Tiszta ideg?! 8 szakértő a munkahelyi stresszről

Közreadjuk 8 szakértő véleményét és a 8 legfontosabb tippet, hogy stresszmentesebb legyen a munka!

Az Üzleti Gondolkodók Klubja idén ősszel Tiszta ideg címmel egy közérdekű témát járt körbe 8 szakértő előadója és a vendégek segítségével: a munkahelyi stressz került terítékre. Trattner Andrea, a klub egyik alapítója megosztotta velünk, hogy rendezvényeiknek tudatos közösségteremtő és -élénkítő célja is van. Méghozzá az, hogy beindítson egy valódi párbeszédet a magyarországi döntéshozók és a menedzsment guruk között; nem üzleti információk, hanem az üzleti tudás nyomán. A stílusosan a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a neves idegkutató, Dr. Selye János kiállításának idején, október 21-én megtartott konferencián neves szakértők osztották meg tudásukat és előremutató javaslataikat.

Nézzük, mit tanulhatunk belőle!

"Állandó és bonyolult kölcsönhatásban élünk a környezetünkkel - avatott be bennünket prof Dr. Bárdos György, ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet tanára -, a szervezetünk pedig folytonosan reagál erre. A környezeti hatások nemcsak fizikai természetűek, hanem pszichések, sőt szociálisak is, ezért ennek megfelelően a reakciók sem csak testiek.A pszichés és szociális hatások viszont gyakran erősebbek, mint amit könnyen vehetünk, azaz stressz hatások érik az embert. A sokféle stressz közül kiemelt figyelmet érdemel a munkahelyi stressz, mivel egyrészt szinte minden nap, sőt, minden órában érheti az embert, másrészt mert egzisztenciális jellegű is lehet."

Való igaz, hogy a bennünket ért stressz hatások számos biológiai és lelki változást okoznak, és jelentősen növelik a betegség kockázatát. Ne legyintsünk mi sem erre, hanem tekintsünk rá tudatosan és proaktívan. A professzor azt is kifejtette, hogy számos vizsgálat során kiderült: ezek a kockázati tényezők sok tekintetben az életmóddal szorosan összefüggnek, tehát ezek megváltoztatásával az egészségügyi kockázatok is csökkenthetők. Az életmóddal kapcsolatos, fiziológiás méréseiről ismert Fusion Vital Program alapítója, Vada Gergely is aláhúzta: az önismeret egy speciális formáját megismerve - melyhez az elmúlt évek kb. 1500 hazai mérésének elemzése is segítségül szolgál - fontos tudnunk, mi az, ami számunkra stresszt okoz, mi tölt fel bennünket, hogyan alszunk és miképpen hatnak ránk a mindennapi események. A stressz kezelése ma már épülhet az adatokra, döntéseink, életvitelünk hatása már mérhető, megmutatható, láttatható és az emberek 90%-át általában meglepetésként érik saját eredményeik.

Dr. Cserháti Zoltán, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) tanácsadója korábban évekig dolgozott a SOTE munkatársaként a munkahelyi stressz, a stresszkezelés, a depresszió- és az öngyilkosság-megelőzés területein is. Kis Nóra klinikai és egészségpszichológusként, illetve korábbi nagyvállalati HR-esként, jelenleg a NEFI munkatársaként átfogó népegészségügyi programok megelőzésének kidolgozásában kamatoztatja tapasztalatait.  Szerintük a stresszt gyakran korunk megkerülhetetlen velejárójának tekintjük, ám nagyon sok múlik azon, hogy milyen egyéni stratégiákkal rendelkezünk a kezelésére. Fontos az egyéni egészségtudatosság növelése, viszont az egészséges életmód kapcsán a legtöbb figyelem "csupán" az egészséges táplálkozásra, a testmozgásra és a káros szenvedélyek elhagyására irányul. Természetesen ezek is lényeges elemek, ám a lelki egészség megőrzése, fejlesztése is az életmód kulcsfontosságú tényezője. Vagyis: nem a stressz megléte a probléma, hanem ha nem tudjuk, mihez kezdjünk vele. Mert nem mindegy, ki a főnök: a stressz vagy mi magunk!

Dr. Marik Ágnes pszichiáter, tréner és coach szerint sokféleoka lehet annak, ha feszültek vagyunk. A leggyakoribbak: önbizalomhiány, elromló házasság, döntésképtelenség, zajos munkahely, fenyegető leépítés, bizalmatlanság, felelősség áthárító kollégák - és még sorolhatnánk. "Munkám során azt tapasztalom - fejtette ki -, hogy a cégek vezetőinek, a HR-szakembereknek és a klienseimnek egyaránt nehéz azonosítania a feszültséghez vezető sok tényezőt. És mert minden ember, csoport és szervezet különbözik egymástól, az végképp szövevényesnek tűnik, hogy olyan fejlesztési célokat tűzzenek ki, olyan akciótervet készítsenek, ami a leghasznosabb az egyén, a team vagy egy szakterület számára."

