Teljes állásra vágynak, de csak részmunkaidő jutott

3,876 millió foglalkoztatott volt Magyarországon 2012 II. negyedévében, annyian dolgoztak, mint a válságot közvetlenül megelőző időszakban - olvashatjuk a KSH Statisztikai Tükör című legfrissebb kiadványában. 67 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, és 85 ezerrel nőtt a munkavállalók létszáma 2012. I. negyedévéhez képest. A KSH szerint ez a növekedés meghaladja a szokásos, a foglalkoztatottság szezonális jellegével magyarázható változást.

Leginkább a kisméretű, és emiatt fokozottan konjunktúraérzékeny vállalkozások vettek fel új dolgozókat. Tavaly óta 10 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma is. A legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél viszont létszámcsökkenés volt: 2012. első 6 hónapjában átlagosan nagyjából 30 ezer ember vesztette el a munkahelyét.

A mezőgazdaságban volt munka

21 ezer munkavállaló a mezőgazdaságban tudott elhelyezkedni, ám a hivatal elemzése szerint ez az ágazat nem igazán jelent stabil munkaerő-felvevő piacot. A feldolgozóiparban dolgozók száma stagnált, és további csökkenést mértek az építőiparban. A vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágak mutatták a legnagyobb létszámegyenleget.

A vizsgált időszakban 3,84 millió dolgozó volt fiatalabb 65 évesnél, a foglalkoztatási ráta így 57,2 százaléknak felelt meg. 1,7 százalékkal több nő, és 1,1 százalékkal több férfi dolgozott, mint egy éve. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 62,1 százalékos volt.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 1810 ezren álltak alkalmazásban az év első felében, körülbelül 33 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A közszféra 742 ezres létszáma mintegy 11 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakit: a növekedés a közfoglalkoztatottaknak volt köszönhető. Ha őket nem számítjuk, akkor a költségvetési területén 2,4 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint 2011. első félévében. Az oktatásban volt a legnagyobb, 3,9 százalékos a csökkenés, az egészségügyben pedig 2,2 százalékkal volt kevesebb a munkavállaló. A közigazgatás és a védelem nemzetgazdasági ágban viszont lényegében nem változott a létszám (0,6 százalékos volt a növekedés).

A második negyedévben további csökkenés után a betöltésre váró álláshelyek száma 26 800 volt. A vállalkozások munkaerő-kereslete az átlagnál jobban csökkent. A második negyedévben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a bányászat, kőfejtés és a szállítás, raktározás kivételével minden területen kevesebb volt a betöltésre váró álláshelyek száma, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetés álláskínálatának mintegy 40 százaléka a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén volt, döntően szakképzetteknek fenntartva. A mintegy 27 ezer üres álláshelyen felül a fegyveres szerveknél további 6 ezer álláshely volt betöltetlen.

A háztartások tizedében él munkanélküli

2012. első negyedévéhez képest csökkent a munkanélküliek száma, de a második negyedév 472,2 ezres létszáma így is meghaladja az előző év azonos időszaki adatot. Ez 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A 24 évesnél fiatalabbak 27,9 százaléka volt állástalan, a számuk 3,6 százalékponttal nőtt egy év alatt. E korcsoportból került ki az összes munkanélküli 17 százaléka.

A munkanélküliség átlagos időtartama az előző negyedévi 17,3 hónapról 18,3 hónapra nőtt, s a munkanélküliek csaknem fele (46,8 százaléka) több mint egy éve nem tud elhelyezkedni. összesen 408 ezer háztartásnak (magyar családok 10,8 százalékának) volt munkanélküli tagja. 34 ezren egyedül éltek, 133 ezer családban pedig él egy vagy több 15 évesnél nem idősebb gyerek.

100 ezerrel többen dolgoztak részmunkaidőben

A válság kezdete óta eltelt időszak egyik legmarkánsabb változását a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás között végbement átrendeződés jelenti - áll a Statisztikai Tükörben. Teljes munkaidőben közel 90 ezerrel kevesebben dolgoztak az idei első félévben, mint 2008 azonos időszakában. A részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma viszont csaknem 100 ezerrel nőtt.

A részmunkaidőben dolgozók létszámnövekedésének mértéke a férfiak esetében meghaladta a 40, a nők esetében pedig a 60 százalékot.

A 472,2 ezer munkanélküli mellett 303,8 ezer fő volt úgynevezett ,,potenciális munkaerő-tartalék" (akik munkavállalási korúak, és egészségi állapotuk alapján alkalmasak lennének arra, hogy elhelyezkedjenek). Közülük 223 200-an inaktívak, 80 600-an pedig részmunkaidőben dolgoznak - ám csak azért vállalták el ezt a munkát, mert nem találtak teljes munkaidős állást. Ezeknek az embereknek a száma egyre nő.