, amely többek között rendszeres kommunikációt tesz szükségessé a vállalat vezetése, a HR és a munkavállalók között. Az átalakítás elején a középpontban a munkavállalók jóllétének és élményeinek, tapasztalatainak kell állnia.
Ne hanyagoljuk el munkavállalóink érzéseit
Az onboardingtól egészen a távozásig az emberközpontúság azt jelenti, hogy törődünk azzal, hogyan és miért érzik magukat egy adott módon az alkalmazottaink. Ez azt is jelenti, hogy a döntések meghozatala és a változások végrehajtása előtt meghallgatjuk az érzéseiket és igényeiket, és utána sem hanyagoljuk el ezeket, hanem újra és újra visszajelzéseket kérünk tőlük a szervezetben végbemenő változások kapcsán.
Erre a munkavállalói elkötelezettségi felmérések működnek a legjobban, amivel közvetlenül az érintettektől kapunk adatokat, információkat a döntések meghozatalához, a változások kezeléséhez és az érzéseik megértéséhez.
Értsük és értessük meg a személyközpontúság lényegét
Ha valóban szeretnénk személyközpontú vállalattá válni, és szeretnénk kihasználni ennek előnyeit, akkor felülről lefelé mindenkinek meg kell értenie, hogy ez pontosan mit jelent, ezen felül pedig támogatnia kell és részt is kell vállalnia az ezzel járó felelősségekből.
Az emberek a középpontban kell vezetnünk minden folyamatot, döntést és üzleti tevékenységet. A kollégáinknak tudniuk kell, hogy a véleményüket, gondolataikat tiszteletben tartjuk, mi több, szükség van arra, hogy megosszák ezeket. Ehhez először is olyan kommunikációs csatornákat kell létrehoznunk, amelyeket a dolgozók használni tudnak, és amelyekben megbíznak.
Támogassuk a befogadást és a sokszínűséget
Az, hogy a munkavállalóinkat helyezzük minden tevékenységünk középpontjába, többet jelent annál, hogy gondolunk rájuk és elismerjük őket, azt is jelenti, hogy olyan munkahelyet hozunk létre, amely segíti őket a saját céljaik elérésében.
Ehhez és egy támogató közösséghez muszáj a befogadást és a sokszínűséget előtérbe helyezni. A kollégáink akkor fognak fejlődni és érvényesülni, ha azt érzik, hogy bevonjuk, tiszteljük és támogatjuk őket. A befogadás és a sokszínűség emellett a különböző tehetségeket, nézőpontokat, ötleteket és innovációt is megmozgatja a vállalaton belül.
Ösztönözzük a céltudatos munkát
A vállalati pénzügyi célok inkább a vezetők és a menedzsment számára kulcsfontosságúak. Ahhoz, hogy a munkavállalók fejlődjenek, érdemes célorientált feladatokat kitűzni és a célorientált munkavégzést ösztönözni. Éppen ezért a vezetőknek és a menedzsmentnek meg kell különböztetniük a saját mozgatórugóikat az alkalmazottakétól. Utóbbiakat a pénz mellett gyakran a cél is motiválja, ezért fontos felismerni ezeket a különböző tényezőket a munkaszervezés előtt.
A személyközpontú kultúra kialakítása a HR-ben nem egy egyformán alkalmazható megközelítés, minden vállalatnak az egyéni igényekre kell szabnia a környezetet. Az azonban mindenhol elmondható, hogy a szervezet értékeinek és a munkavállalók igényeinek mély megértésére, valamint a vezetés elkötelezettségére van szükség, hogy támogató és vonzó munkakörnyezetet alakíthassunk ki. Az emberközpontú megközelítés előtérbe helyezésével HR-szakemberként, vezetőként olyan szervezeti kultúrát hozhatunk létre, amely nemcsak vonzza, de meg is tartja a legjobb tehetségeket, növeli a produktivitást és elősegíti az egyéni és vállalati célok elérését is.
Készítette: Varsányi Zsófi