Kun Zoltán egyszerre két pozíciót is betölt: a Vienna Life vállalati értékesítési igazgatója ésaz egészségbiztosítás portfólió vezetője. Sok a feladat, így a felelősség is, tehát a munkahelyi stressz mindkét oldalát jól ismeri a szakember. Előadásában kiemelte a lojalitáshoz vezető intézkedéseket, az egészséges munkahelyi környezet szükségességét, valamint a motivált és kiegyensúlyozott csapatnak köszönhető elégedettebb és tervezhetőbb ügyfélkört is.

Kazár Natália, a Fundamenta Lakástakarékpénztár HR vezetője szintén a munkavállalói oldalról adott betekintést a stressz és az egészség kapcsolatába. "Első Életmódi-programunkat 7 évvel ezelőtt indítottuk el, melyet -a munkatársi véleményekre is támaszkodva -mára már komplex eszköztárrá fejlesztettünk. Az ambiciózus teljesítményelvárások mellett munkáltatóként minden évben teszünk a testi-szellemi-lelki harmónia megteremtéséért, a munkahelyi jól-létért, keressük az innovatív megközelítéseket. HR-vezetőként azt tapasztalom, hogy a kisebb munkatársi csoportokra alakított szélesebb paletta, a menedzsment támogatása és a HR példamutatása szükséges a sikeres programokhoz.És ennek megvan az eredménye is.Munkatársaink elkötelezettségét, motivációját, így lelki egészségét a többször elnyert Hewitt Legjobb-Munkahely Díjaink is bizonyítják."

És végül egy izgalmas és extrém példa: Dr. Ágoston Viktor orvos, a magyar Himalája-expedíció vezető hegymászója a döntéshozatal és a stressz - esetükben szó szerint életmentő - kapcsolatát emelte ki. "A hegyi sportok az aktivitás fizikai és technikai részein kívül komplex döntéshozatali folyamatokat kívánnak meg. A hegyi környezet objektív veszélyforrásain túl több tényező bír jelentőséggel, mint például a humán faktor, a csoportdinamika, a résztvevők kockázatvállaló magatartása, a csoport irányításának lehetőségei, és a motivációs minták. Ez utóbbiak gyakran tapasztalati, tanult sémákból erednek, máskor jelentős intuitív, ösztönszerű alapokkal bírnak. A döntések tétje nagy, gyakran egy expedíció sikere, rosszabb esetben a résztvevők túlélése is múlhat egy-egy rosszul megítélt helyzeten."

Összegezve a 8 legfontosabb tényező, mire ügyeljünk a munkahelyi stressz kapcsán:

1. Fogadjuk el, hogy létezik. Ám ne hagyjuk, hogy átvegye az irányítást felettünk.

2. Ne becsüljük alá a pszichés és szociális hatásokat teljesítményünkre és egészségünkre nézve.

3. Speciális, fiziológiás mérési módszerekkel feltérképezhetjük a valós állapotunkat és a szükséges teendőket.

4. Az egészséges életmód ne merüljön ki abban, hogy mit eszünk-iszunk, eljárunk sportolni és felhagyunk a káros szenvedélyeinkkel. A feszültségek kezelése is legalább ennyire fontos.

5. A vezetőknek és a HR-szakembereknek kulcsszerepe van a stressz eredményes kezelésében, és erre konkrét stratégiát, intézkedési tervet kell kidolgozni.

6. Ha a munkahelyünk is partner a stressz kezelésében, eredményesebben dolgozunk, lojálisabbá válunk - ami az üzleti eredményeken szintén meglátszik.

7. Csapatmunka esetén az egyéni stressz kezelése ugyanolyan fontos, mint a csoportos.

8. Ha nem tudjuk sikeresen kezelni a munkahelyi stresszt, keressünk új állást - beépítve a jelenlegi tapasztalatainkat és elvárásainkat is.

Gondoljuk át a fentieket, és alkalmazzuk a saját munkánkkal kapcsolatban is. Ám ha nagyon reménytelennek látjuk a helyzetet, azt se feledjük: megoldás mindig van. Nézzünk körbe ITT és ITT is, ha egy kiegyensúlyozottabb állásra vágyunk!

TÖBB MINT TÍZEZER MEGPÁLYÁZHATÓ ÁLLÁS ITT! SZEMEZGESSÜNK BELŐLÜK!

Készítette: Posta Renáta

Címkék: stressz, munkahely, idegesség, egészség